Előfizetés

Újabb romaszervezetet hoz létre Farkas Flórián?

Az immár szétesés szélére került, adóhatósági és más nyomozás alatt is álló Lungo Dromot negyedszázadon át vezető elnök, miniszterelnöki biztos új országos cigány szervezetet alapítana - tudta meg a RomNet.

A portál szerint Farkas Flórián a megyei roma önkormányzatok vezetőit és tagjait toborozza új szervezetébe, az Országos Cigány Érdekegyeztető Tanácsba, ráadásul állítólag sokan tudtuk nélkül kerültek fel listájára. Ezzel a fideszes politikus a portál szerint több százezer szavazót akar elcsenni a Lungo Dromtól a 2018-as választásokra. Sőt Farkas tervei szerint, ha az Országos Cigány Érdekegyeztető Tanácsba sikerül tömöríteni a roma szervezeteket, akkor a Lungo Drom vagyonát is átmentik az új tömörülésbe. A tagtoborzás éppen ezért már gőzerővel zajlik Borsod, Bács-Kiskun, Csongrád, Pest és Szolnok megyékben, ezért Hevesben a települési roma önkormányzatok összefogást terveznek Farkas terjeszkedése ellen.

Nem véletlenül próbál menekülni a süllyedő hajóból a miniszterelnök szolnoki jó barátja, hiszen nagyon úgy néz ki, erőteljesen fogy körülötte a levegő, s nem csak a Lungo Drom oldaláról. "Ha Farkas Flóriánnak tiszta a lelkiismerete és igaza van, akkor meg kell jelennie az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) előtt" - közölte például Lázár János a legutóbbi kormányinfóján arra utalva, hogy az OLAF június 17-én "érintett személyként" akarta kikérdezni a miniszterelnöki biztost. A Híd a munka világába, valamint az Út a szakmaválasztáshoz projektekről lett volna szó, de Farkas nem jelent meg a meghallgatáson. A hátrányos helyzetű cigányok munkába segítésére indított program során egyébként annyi szabálytalanságot követett el az - egykor szintén Farkas által irányított - Országos Roma Önkormányzat (ORÖ), hogy az eredeti tervek ellenére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) meg sem kísérelte lehívni a projektre rendelkezésre álló európai uniós forrást. Ez azt jelenti, hogy teljes egészében a hazai költségvetés finanszírozta a felzárkóztatási programban elköltött 1,6 milliárd forintot.

A Miniszterelnökséget vezető miniszternek nem ez az első olyan kemény üzenete, amit nyilvánvalóan Farkasnak szánt: tavaly novemberben az ORÖ körüli botrányokra utalva úgy fogalmazott, nem az számít, ha egy roma politikus karrierje "megy a lecsóba", mert egy politikus bukásánál sokkal fontosabb a romák társadalmi integrációjának a kérdése és a népcsoport élethelyzetének javítása, mert ha nem így lenne, az egész ügyet tenné hiteltelenné. Csakhogy Farkas valószínűleg már "menthetetlen", mivel az általa sokáig vezetett ORÖ-nek is tartania kell a büntetőjogi következményektől. Továbbra sem tudni ugyanis, hogy a roma szervezet miből fogja törleszteni az 1, 6 milliárd forint támogatást az Emminek, amelyet az említett programok leállítását követően vissza kell(ene) térítenie. Eközben az ORÖ-nél további hatósági vizsgálatok is zajlanak, valamint hónapok óta belháború is folyamatban van a Farkas felelősségét firtatók és a miniszterelnöki biztost pártolók között.

Lázár és Balog presztízsharca

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.07.04. 07:03
Lázár János az egészségügy eredménytelensége miatt húzhatta fel szemöldökét FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Másodszor is új egészségfejlesztési koncepciót akar kidolgozni az Orbán-kormány, mert hat év alatt nem lettek jobbak a magyar lakosság életesélyei. Csakhogy, noha a cél valóban fontos, ezúttal legalább annyira a kancellária és a humántárca presztízsharcáról szól a jelenlegi és az előző egészségügyi államtitkár, valamint Lázár János bizalmi emberének felkérése egy új népegészségügyi program kidolgozására, mint a valódi előrelépés reményéről.

Új népegészségügyi koncepció kidolgozásába kezd a kormány - jelentette be a múlt heti Kormányinfón Lázár János, megismételve Szócska Miklós államtitkár 2010 nyarán elhangzott szavait. A mostani bejelentés is azt jelzi, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) működő egészségügyi államtitkárság az azóta eltelt hat évben nem sokra jutott a népegészségügyi szemléletű reformok megvalósításban. Azt, hogy az emiatt érzett elégedetlenség a legmagasabb szintre ért el, nemcsak a felkérés ténye jelzi, hanem az is, hogy a feladatot már nem kizárólag a mostani egészségügyi államtitkárnak osztotta ki a kancelláriaminiszter, hanem szakmai mankónak elődje, Zombor Gábor, és ami ennél is sokatmondóbb: Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára is bekerült az előkészítő csapatba. Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak Ónodi-Szűcs Zoltánt találja kevésnek a kancelláriaminiszter a munka elvégzéséhez, hanem közvetlen főnökét, Balog Zoltánt is.

