Levéltári iratok veszélyben

Gyakorlatilag alkalmatlan levéltári dokumentumok tárolására az a Daróczi utcai épület, ahová a nemzetgazdasági tárca budai Várba költözése miatt a Magyar Nemzeti Levéltár anyagait helyezik át. A szakemberek a raktár sürgős kiürítését javasolták, ám az iratok odahurcolása jelenleg is zajlik. A szakszervezet szerint a kabinetnek nincsenek távlati tevei a levéltár elhelyezésére, a lényeg csak az, hogy az NGM mihamarabb Budára költözhessen. Pénteken leállították az iratanyag átszállítását.

Pénteki fejlemény: leállították az iratanyag átköltöztetését

A befogadó raktárak magas páratartalma miatt leállították a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Szentháromság téri épületében őrzött iratanyag elszállítását - közölte az intézmény az MTI-vel pénteken.

A közlemény szerint az MNL június elsején kezdte meg a Szentháromság tér 6. szám alatti épületben őrzött iratanyag elszállítását a Daróczi út 3. szám alatti ingatlanba. A költözés megkezdése után négy nappal a levéltár munkatársai a páratartalom megemelkedését észlelték a befogadó raktárakban, ezért az MNL vezetése rendszeres ellenőrzést rendelt el. A mérések alapján döntöttek az iratanyag átrendezéséről, valamint a páramentesítő készülékek és ipari ventilátorok beállításáról is.

A napokon keresztüli súlyos esőzések miatt a páratartalmat kizárólag az iratokat tartalmazó raktári helyeken sikerült a megengedett értékek között tartani. Ekkora az összesen 18 iratfolyókilométerre rugó anyag mindössze harminchatod részét, 500 iratfolyómétert szállították a Daróczi útra.

Korábban írtuk

Mivel fennáll a gombafertőzés megjelenésének és gyors elterjedésének veszélye, javasoljuk a raktár sürgős kiürítését, és az eddig átszállított iratanyag visszaszállítását korábbi őrzési helyére - áll abban június 6-i a jegyzőkönyvben, amely a fővárosi Daróczi utca 3. szám alatt található épület szakmai bejárásán készült. Ide költöztetik át a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) iratanyagainak jelentős részét a Szentháromság térről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) budai Várba költözése miatt.

A lapunk birtokába került dokumentumban a szakértők megállapították, hogy a költözés mindaddig nem indulhat meg, amíg a klimatikus viszonyok nem érik el a szakmai ajánlásoknak megfelelő szintet. Az épület padlószintjén ugyanis 80 százalék feletti relatív páratartalmat mértek, s az alsó polcokra helyezett iratanyagok víztartalma egy hét alatt jelentős mértékben, 10 százalékkal emelkedett. Ebből következően a szakvélemény leszögezi: "levéltári anyagokat még átmenetileg sem szabad tárolni az épületben az alsó polcokon, a már elhelyezetteket pedig mihamarabb el kell távolítani onnan". Emellett a Forster Központhoz tartozó épület bepolcozási tervét is aggályosnak találták, mivel például egyes polcok túl közel vannak a radiátorokhoz. Munkavédelmi szempontból az is aggályos, hogy nem találtak a helyszínen biztonságos létrákat.

Költöztetni kell mintegy 18 kilométernyi dokumentumot FORRÁS: MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR

Megkérdeztük az MNL-től, és az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), hogy tudtak-e a szakvéleményről, s ha igen, miért kezdődött el a dokumentumok áthelyezése. Lapzártánkig egyik intézmény sem válaszolt. A hallgatás nem meglepő, hiszen Csóti Csaba szerint az épületről az átköltözés tavaszi bejelentésekor is tudni lehetett, hogy nem felel meg a feltételeknek. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke lapunknak kifejtette, ezzel kapcsolatban májusban beszélt is Hoppál Péterrel, ám a kultúráért felelős államtitkár úgy látta, a költöztetést megfelelő módon és körülmények között bonyolítják le, és a jelenlegieknél jobb környezetet biztosítanak a dolgozóknak és az iratoknak. Ezzel szemben a szakszervezeti vezető azt mondta, senki nem válaszolt arra a kérdésére, milyen körülmények között fognak dolgozni azok, akik az iratokat kezelik. "Az alapvető probléma az, hogy kapkodva döntöttek, mert az NGM-et mihamarabb a Várba akarják költöztetni. Mi ezt tudomásul vesszük, de sérelmezzük, hogy egyeztetés nélkül, nem transzparens módon született a döntés" - vázolta a szakember, aki kétségesnek tartja, hogy ekkora mennyiségű anyagot őszig el lehet költöztetni.

Mintegy 18 ezer méternyi iratról van ugyanis szó (ilyen magas lenne a lapokból épített torony), ezek a kormányszervek 1945 utáni dokumentumai, illetve a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) iratanyagai. A helyszínt érintő, súlyos aggályok mellett viszont az is érdekes, hogy míg a kormány több mint 13 milliárd forintot különített el az '56-os emlékévre, addig a korabeli anyagok a költözés miatt nem kutathatóak. A kormányzati közlések szerint a levéltár csak átmenetileg költözne a Daróczi utcába, ám a KKDSZ kifogásolja, hogy semmilyen levéltár-fejlesztési tervet nem láttak: "ha lenne koncepció, nem lett volna ilyen rapid költöztetés, megvárnák, míg elkészül a megfelelő épület. Vannak pletykák, hogy az északi járműjavító környékén lenne valami, de semmilyen átlátható terv nincs" - vázolta a szervezet elnöke.

Ámításnak tűnik a kulturális béremelés

Noha Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a napokban 15 százalékos béremelést jelentett be a kulturális ágazat közalkalmazottai számára, Csóti Csaba szerint a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók bére nem fog érdemben emelkedni. A területen nincs ugyanis életpályamodell, így ők a közalkalmazotti bértábla alapján kapják a fizetésüket, ez pedig a szakszervezeti vezető szerit 2002 óta nem emelkedett. "A kollégák 70-80 százaléka olyan bért kap, amihez kompenzáció kell, hogy elérje a minimálbért vagy a garantált bérminimumot. A kormány az alapbérből számolná a 15 százalékot, így ha valakinek 100 ezer forint az alapbére, 15 ezer forint illetménykiegészítés járna. Ám ez még mindig kevés, hisz a garantált bérminimum, amit eddig is megkapott jelenleg 129 ezer forint. Tehát jelenlegi ismereteink szerint lesz olyan, akinek egy forinttal sem emelkedik a fizetése" - magyarázta Csóti, aki ez esetben is az egyeztetést hiányolta. Mint mondta, a kormány képviselői június elején, a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanácsban jelentették be a kétszámjegyű béremelést. Akkor is elhangzott, egyeztettek a szakmai szervezetetekkel, ám ez Csóti szerint nem történt meg. Az is aggályos, hogy a nem közalkalmazottként dolgozók a önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő nonprofit kft.-kben dolgoznak, s ugyanannyit keresnek mint a közalkalmazottak - ők nem kapnak emelést. Az egyeztetésekkel kapcsolatban kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), ám eddig erre sem válaszoltak.