Vétót emelt a Magyar Kórházszövetség

Publikálás dátuma
2016.07.05 07:05
Miközben Balog Zoltán miniszter egészségügyi szakmai elismeréseket adott át a Semmelweis-napon, az ágazat háborog FOTÓ: MTI/BALO
Fotó: /
Határozottan elutasítják a kórházigazgatók a több intézmény közös gazdálkodását szervező kancellária rendszer bevezetését. Miközben a kabinet díjakat adott át, az új népegészségügyi stratégiáról pedig bejelentették egy egészséges életévet akarnak ajándékozni az embereknek, valójában a feje tetején az egészségügy.

Nem támogatja a kancellária-rendszer bevezetését tartalmazó javaslatot a Magyar Kórházszövetség (MKSZ), mert az tovább erősítené a már most is kritikus szakemberhiányt és rontana a betegellátás biztonságán is, miközben nem oldaná meg az intézmények adósságállományának újratermelődését. A testület elnöksége tegnap az elutasítást tartalmazó levelet vitte az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) arra a megbeszélésre, amit azt követően hívtak össze, hogy a javaslat részleteit előlük utolsó percig titkoló egészségügyi államtitkárt megkerülve, a múlt héten Balog Zoltán minisztertől kérték el a sorsukat alapvetően meghatározó tervezetet az MKSZ elnökségének tagjai.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Ónodi-Szűcs Zoltán ötpontos reformcsomagjának egyik legfontosabb eleme lenne, hogy a kórházi adósságállomány újratermelődésének megállítására 8-10 kórházanként egy kancellár döntse el, hol milyen kórházi osztályok működjenek, mennyi pénzt kapjanak az intézmények. Közös lenne a közbeszerzés, de még a munkaerő gazdálkodás is. A kórházigazgatók azért tartják nagyon kockázatosnak intézményeik költségvetési önállóságának felszámolását, mert így az ellátás politikai felelőssége elválna a gyógyító munkától, elveszne a mostani napi rugalmasság a hirtelen jelentkező feladatok megoldásában, ami szerintük csak növelné a bizonytalanságot, fokozná az elvándorlást és ezzel rontaná a betegek biztonságát. A szervezet 16 pontban részletezte idevágó kifogásait, hozzátéve: szerintük az állami fenntartó, vagyis az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) térségi szintű megerősítése is jó eredményeket hozna a mostani működő rendszer szétverése nélkül.

Balog Zoltán miniszter a tegnapi Semmelweis-napi ünnepségen a vitát úgy értékelte, komoly tárgyalások vannak a területi ellátási- és az intézményi elv összhangja érdekében, de biztos benne, hogy a strukturális változásokról meg kell egyezni. A kancellária-rendszer bevezetésének terveit ugyanakkor nemcsak a Kórházszövetség tartja elfogadhatatlannak, hanem a kormány is háromszor visszadobta már a szöveget annak kidolgozatlansága miatt. A kórházigazgatók elutasítása így azt jelentheti, hogy hosszabb időre, akár a kormányzati ciklus végéig megakadhatnak az államtitkár reformtervei, amelyek megvalósítása egyébként sem halad rohamléptekkel. Egyedül a fővárosi ellátás átszervezését fogadta el eddig a kormány, azt sem az eredeti tervek szerint, hisz Ónodi-Szűcsék nem akartak teljesen új nagy kórházat építeni, de végül Kelenföldre mégis ilyet terveztet a kabinet.

Megjelent a fővárosi kórházfejlesztésről szóló kormányhatározat
A fővárosi és a Pest megyei egészségügy fejlesztése érdekében négy új centrumot hoznak létre, amelyek köré társkórházakat szerveznek. Az észak-pesti centrum a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, a dél-pesti az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet bázisán, a dél-budai centrum Kelenföldön, az észak-budai pedig "az észak-budai területeket érintő közlekedésfejlesztési beruházásokkal összefüggésben" jönne létre.  A jogszabály szerint a kormány azzal is egyetért, hogy befejezzék a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb beruházását, és állami fenntartásba vegyék az intézményt. A klinikai tömbnek kiemelt szerepet kell kapnia a fővárosi egészségügy fejlesztésben: a telephelyén akarják elhelyezni az Országos Sportegészségügyi Intézetet.

Nagyon lassan halad az ápolási osztályok aktív ágyakról való leválasztásának előkészítése is, miközben semmit nem hallani a kórházi minimumfeltételek új csomagjáról. Az alapellátás és a népegészségügy megerősítése ráadásul olyan látványosan elakadt, hogy az államtitkár ki is rúgta Beneda Attilát. A helyettes államtitkár ugyanis az egy éve elfogadott alapellátási kerettörvény egyetlen végrehajtási utasítását sem tudta elkészíteni, a népegészségügyben pedig elfogytak az ötletek. Lázár János épp a múlt héten jelentette be, hogy a tavaly nyár végén lemondott Zombor Gáborral és a Miniszterelnökségen dolgozó Sonkodi Balázzsal próbálják felpezsdíteni az ágazat mostani vezetőjének tervező munkáját, amelyet az Emmi máig nem kommentált.

