A legnagyobb veszélyt továbbra is a bányatavak és a természetes fürdővizek rejtik, kellő elővigyázatossággal azonban elkerülhetőek az életveszélyes sérülések vagy a halálesetek - figyelmeztette idén is a fürdeni vágyókat az OMSZ. A sokak által kedvelt bányatavak kiszámíthatatlanok, nem tudhatjuk előre, mit rejt a mély. A bányatavak nagyon hirtelen mélyülnek, egyes helyeken néhány lépést megtéve már tíz méter mélyek lehetnek, ami azt is jelenti, hogy rendkívül hirtelen hűlnek le.
Ahol kint van az úszást, fürdést tiltó tábla, ott nem csak fürödni tilos, hanem például gumimatraccal, vízibiciklivel bemenni és ezekről vízbe ugrani is. Pest megye csaknem negyven bányatavából mindössze kilencben engedélyezett a fürdés. Azok, akik a tiltást figyelmen kívül, szabálysértést követnek el. Ha a helyszíni büntetés összege 5-50 ezer forintig terjedhet, ha eljárást indítanak ellenük, akár 150 ezer forintos bírságot is fizethetnek.
A bányatavak mellett a folyóknál is fokozottan figyelni kell, mert a meder mélysége kiszámíthatatlan, az erős sodrás és az örvények pedig még a gyakorlott úszók számára is veszélyesek lehetnek. Természetes vizeknél mindenképp ajánlatos a kijelölt helyeket választani, mert baj esetén biztos, hogy van szakszerű segítség: a természetes vizek mentén működő strandok üzemeltetőinek kötelessége biztosítani vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet, megfelelően karbantartott mentőcsónakkal és naprakész felszereléssel.
A Balaton is tartogathat nem várt veszélyeket, itt elsősorban a viharjelzésre kell figyelni, mert a vihar rövid idő alatt, hirtelen csaphat le a fürdőzőkre, szörfösökre. Minden fürdőzőre vonatkozik az uniós szabályoknak megfelelő, kétfokozatú viharjelző rendszer: az I. fokú viharjelzéskor csak a strandok bójákkal határolt területén belül, valamint a parttól maximum 500 méter távolságra szabad fürödni - ilyenkor a sárgás fény percenként 45-ször villan fel. A II. fokozatú jelzésnél a fény percenként 90 alkalommal villan, ez már azt jelzi, hogy tilos a vízben lenni, mert hamarosan lecsap a vihar.
Annak ellenére, hogy több Duna menti partszakasz is alkalmas lehetne szabad strandok kialakítására Budapesten, jelenleg egyetlen legálisan használható fürdőhely sem található a fővárosban. De miért nincs kijelölt fürdőhely a Duna budapesti szakaszán? – tesszük fel a kérdést évről évre. Ha a Duna más, városon kívüli szakaszain szabad fürödni, sőt északi és déli szomszédainknál még a fővárosokban is engedélyezett, akkor Budapesten miért nem?
A bécsi Dunasziget - amelyet az osztrák főváros "zöld oázisának" is neveznek - 42 kilométer hosszú homokos, kavicsos, füves szakaszán, több családi strandon például végig szabad a fürdőzés, a víz minősége is kiváló. Szerbiában, a belgrádi szabad strandokon a parton horgonyzó labor-hajók minden nap mérik a Duna vizének tisztaságát, így a strandolás - szigorúan csak a kijelölt területeken - ott is megoldott.
Az ÁNTSZ korábban lapunknak elmondta: a főváros területén több ponton is jut tisztított szennyvíz a Dunába, amely a kezelés ellenére is tartalmazhat az emberi egészségre veszélyt jelentő számban kórokozókat és ez fertőzésveszélyt jelenthet. A nem kijelölt fürdőhelyeken balesetvédelmi okokból sem engedélyezett a fürdés.
A vízi rendészet figyelmeztetése szerint a Duna mint "nemzetközi vízi út" számos veszélyt rejt magában: uszadékot sodor, a víz hőmérséklete szélsőségesen ingadozhat, a jelentős hajóforgalom és az épített partfalak miatt - elsősorban a városokban - erős a hullámzás. A népszerű, ámde illegális fővárosi fürdőhelyek - mint a Margitsziget, a Római-part, a Hajógyári-sziget és a Kopaszi-gát - így különösen veszélyes, ezért a rendőrség fokozottan ellenőrzi őket.
