A „Hampshire" elsüllyedése alkalmával megmenekült 12 ember vallomásából a szerencsétlenség lefolyására nézve ezeket az adatokat állították össze:
A „Hampshire" az Orkney-szigetek nyugati partja mentén haladt. Nagy vihar uralkodott és a hullámok átcsaptak a hajón, úgy hogy a nyílások egy részét el kellett zárni. ¼ 8 és ¾ 8 óra között a hajó aknába ütközött és előrésze irányában süllyedni kezdett. Majd jobboldalára hajlott és egy negyedórával később elsüllyedt.
A parancsnok az összes embereket őrhelyükre hívta, hogy a hajót elhagyhassák. Néhány nyílást kinyitottak. A legénység gyorsan az őrhelyekre ment és megkísérelték a csónakok lebocsátását. Az egyik csónak közepén kettéhasadt és a bennülők a vízbe estek. Amikor az emberek őrhelyeiket fölkeresték, meg-jelent lord Kitchener egy tengerésztiszt kíséretében, aki ezt kiáltotta: — „Helyet Kitchenernek." Kitchener azután a hátsó födélzetre ment és később négy törzstisztet láttak a hátsó födélzetén át a hajó baloldalán, a hajó hátsó részébe menni. A parancsnok odakiáltott Kitchenernek, hogy jöjjön előre a hídra, ahol a parancsnok csónakját vízrebocsátották. Azt is hallották, amikor a parancsnok Kitchenert fölszólította, hogy lépjen a csónakba. Azt azonban senki sem tudta megmondani, vajon Kitchener elérte-e a csónakot és hogy mi lett a csónak sorsa. Azt sem látta senki, hogy a csónakok egyike is el tudott-e távolodni a hajótól.
Az admiralitás jelentése azután elmondja, hogy a legénységnek mintegy 150—200 embere tutajdeszkákon elszabadult a hajóról, de ezek egymásután csúsztak le a deszkákról vagy pedig kimerültség folytán mentek tönkre. Néhányan alighanem ama kísérletnél pusztultak el, hogy a sziklás partot elérjék. Mások akkor haltak meg, amikor már partra jutottak.
Jellicoe tengernagy a jelentés végén kifejezi a flotta fájdalmát Kitchener halála fölött
Népszava 1916. június 17.