Brexit: csak a szele érintene minket

A mai népszavazásnak, Nagy-Britannia unióból való esetleges kilépésének (Brexit) közvetlenül csak enyhébb hatása lenne a magyar gazdaságra - vélik az elemzők. A brit gazdaság ugyanis fontos, de nem kiemelkedő partnere Magyarországnak, a teljes exportból mintegy 4-5 százalékos súlyt képvisel. Egy esetleges a kilépésről szóló döntésnek azonban azonnali hatásai aligha lesznek, ez alól talán csak a deviza-árfolyamváltozások jelenthetnek kivételt.

A Takarékbank elemzői arra számítanak, hogy a Brexit nyomán pénteken a jelenlegi 314 forintos euró árfolyam 320 forintra kúszhat fel, de a többi vezető devizához képest is tetemes gyengülésre lehet számítani. Később azonban visszatérhet a forint a jelenlegi sávba. Londonban azonban óvatosak, a bankok holnap reggel már hajnali négykor kinyitnak, minden eshetőségre számítva.

Virorácz Péter az ING Bank elemzője szerint a kilépéssel 2017 végéig nagyjából 0,1-0,5 százalékponttal mérséklődne az EU GDP növekedési üteme, így ez a magyar gazdaság teljesítményét is 0,1-0,4 százalékponttal vetné vissza. Elsősorban a lassabb külső gazdasági növekedés miatt lehet alacsonyabb a magyar termékek iránti kereslet - vélte. Az ING elemzője szerint ennél is jelentősebb, hosszabb távú hatása lehet az elmaradt beruházásoknak és a közvetlen külföldi működőtőke beáramlás csökkenésének, ezek ugyanis rontják a potenciális növekedés ütemét is. Úgy látja, összességében negatív hatást gyakorol majd a Brexit, de ez nem azonnal, hanem időben elnyújtottan jelentkezik. Ha kilépésre kerülne sor, az csak két év múlva történne meg ténylegesen, és sok múlik azon, hogyan alakul azt követően az EU és Nagy-Britannia gazdasági kapcsolata.

Nem lényegtelen kérdés, hogy az esetleges Brexit után milyen formában lépnek ismét szövetségre az EU-val a britek - említette Virovácz. A norvég modell továbbra is magas költségvetési hozzájárulást követelne a britektől - így az EU-t ezzel túl nagy hátrány nem érné -, míg a svájci modell esetében már jelentősebb költségvetési forrástól eshet el az EU. Jelenleg a britek az EU-s költségvetés 5-6 százalékát adják, ám ebből kapnak is vissza pénzt, nettó uniós mérlegük így a brit GDP nagyjából 0,5 százalékára rúg. A britek kilépése önmagában 7 milliárd euróval csökkenti az uniós költségvetést - feltéve, hogy a kilépés után semmilyen megállapodás nem születik a felek között -, de ez csak a kilépés évétől, vagyis nem a szavazás utáni naptól érvényes - tette hozzá.

Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzőjétől egy szerdai budapesti sajtóbeszélgetésen megtudtuk, hogy mivel a bruttó hazai termék (GDP) százalékában Magyarország kapja az egyik legtöbb uniós forrást (Bulgáriával, Horvátországgal együtt), így közvetetten érintheti Nagy-Britannia mint nettó befizető ország esetleges kilépése az unióból. Hozzátette, hogy nem lehet a támogatások méretéből következtetéseket levonni, mert azokra nincs közvetlen hatással az esetleges kilépés. Egészen bizonyos, hogy Németország és Franciaország kidolgoz egy új mechanizmust az uniós költségvetésre, ha lesz Brexit - szögezte le.

Hazai vállalatok gazdasági érdekeltségeire is hatással lenne a Brexit. Ezek közül a legjelentősebb a Mol északi-tengeri kutatási-termelés részlege, amit elemzők szerint csak nagyon kis mértékben érintené, ha Nagy Britannia esetleg kilépne az Európai Unióból. Ennek oka, hogy az iparágat érintő szabályozást teljesen az északi-tengeri iparágra, annak jellegzetességei szerint alakították ki, és ez független az EU-tól. Így a MOL-csoport ottani eszközeinek működését sem érintené egy esetleges brit kilépés. A MOL álláspontja az EU tagságról szóló brit népszavazásról megegyezik a Nagyiparosok Európai Kerekasztalának álláspontjával: az Egyesült Királyság gyengébb lenne az Unión kívül, és az Unió is gyengébb lenne az Egyesült Királyság nélkül.