A bécsi alkotmánybíróság bírái helybenhagyták az elnökválasztás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványt, amely a szavazatszámlálás során elkövetett szabálytalanságokra hivatkozott. Az osztrák államfőválasztás május 22-i második fordulójában szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt 50,35 százalékkal nyert, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit 49,65 százalék támogatott. Van der Bellen mintegy 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert.
Ami a szabálytalanságokat illeti, előfordult, hogy a megengedettnél előbb kezdték meg a levélben leadott szavazatok számlálását, esetleg nem az előírt módon csoportosították a voksokat, s olykor mindezt nem arra jogosult személy végezte. Néhány választókörzetben nem a megfelelő színű borítékot küldték ki a levélben szavazó választópolgároknak, így az a voks érvénytelennek számított. A taláros testület azt is kifogásolta, hogy a hírközlő szervek idő előtt számoltak be a voksolás alakulásáról, ami az eredmény befolyásolását teheti lehetővé. Wolfgang Sobotka belügyminiszter ezért jelezte, hogy a megismételt választáson az első adatokat csak azután teszik közzé, ha az összes szavazókörben összesítették az eredményt. A megismételt választást szeptemberben, vagy október elején rendezik meg.
Az ítélet a lehető legrosszabbkor jött az Európai Unió számára egy olyan időszakban, amikor ideje sem volt arra, hogy felocsúdjon a brit referendum sokkjából. A választás megismétlése ugyanis azt jelenti, elölről kezdődik a kampány Alexander Van der Bellen és Nortbert Hofer között. Pedig független megfigyelők is úgy látták, ilyen piszkos kampányra még nem volt példa a gyakori nagykoalíciók miatt konszenzusdemokráciának nevezett Ausztriában. Heinz Fischer elnök ezért visszafogottságra kérte mindkét jelöltet, Christian Kern kancellár pedig reményét fejezte ki, hogy rövid kampány lesz.
A bevándorlásellenes FPÖ számára újra itt a nagy esély, hogy Európában elsőként jobboldali radikális jelöltet ültessen az államfői székbe. Ismét előtörhetnek az euroszkeptikusok, s ha ezúttal Hofer nyerné a voksolást, az újabb csapás lenne az EU számára. Akadnak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint a választás megtámadása az alkotmánybíróságnál éppen az ellenkező hatást érheti el, s visszaüthet az FPÖ-re. Sokan ugyanis megorrolhattak a pártra még azok közül is, akik a második fordulóban Hoferre szavaztak. Úgy látják ugyanis, hogy az FPÖ és Hofer rossz vesztesnek bizonyult, nem tudott beletörődni a vereségbe. Hiába volt mindössze 30 ezer szavazatnyi különbség Van der Bellen javára, ez is elegendő volt a győzelméhez, s az alkotmánybíróság csak szabálytalanságokat állapított meg, választási manipulációt nem, így az eredmény akkor sem különbözött volna jelentős mértékben, ha sehol sem vétettek volna az előírások ellen.
Fontos az is, hogy Ausztriában jelenleg más a belpolitikai helyzet, mint májusban volt. A kancellárváltás jót tett a kabinet megítélésének, Christian Kernt igen jó kancellárnak tartják. Ez azt jelenheti, hogy távolról sem lesz annyi protestszavazat, mint az „előző” második fordulóban, ami Van der Bellen esélyeit javíthatja. Sok internetes hozzászóló azt kifogásolta, miért kell mindenhol megismételni a voksolást, ha csak 14 körzetben tapasztaltak szabálytalanságokat. Mások azt firtatták, mi történik akkor, ha a megismételt választás sem az FPÖ szája íze szerint alakul. „Akkor megint ismételnek?” – tették fel a kérdést. A legfőbb közjogi méltóságok ugyanakkor elismeréssel illették a döntést, a látszatát is el akarták kerülni annak, hogy nem értenének egyet a taláros testülettel. Heinz Fischer elnök utalt is arra: Bécs nem Varsó, Ausztriában nem lehet befolyásolni az alkotmánybíróság működését. Az államfő azt közölte, az ítélet után sem fenyeget politikai válság. „Történtek hibák, ám ezeket helyre lehet hozni” – fejtette ki.