Újabb, a lakosság mindennapi életét alapvetően meghatározó törvényt dob a kukába a kormány, amikor a gyámügyi és hagyatéki eljárásoktól az építési hatósági engedélyek kiadásig, az egyszerű okmánykérelmektől és anyakönyvezéstől a gépjárműadók megállapításáig, a segélyezésig és a működési engedélyek kiadásáig terjedő szerteágazó közigazgatási feladatrendszert szabályozó közigazgatási eljárási törvény (ket) helyébe új szabályozást akar életbe léptetni. A hatóságok eljárásait a mostani tervek szerint 2017 júliusától már csak az új, az eddiginél sokkal általánosabb törvény szabályozza, amiben csak a minden ügyintézésre egyformán érvényes alapelvek szerepelnek, a részletes szabályokat pedig ágazati rendeletekben rögzítik majd valamikor a ködös jövőben.
Az általános közigazgatási rendtartást (ÁKR) a parlament őszi ülésszakának menetrendje szerint már októberben szeretnék elfogadni. A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés szlogenje mögé bújva azonban a közigazgatási szakértő szerint nem történik más, mint hogy az új törvénnyel is a közigazgatási szervek közvetlen pártirányításának eszközét teremtik meg. Tóth Zoltán úgy látja, hogy a javaslat egyenes folytatása az államszervezet már befejezéséhez közeledő átalakításának, amelyben az államigazgatáson belül épp most gyorsult fel a központi igazgatás, vagyis a minisztériumok és háttérintézményeik összevonása, átszabása, miután korábban már megtörtént a területi szint, vagyis a járási hivatalok és a megyei kormányhivatalok hálózatának kiépítése.
A Belügyminisztérium korábbi közigazgatási államtitkára úgy értékeli, az új hivatali struktúrában már mindenhol a Fidesz emberei ülnek a vezetői és lassan az ügyintézői székekben is, vagyis megvalósul a közigazgatás közvetlen pártirányítása. Ebben a logikában törvényszerű, hogy a hétköznapi eljárásokat sem szabályozzák pontosan, hiszen a bizonytalan keretszabályok alapján minden lényeges döntésnél a vezetőjéhez rohan majd az ügyintéző, így a politikusok mondhatják majd ki esetről esetre saját politikai mérlegelésük alapján, hogy milyen határozat szülessen. A szakmaiságot felülírja a megbízhatóság. Az ügyintézők a naponta változó jogszabályok miatt eddig is csak a Magyar Közlönyökkel a kezükben tudtak dolgozni, ezután ehelyett majd a hivatali vezetőt kérdezik – állítja a szakértő, aki szerint ez volt a cél akkor is, amikor eltörölték a képesítési előírásokat, a régi szaktudás utolsó morzsáit pedig éppen az új rendtartás bevezetésével söprik majd ki a közigazgatásból.
A készülő jogszabály, amelynek véleményezése már április közepén lezárult, teljesen új fogalmakat vezet be: ha minden papír együtt van és nincs ellenérdekű fél, akkor úgynevezett sommás eljárás keretében 8 napon belül döntést kell hozni a hatóságnak, ha ez nem lehetséges, akkor teljes eljárást kell lefolytatni, aminek végső határideje 60 nap. A hatóságok közötti együttműködést erősítenék, a lakosságot tehermentesítenék a hivatalok egymás közötti „megkereséseinek” kiterjesztésével, ám ebben az esetben nincs meghatározott határidő az ügyek lezárására.
Tóth Zoltán szerint nemcsak ezek miatt a belső ellentmondások miatt kérdőjelezhető meg az új törvény. Lapunknak úgy értékelte, az egész javaslat a jogállamiság lábbal tiprása, hiszen ellentmond a „minden problémát a keletkezési helyéhez legközelebb kell megoldani” elvének, másrészt a rég elfelejtett korok jogintézményeinek felidézése teljesen korszerűtlen. Már maga a cím is a múltat idézi - emlékeztetett, hiszen a rendtartás fogalmát a monarchia idején használták, de a legrosszabb magyar jogtörténeti hagyományokhoz kanyarodnak vissza a törvényalkotók a sommás eljárás bevezetésével is. Tóth Zoltán Jókai politikai önkény diktálta történeteire utal, amikor azt mondja, ebben a határozatlan jogfogalmakkal teletűzdelt új rendszerben elvesznek a jogi garanciák, amelyek az ügyfelet védenék. Az új törvényben a fellebbezés kivételessé válik és egy kétfokú közigazgatási bírósági rendszer épül ki, de ezen a körön kívül megszűnik a külső ellenőrzés a közigazgatási szervek hatósági tevékenysége fölött, ami ellentmond az összes nemzetközi szabálynak.
Ugyanilyen komoly gondnak tartja az egykori államtitkár, hogy az új közigazgatási rendszerben a költségvetési pénzek újraosztása egyre inkább kikerül a lakosság által közvetlenül választott testületek kezéből. Nem véletlenül áll harcban az állam az önkormányzatokkal, de Tóth Zoltán szerint ebből a szempontból a parlament jelentősége is csökken, egyre inkább csak keretszámokat hagyhat jóvá, miközben pénzosztó szerepet kapnak a minisztériumok és olyan magánszemélyek, mint Andy Vajna vagy Fekete György. Mindeközben az állam az eljárásainak ingyenességét hazudja az adófizetőknek, holott a hagyatéki eljárások magánjegyzők kezébe adásával és különböző szolgáltatások pénzdíjassá tételével ezt rég nem tartja be.
A Fidesz száz évre akar berendezkedni, programjának célja nem egy hatékony, hanem egy politikai kézi vezérléssel irányított közigazgatás megteremtése és a készülő általános közigazgatási rendtartás ennek a feladatnak minden tekintetben megfelel – összegezte véleményét lapunknak Tóth Zoltán.