Sonkodi és Lázár barátinak nevezett kapcsolata akkor vált szorossá, amikor a kancelláriaminiszter még hódmezővásárhelyi polgármesterként az egészségügyi vállalkozóként egyre ismertebbé váló Sonkodit kérte fel városa népegészségügyi terveinek kidolgozására. Az orvos végzettségű, de soha nem praktizáló egészségügyi menedzsertől nem volt idegen a politika, nem sokkal korábban még a Csehák Judit és Kökény Mihály nevével fémjelzett népegészségügyi program tervezésébe is bekapcsolódott, 2004 után viszont már egyértelműen Lázár mellett kötelezte el magát. Arról pedig többször is lehetett olvasni, hogy egészségügyi kérdésekben ő készíti fel a kancelláriaminisztert és ez nem egyszer jobban sikerül, mint Balog Zoltán "emberminiszter" tájékozódása, ami szerzett már néhány kínos pillanatot a kormányüléseken és a nyilvánosságban is.

Nem véletlen, hogy Sonkodi szolgálataiért a kancelláriaminiszter és környezete megvédte a vállalkozót, amikor kiderült, hogy 2014-es államtitkári kinevezése előtt csak néhány héttel szabadult meg a rossz hírű Oxivit nevű cégétől, amely folyamatosan tartozott kórházi beszállítóknak, bedolgozó orvosoknak, de még az adóhatóságnak is. Kettejük barátsága Lázárral olyannyira szoros, hogy Sonkodi neve bukkant fel útitársként akkor is, amikor a kancelláriaminiszter kétmilliós szállásköltségű külföldi útjait feszegette a sajtó. Az utóbbi időben egyébként az államtitkár a Paks II projekt záró tárgyalásaival volt elfoglalva, a pestisrácok.hu értesülései szerint ugyanakkor ő lehet a múlt héten nyugdíjba vonult Németh Lászlóné utóda is. Ha viszont ez igaz, akkor a két nagy falat között "kikapcsolódásként" vehet részt az új népegészségügyi program kidolgozásában.

Egyébként egy működőképes egészségügyi modell tervezésére nem először szövetkezik egymással a stratégiai államtitkár és Zombor Gábor. A 2014-es kormányalakítás után közösen próbálták kitalálni, az elérhető uniós forrásokból hogyan lehetne az alapellátást és a szakellátást fejleszteni, ám ez a munka Zombor tavaly nyár végi lemondásával félbeszakadt, együttműködésük addigi eredményeiről pedig nem sokat lehet tudni. Ahogy eddig Ónodi-Szűcs államtitkár beígért új népegészségügyi stratégiájának sincs nyoma.

Annyit el kell ismerni, hogy a feladat nem könnyű. Kora tavasszal a Népszavának Kökény Mihály - aki a hazai népegészségügyi rendszer utóbbi évtizedeinek hibáiról és eredményeiről írta doktori dolgozatát - azt hangsúlyozta, hogy bármilyen megszülető program eleve kudarcra van ítélve a kormány társadalmi egyenlőtlenségeket erősítő, a szegénységet konzerváló politikája mellett. Ezt fogalmazta meg a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal is tavaly ősszel, amikor népegészségügyi szempontból a legfontosabb feladatnak az egészség-egyenlőtlenségek csökkentését nevezte. A népegészségügy egyik legismertebb hazai szakértője, Ádány Róza professzor pedig sokszor elmondta: egy jó stratégiának feltétele lenne a lakosság egészségi állapotának pontos felmérése, a döntések hatásainak vizsgálata és az alapellátás szerkezetének átalakítása. Az adatokat azonban nem ismerjük, kérdés tehát, hogy miből építkezhet egy új népegészségügyi stratégia. Ha pedig megint nem a valós előrelépés a kérdés, hanem csak az, hogy a kancellária az Emmi fölé tud-e kerekedni, akkor több szót nem is érdemes vesztegetni a népegészségügyi munkával megbízott csapatra, az eredmény úgyis csak egy soha meg nem valósuló betűtenger lesz.

