Titkos bírójelöltek

Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bíró-jelöltje - derül ki civil szervezeteknek az igazságügyi miniszterhez küldött leveléből. Mivel 2017 januárjában lejár Sajó Andrásnak, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) magyar bírájának hivatali ideje, Magyarországnak augusztus 26-ig kell beterjesztenie három jelöltjét az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűléséhez.

A testület közülük választja ki Sajó utódját, feltéve, ha a jelöltek személye és kiválasztásuk módja megfelel az előírásoknak. A Magyar Helsinki Bizottság korábban két alkalommal is levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, adjon tájékoztatást a jelölési és kiválasztási folyamatról. Értékelhető választ nem kaptak, sem a kiválasztási folyamat mikéntjét, sem a jelöltek személyét nem ismerhették meg.

Pedig az ET szabályai szerint a kiválasztási folyamatnak demokratikusnak, átláthatónak és diszkrimináció-mentesnek kell lennie. A tagállamokat arra kötelezték, hogy nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot írjanak ki a jelölt-aspiránsok számára, valamint hogy állandó nemzeti kiválasztási eljárást hozzanak létre. Ugyanis a strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének megőrzésében fontos szerepe van a bíróválasztás folyamatának, ezen belül a tagállami jelöltállítási szakasznak, amely megelőzi a közgyűlés véső döntését.

Ha a hazai kiválasztási folyamat nem felel meg a követelményeknek, akkor a közgyűlés elutasíthatja a teljes listát. Márpedig az igazságügyi tárca eddig csak annyit árult el, hogy van ilyen lista, amelyet kormány már be is nyújtott a tanácsnak. A jelölteket Trócsányi "szakértőkkel történt konzultáció alapján" terjesztette fel.

A tiltakozók szerint még megelőzhető lenne, hogy a kormány blamálja magát és a jelölteket, ezért a civilek most arra kérik a Trócsányit, vonja vissza a listát, és a határidőig rendelkezésre álló két hónapban alkosson nyilvános szabályzatot a jelöltállítási folyamatra, írjon ki nyilvános pályázatot, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak jelöltek listáját. Ha mindezt a miniszter nem teszi meg, Magyarország úgy járna, mint Szlovákia kétszer és Azerbajdzsán egy alkalommal, amikor mindhárom jelöltjüket elutasította az Európa Tanács közgyűlése.