Félmillióan háziorvos nélkül

Publikálás dátuma
2016.06.20. 13:20
A kép illusztráció FOTÓ: Getty Images
Az elmúlt hét évben drasztikusan nőtt azok száma, akik kiszorulnak az orvosi ellátásból, mert az túl drága, vagy túl messze van számukra, vagy rákerültek ugyan a várólistára de beutalót már nem kaptak a beavatkozásra– derül ki egy kutatásból, amelyről a Népszabadság ír.

A Political Capital (PC) legújabb kutatásából, amely a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült, jól látszik, hogy bár az egészségügy romló helyzete az egyik legsúlyosabb politikai kérdés Magyarországon, a szegények kiszorulását az ellátásból az elmúlt évek alatt sem sikerült lassítani.

A társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatók 2009-től romlottak Magyarországon. Ez az egészségügyben egyebek mellett azt jelenti, hogy egyre többen vannak olyanok, akik nem jutottak ellátáshoz, mert az túl drága vagy elérhetetlen számukra. A legmeglepőbb, hogy 2012-ig minden jövedelmi osztályban nőtt az ellátásból kiszorultak száma. Azóta már csak a legszegényebb ötödnél romlik a helyzet, de náluk egyre inkább.

A hazai egészségügyben mind nagyobb teher hárul a családokra. A WHO adatai szerint 2014-ben az összes egészségügyi kiadás bő harmadát már a háztartások fizették. Aki pedig jobb minőségű és soron kívüli ellátást is szeretne, annak igénybe kell vennie a kapcsolati vagy egyéb korrupciós csatornákat is. Az Európai Bizottság 2013-ban megjelent tanulmánya szerint a hálapénz szerepe az elmúlt húsz évben nem változott jelentősen Magyarországon. Az orvoslátogatások ötödében történik „informális fizetés”, a kórházi kezeléseknél pedig ez az arány már 44 százalékos.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

Juhász Péter: nem vagyok számon kérhető

Publikálás dátuma
2016.06.20. 12:43
Fotó: Vajda József/Népszava
A megúszásra játszó Rogán Antalról és a pénzátadást elhallgató közmédiáról is beszélt a Népszabadságnak adott interjúban Juhász Péter, az Együtt alelnöke.

Juhász Péter már a másfél éve tartó per legelején indítványozta Portik Tamás meghallgatását. Most Portikot beidézte a bíróság, erről Juhász a következőket mondta:

- Portikot beidézte a bíróság, mert indokoltnak látta, hogy meghallgassa, kikkel állt kapcsolatban, ismerte-e Rogánt, mit tud a rendszerről. Elvileg úgy kellett volna történnie, hogy Rogánt és Portikot szembesítik egymással, hiszen így tudtak volna reagálni egymás állításaira. Rogán Antal azzal kerülte ki a tárgyaláson való részvételt, hogy halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt nem tud jelen lenni. (...) Teljesen nyilvánvaló, hogy Rogán hazudott, meg akarta úszni azt, hogy meg kelljen jelennie a bíróság előtt.

Már a pénteki tárgyalás is elegendő ahhoz, hogy politikai véleményként joggal állíthassam: bűnözőkkel üzletelt, hiszen rengeteg erre utaló adat van. Ha tényekre alapozom a véleményemet, nem vagyok számon kérhető. Rogán ügyvédei beidéztek rendőr tanúkat, ami eléggé érdekes, mert a Portik elfogását vezető parancsnokot kérték föl tanúnak, illetve a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak azon tagját, aki az állítások szerint vezette a Portik elleni titkos adatgyűjtést.

Folytatni fogom az ügyet. Bízom benne, hogy a közvélemény a foci ellenére is figyelni fog. Két óra alatt 600 ezer emberhez jutott el a Facebook-videóm, magas a nézettség. Ez volt az a pont, amikor a nyilvánosság áttörte azt a küszöböt. És van még pár adu a kezemben.

A teljes interjút itt olvashatja!

Szerző

Aggódnak a szakszervezetek

Az öt szakszervezeti konföderáció visszautasítja, hogy a háttérintézmények megszüntetéséről, átalakításáról szóló kormányzati döntés a "megfelelő előkészítő érdekegyeztetés nélkül született meg".   

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek (Liga), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Munkástanácsok az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben azt írták, a közszféra érdekegyeztető fórumain írásos javaslatok nélkül, "bizonytalan" államtitkári előterjesztés alapján voltak ugyan konzultációk, amelyeken komoly aggodalmak és kifogások hangoztak el a tervezettel kapcsolatban, de jórészt hiába, mert végül a munkavállalókat, illetve a társadalmat hátrányosan érintő figyelmeztető jelzéseket figyelmen kívül hagyva döntöttek a háttérintézmények sorsáról.

Véleményük szerint elfogadhatatlan a 80 százalékos bértömeg tervezése, amely jelentős elbocsátásokkal járhat. Úgy vélik, a jelenlegi létszám mellett is túlterheltek az alkalmazottak, továbbá alaptalan és cinikus az az elképzelés, hogy a háttérintézményektől eltávolítottak elhelyezkedhetnek a versenyszférában. Szerintük ugyanis növekedni fog a jól képzett munkanélküliek száma. Ezért azt követelik, hogy a kormány mutassa be az esetlegesen elbocsátandó közszolgálati munkavállalók munkaerőpiaci státusának kezelésére tett intézkedéseket.

A szakszervezetek szerint a kormányzat által elképzelt változtatások, a generális struktúraváltás komoly napi munkaerőmozgást fog eredményezni, azonban a jelenlegi mobilitási feltételek nem teszik lehetővé a munkavállalók jelentős tömegeinek települések közötti költözködését.

Közleményükben kitérnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megszüntetésére is. Elfogadhatatlannak és a társadalom egészét hátrányosan érintő lépésnek tartják az évente mintegy kétezer milliárd forintot kezelő OEP megszüntetését. Remélik, "nem erre az összegre vetett valaki szemet" - írták, hozzátéve: a magyar egészségügy jelenleg is a szakadék szélén tántorog, és egy ilyen mértékben alulfinanszírozott ágazatból egyetlen forintot sem lehet kivonni. Úgy vélik, az OEP megszüntetésével a betegek kerülnek veszélybe, az eddig sem rövid döntési mechanizmusok tovább bonyolódhatnak.

Hasonlóképpen súlyos problémának nevezték a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság tervezett megszüntetését, amely szerintük veszélyt jelent a munkavállalók jövőbeni nyugdíjbiztonságára. Továbbá mindkét alap a munkavállalók járulékából áll össze és növekszik, ezért nincs helye és biztonsága az államkincstárban - közölték.

A szakszervezetek szerint összességében elfogadhatatlan, hogy országos intézmények városi vagy megyei kormányhivatalokba olvadva szűnjenek meg, ezért arra kérik a kormányt, hogy az elfogadott határozat ellenére gondolja újra elképeléseit, és merjen változtatni, mert a társadalom érdeke ezt indokolja.

Követelik továbbá, hogy ahol ténylegesen intézménybezárás vagy átalakulás következik be, ott az csak érdemi országos vagy ágazati egyeztető tárgyalások után történjen meg - olvasható az öt szakszervezeti konföderáció közleményében.

Szerző