Már csak ezért is pikáns, hogy tegnap a tárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence egyetlen hírértékű mondattal tudott előállni az e témában összehívott sajtóértekezleten. Szerinte a kormány egy egészségben eltöltött évvel akarja növelni a közeli jövőben a magyarok élettartamát. Ezt jelentette be, majd sokadszor is felsorolta, mi minden történt ennek érdekében az utóbbi hat évben. Próbáltunk ugyan magyarázatot kérni arra, valóban új népegészségügyi stratégia készül-e és ha igen, miért van szükség Lázár barátjának, a kancellária stratégiai államtitkárának bevonására a munkába, de Rétvári mindössze azt felelte, az egészségügyi béremelések után a kormány ősztől erre a területre koncentrál és szükség van mindenkinek a munkájára. Ezek után nem volt meglepő, hogy a Népszavának arra a kérdésére sem adott érdemi választ, milyen adatokra alapoznak bármilyen új elképzelést, hiszen Ónodi-Szűcs hiába akarta a lakosság egészségi állapotát rögzítő törzskartonok frissítéséhez kötni a praxisok idei pluszpénzeinek kifizetését. Rétvári szerint folyamatos az adatok gyűjtése, szilárd alapokon nyugszik tehát bármilyen elgondolás, amivel majd ősztől valamiképp foglalkozik majd a kormány.

A népegészségügy a Fidesz látványos kudarca - reagált minderre Korózs Lajos. A parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint 2010 óta nem javult az emberek egészségi állapota, nem nőtt az egészségben eltöltött évek száma, nem terjed az egészségtudatos magatartás és nyoma sincs az Ónodi-Szűcs által beígért új népegészségügyi stratégiának sem.

Tiltakoznak a Péterfyért

Ismét mécsesekkel tiltakoznak a Péterfy Sándor Utcai Kórház bezárásának terveit ellenző civilek szerdán 17 és 21 óra között az intézmény főbejárata előtt. Egy hónapja jelentek meg azok a kormányzati tervek, amelyek szerint a Péterfyben és a Szent János Kórházban hamarosan megszűnik az aktív betegellátás. A "Mi kórházunk" Facebook-csoport utcai akciója arra hívja fel a lakosság és a döntéshozók figyelmét, hogy nem lehet egyetlen tollvonással semmibe venni egy évi egymilliós betegforgalommal rendelkező intézmény eddigi eredményeit. A civilek szerint megfelelő fejlesztéssel ebből az intézményből is lehetne "szuperkórház".

2016.07.05 07:05

A zsigerből gyűlölő lókupec esete a rabszolgatörvénnyel

Publikálás dátuma
2018.12.11 16:25

Fotó: MTI/ Kovács Attila
A kormányzat továbbra is kegynek tünteti fel, hogy bevezeti kvázi hatnapos munkahetet.
Újra elszabadultak az indulatok a parlamentben a rabszolgatörvényként elhíresült, fideszes javaslat vitája alatt, bár a tegnapi füttykoncert és ellenzéki kivonulás ma elmaradt. Az ellenzéki felszólalók rendre azzal vádolták a javaslatot beterjesztő Kósa Lajost és a kormánypárti frakciók tagjait, hogy nem ismerik a munka világát és odadobták a magyar dolgozókat a multinacionális cégeknek. A fideszes hozzászólók szerint a szakszervezetek és az ellenzéki politikusok egyaránt félreértik a javaslatot - a kormánypárti interpretáció szerint ugyanis semmit nem lehet rákényszeríteni a dolgozókra, beleegyezésük nélkül.

Így nem lehet gyereket vállalni

Nemes egyszerűséggel a „fészkes fenébe” küldte el a fideszeseket Jakab Péter jobbikos képviselő , mondván: rabszolgasorba akarják dönteni a nemzetet. Így nem lehet gyereket vállalni – vonta le a következtetést, amit többen osztottak. Erre rímelt a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint hiába hangoztatja a kormány a családok évének szlogenjeit, soha nem születnek meg a vágyott gyerekek, ha közben a miniszterelnök az olcsó és „rugalmas” magyar munkaerő ígéretével csalogatja ide a befektetőket. És a párkapcsolatokért aggódott a független Szél Bernadett is,. aki egy felmérést idézve figyelmeztetett: a családokban már ma sincs idejük beszélgetni az embereknek, és ha további túlórákra kényszerülnek, az sok kapcsolat végét jelenti.

A jobboldal zsigerből utálja a munkásokat

Ideológiai szintre emelte a vitát Tóth Bertalan . A szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, csakis akkor érthető a kormánypártok ragaszkodása az elhibázott törvénytervezethez, ha megértjük, hogy kibújt a szög a zsákból: a jobboldal zsigerből utálja a munkásokat és a szakszervezeteket is. Az érdekvédelem ugyanis baloldali vívmány.

