Lételméletből jeles

Németh Péter úgy vélekedik, hogy „lopják a pénzünket” (Népszava, 06.11.). Tóbiás József májusban odament az MNB székházához és vitt egy felmondó levelet az MNB elnökének, mert szerinte nem jól bánik a pénzünkkel. Németh és Tóbiás tökéletesen értik, hogy pénzdemokráciában nincs élet normálisan funkcionáló pénz nélkül, amiért is lételméletből jelest érdemelnek. A lételmélet tárgya a pénz, amivel rosszul bánnak, de ehhez is a pénznek forgalomban (nem az MNB-ben) kell lennie. Annyi pénztömeg legyen a forgalomban, amennyi a GDP előállításához szükséges, ugyanakkor érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél több forint legyen a forgalomban, mert így könnyebben lehet „halászni”. Tóbiás József azzal, hogy felmondó levelet vitt a jegybank elnökének kifejezésre juttatta, hogy „akié az MNB, azé a hatalom!”

Egy kételkedő joggal kérdezhetné: „Rendben van Németh úr, de kinek a pénzét lopják?” Ha én vállalkozóként az EU pénzből annak 15%-át leadom az engem elősegítő politikusnak, akkor lényegében nem a kormányt lopom meg, akkor sem, ha „megvásárolom” a leszázalékolásomat. Ha viszont semmit nem érő tanulmányért a kormánytól kapok 30 millió forintot, akkor a kormányt lopom meg, mégpedig kormányzati „segédlettel”. A főszerkesztő megállapítása valójában a pénz legmélyebb lényegét érinti: minden olyan pénzhez jutás, amely nem valós teljesítményeket és értékeket közvetít: lopás. Ha ezt üzemszerűen, mondjuk politikusok csinálják, akkor nem csak effektív pénzlopásról beszélünk, hanem sok millió magyar ember hitének ellopásáról is szó van. A főszerkesztő és a pártelnök ezt próbálták számon kérni, ami mégiscsak jelest érdemlő lényeglátás.