Együtt: titkolnak valamit
Kétszer is hiába kérte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a fővárosi egészségügyi ellátórendszer átalakításának terveit megalapozó dokumentumokat és tanulmányokat az Együtt, a tárca épp arra hivatkozva tagadta meg ezek kiadását, hogy döntés előkészítő anyagokról van szó. Az ellenzéki párt szerint joggal merül fel a kérdés, hogy a Fidesz-kormány egyszerűen csak sportot űz az információszabadságról szóló törvény megsértéséből, netán szégyelli a dokumentumokat azok alacsony színvonala miatt, vagy a sok százmilliárdos projekttel kapcsolatban már tervezgetett mutyikat titkolja. A párt közölte: bejelentéssel fordul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a kormányt pedig felszólítja, hogy fejezze be a törvénysértő titkolódzást, mert szerintük az új budapesti kórházfejlesztés ügye széleskörű szakmai és társadalmi párbeszédet igényelne.

Csárdást járnak az EU körül

Publikálás dátuma
2016.07.04. 07:00
Orbán Viktor és sajtófőnöke, Havasi Bertalan Brüsszelben is olyan egyértelműen válaszoltak a kérdésekre, mint itthon FOTÓ: MTI/S
Az egyik csak megállítaná Brüsszelt, a másik ki is lépne az Európai Unióból. A kormány akkora pávacsárdásba kezdett az európai integrációval szemben, hogy maguk sem tudják eldönteni, ki keménykedik a kormányfői ukáznak megfelelően, s ki nem. Hogy maga Orbán Viktor kilépne-e az EU-ból, arra nem adott egyértelmű választ, elemzők épp ezért úgy látják: egy majdani, a 2018-as választást megelőző, vagy épp követő uniós tagságról szóló kommunikációs kampány megágyazásáról lehet szó. Vesztes csak Magyarország lehet.

Brüsszelt meg kell állítani, véget kell vetni az erőszakos, az európaiak akaratával ellentétes bevándorlási politikának - mondta Szijjártó Péter a Kossuth Rádióban tegnap. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Unió (EU) egyik legnagyobb problémája az, hogy az európai politikai elit olyan politikát folytat, amely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európaiak véleményét és sokszor szembemegy az akaratukkal. Minden olyan politikai szerveződés, ország, ahol a politika az emberek akarata ellenére formálódik, "előbb-utóbb a végletekig meggyengül", és ez látható most az EU-nál is - vélekedett. Szijjártó megismételte Orbán Viktor múlt heti szavait: az EU elhibázott politikája a bevándorlást illetően már az unió egységét is veszélyezteti, hiszen a brit népszavazás eredményét a brüsszeli bevándorlási politika egyértelműen befolyásolta nemkívánatos irányba. Szerinte Magyarországon is azért lesz népszavazás a kötelező betelepítési kvótákról, mert ez olyan fontos ügy, amelyről az embereknek kell véleményt mondaniuk. Hozzátette: az európaiak jogosan formálnak igényt arra, hogy egy Európa - és azon belül Magyarország - jövőjét alapvetően befolyásoló kérdésben maguk dönthessenek, ráadásul a lehető legdemokratikusabb módon - fogalmazott Szijjártó.

Az Együtt szerint viszont nem az EU elhibázott politikája az ami az unió egységét veszélyezteti, hanem az Orbán Viktoréhoz hasonló populista hozzáállás. Szijjártó szerintük csak azért folytatja a magyarok EU ellen hangolását, mert a Fidesz érdeke, hogy a jelenlegi európai együttműködést meggyengítse, s még nagyobb hatalomra és még több korrupciós lehetőségre tegyen szert. Orbán célja, hogy Magyarországot keletre fordítsa, ezzel pedig a putyini politikának való kiszolgáltatottságot növelje. Ha ezt megteszi, azzal történelmi lemaradásba viszi hazánkat - tették hozzá.

Megírtuk: a múlt héten Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő is azt nyilatkozta, hogy egy mostani népszavazáson nem tudnának igennel szavazni Magyarország EU-tagsága mellett. Ezután az Index megkérdezte a miniszterelnök sajtófőnökét, Orbán hogyan szavazna Magyarország uniós tagságáról. Havasi Bertalan azt válaszolta, hogy a kormányfő szerdai, brüsszeli nyilatkozata mérvadó ebben az ügyben. Orbán ugyanakkor szerdán éppen a Népszavának mondta azt: nem lát komolyan vehető javaslatot egy, Magyarország uniós tagságáról szóló népszavazásra, s el is szeretné kerülni ezt. Ebből, noha nem ad egyértelmű választ a kérdésre, arra lehet következtetni, hogy Orbán nem lépne ki az EU-ból. Ugyanakkor a kormányfő Brüsszelben arról is beszélt, ha az EU nem változtat a migrációs politikáján, "könnyen belesodródhatunk egy brithez hasonló helyzetbe".