Létszám- és bérhazugság

Mellár Tamás a Párbeszéd frakció tagjaként csendesen arra figyelmeztette Kósát, ha a közmunkásokat és a külföldön dolgozókat leszámítjuk, valójában nem 4 és fél millió ember dolgozik Magyarországon, a szám nem éri el a négymilliót. Hasonló ferdítés a bérek megduplázódásáról szóló érvelés is a közgazdász szerint.

Kiszolgáltatottság a köbön

Fogalma sincs Kósa Lajosnak, mennyire kiszolgáltatottak a magyar dolgozók - fakadt ki Tordai Bence. A Párbeszéd képviselője arra figyelmeztette a rabszolgatörvény beterjesztőjét, jobb, ha nem megy most az utcára, mert az emberekben elemi felháborodást váltott ki a cinikus javaslata. Varga-Dam Andrea jobbikos képviselő arra emlékeztetett, hogy álságos a munkahelyi kollektív szerződésekre hivatkozni, hisz a magyar dolgozók kétharmada kis létszámú munkahelyeken dolgozik, ahol se szakszervezet, se kollektív megállapodás nem védi az érdekeit.

A munkahely én vagyok!

Kósa Lajos logikája azonban nem hátrált meg, és azt találta mondani, hogy az van a dolgozók mellett, aki munkahelyeket teremt, márpedig az Orbán kormány 2010 óta több mint hétszázezerrel több embernek ad munkát, mint a korábbi baloldali kormányok. (És ennél a pontnál érdemes visszagondolni Mellár szavaira.)
Az ellenzéki képviselők arra szólították fel a kormánypárti frakciók tagjait, hogy ne szavazzák meg szerdán a Kósa-féle törvénytervezetet.

És akkor két velős ellenzéki mondat a vitából:

  • Meg kellene hallgatni az egyetlen embert a teremben, aki kompetens a munka világában, mondta Harangozó Tamás. A szocialista honatya a fideszes Farkas Flórián véleményére lett volna kíváncsi, aki a botrányos körülmények között véget ért, sokmilliárdos Híd a munkába program vezetője volt.
  • Tévedtem, amikor a múltkor Orbán Viktor lókupecnek neveztem, gyakorolt önkritikát a jobbikos Jakab Péter, hiszen kiderült, nem lovakkal, hanem emberekkel kereskedik

És akkor két nehezen értelmezhető kormánypárti mondat a vitából

  • Most feketén kell túlórát vállalni a sokaknak, állította a fideszes Révész –, rajtuk segít a törvénymódosítás, önök pedig meg akarják akadályozni, hogy az emberek többet keressenek.
  • Duma, Armageddon, rengeteg hazugság, gyurcsány, a Jobbik is gyurcsányista – reagált az ellenzékiek felszólalására Kósa Lajos.
2018.12.11 16:25

Az ellenzék is az Ab-hez fordul a kormánypárti médiagólem miatt

Publikálás dátuma
2018.12.11 16:01

Fotó: Népszava/
Az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói, valamint független képviselők is támogatják Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezését.
Két ellenzéki képviselő arra kéri az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy semmisítse meg azt a kormányrendeletet, amely közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerzett az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett. A beadványt a független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezte. Egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint utóbbi azt mondta, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság normakontroll keretében megvizsgálja és megsemmisíti a kormányrendeletet, akkor az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) is meg kell vizsgálnia az összefonódást. A szakhatóságnak ezután arra kell köteleznie a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, hogy bizonyos vagyonelemeitől váljon meg – szögezte le Szabó Szabolcs. A politikus külön kiemelte: nem elég egy rendelettel közérdekűvé minősíteni az alapítványt, be is kell bizonyítani, hogy az miért számít annak. A képviselő hazugságnak nevezte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) érvelését, amely szerint azért kellett nemzetstratégiaivá minősíteni az összefonódást, mert „közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához”. Szél Bernadett emlékeztetett arra: korábban éppen a kormány határozta meg, hogy mi számíthat közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek. Ezek között szerepel a nemzetközi versenyképesség illetve a munkahelyek megőrzése, valamint az ellátás biztonságának fenntartása, de ebben az esetben „fake news gyárakról” van szó – fogalmazott. Szerinte a rendelet sérti az alaptörvényt, mert nem valósulhat meg az állampolgárok sokszínű tájékoztatáshoz való joga. A politikus elmondta, hogy a beadványt az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói, valamint független képviselők is támogatták. Az eseményen részt vett az MSZP választmányi elnöke, Kunhalmi Ágnes is, aki kijelentette, hogy az alapítvány létrehozásával végérvényes, hatalmas és példa nélküli jobboldali médiatúlsúly alakult ki. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben a médiatanács nem engedélyezte az Axel Springer és a Ringier magyarországi leányvállalatainak fúzióját, ezért utóbbi cégnek meg is kellett válnia több országos és megyei napilapjától.
Korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben: annak kimondását kérték, hogy a gigantikus fideszes pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit. Az MSZP pedig közölte: a párt mulasztás miatt beperli a médiatanácsot, mert az nem lépett fel az ellen, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerezzen az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett.
2018.12.11 16:01