A kormányfő nyomában teljesen zavarodott kommunikáció kezdődött, hiszen Lázár és Kovács egyértelműen EU-ellenes kijelentéseit sietve próbálta menteni az apparátus. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint az EU-nak meg kell hallgatnia az emberek véleményét, különben ugyanaz lehet a következmény, mint ami a britekkel történt. Tuzson Bence a köztelevízió péntek esti műsorában azt mondta, nem az unióval vagy Brüsszellel van a baj, hanem az elhibázott migrációs politikával. Hozzátette ugyanakkor: Magyarországnak Európában van a helye. Meglepő módon emellett érvelt Kövér László is. "Az unió előnyös Magyarországnak, attól, hogy rosszul működik, még nem feltétlenül kell kilépni belőle, meg kell próbálni változtatni rajta" - mondta az Országgyűlés elnöke a Magyar Hírlapnak, kifejtve: az EU jelenleg a nemzeti érdekérvényesítés legkedvezőbb kerete, az uniós tagság több lehetőséget ad, mintha Magyarország nem lenne a közösség tagja. "Ebben a pillanatban nem gondolom, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie, vagy az EU szétesése lenne az érdekünk" - fogalmazott Kövér.

Orbán Viktor és sajtófőnöke, Havasi Bertalan Brüsszelben is olyan egyértelműen válaszoltak a kérdésekre, mint itthon FOTÓ: MTI/SZECSŐDI BALÁZS

Orbán Viktor és sajtófőnöke, Havasi Bertalan Brüsszelben is olyan egyértelműen válaszoltak a kérdésekre, mint itthon FOTÓ: MTI/SZECSŐDI BALÁZS

Az angol népszavazás sokkoló eredménye nyomán egyre szélesebb körben emlegetik a következő lehetséges kilépőként Magyarországot, s aggályok fogalmazódnak meg az Orbán-kormány EU-szkeptikus retorikája nyomán is. Brüsszeli forrásaink szerint persze a kommunikáció nagyon más, mint a valós diplomáciai cél: Orbán nem akarhatja kivezetni a közös Európából az országot, s a legfrissebb felmérések is azt mutatják, a magyar lakosság még mindig inkább EU-párti. Ugyanakkor többek fogalmaztak úgy: mivel Orbán tudja, hogy a magyarok többsége (szemben az angolokkal) ma még nem támogatná a kilépést, ezért szisztematikusan dolgozik a kilépés tömegtámogatásának felépítésén, amely egy később kormányzati kampány eszköze lehet. Csakhogy nyilvánvaló tény az is, hogy mi nem vagyunk sem olyan földrajzi, sem pedig gazdasági helyzetben, hogy az ország túlélje az elválást, amelyet a britek is nyilvánvalóan megszenvednek majd. Az uniós támogatási források a magyar GDP átlagosan 4 százalékát jelentik, s egyértelműen a legnagyobb export-import partnerünk is az EU, amely a hazai fejlesztési beruházások 90 százalékát finanszírozza. Magyarán egy EU-ból történő kilépés szinte katasztrofális hatással lenne Magyarországra.

Erre figyelmeztetett heti nyílt levelében Ujhelyi István is. Az MSZP alelnöke és európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: "ideje félretenni a Fidesz által oly nagyon utált politikai korrektséget és határozottan fogalmazni: azok a politikusok, akik a magyar közvéleményt az EU ellen, az európai közösségben viselt tagságunk ellen uszítják, hazaárulást követnek el. Azok pedig, akik ki akarják vezetni nemzetünket Európából, vagy csak esztelen hazardírozásból belengetik ennek lehetőségét, köztörvényes hazaárulók, a magyar történelem erőszaktevői. Pont. Nincs mit tovább szépíteni."

Mesterházy: vonja vissza, vagy fizessen
Tavalyi sajtóbeszámolók szerint a Lázár Jánoshoz köthető agrárcégek 2007 és 2015 között mintegy hárommilliárd forint uniós földalapú támogatásban részesültek - hívta fel a figyelmet Mesterházy Attila. Az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter ennek ellenére nyilatkozott úgy, hogy az EU-ból való kilépés pártján áll. "Ha a kancelláriaminiszter a minapi kijelentését nem gondolta komolyan, akkor itt az ideje, hogy visszavonja a szavait. Ha viszont Lázár komolyan gondolja, hogy Magyarországnak jobb lenne az unión kívül, akkor az a legkevesebb, hogy azonnal visszafizeti az elmúlt években közvetve megszerzett uniós földalapú támogatásait" - fogalmazott. "Azért is időszerű, hogy a miniszter tisztázza az álláspontját, mert a legújabb hírek szerint a saját baráti- és érdekkörébe tartozó Sánta János és társai az állami dohánybiznisz után most a megújulóenergia-termelőknek szánt állami és uniós forrásokra repülnének rá" - tette hozzá Mesterházy.