Ki és miért hazudik a tűzszerész-tragédiáról?

A négy halálos áldozattal járó hortobágyi robbanás után rögtön azt állították az illetékesek, hogy a bombázó lőteret 2018-ig kell – uniós támogatásból - lőszermentesíteni. A Népszava még aznap megírta, hogy ez egyszerűen nem igaz, de „odafenn” a fülük botját sem mozdították. Pedig az interneten bárki megtalálhatja az ide vonatkozó dokumentumokat. Csak egy rövid idézet az egyikből: „a Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezreddel 2015. január 14-én aláírásra került Szolgáltatási szerződés értelmében (…) a területek mentesítése a KEHOP keretében történik 2016. május 31-i véghatáridőig.”

Akkor hogyan is történhetett a tragédia egy hónappal később, július 1-én? Úgy, hogy hiába a heti hét napon át hajszolt katonák, a határidő teljesíthetetlennek bizonyult? Valamelyik ügybuzgó parancsnok azt hitte, hogy, ha jól megtúlóráztatja a tűzszerészeket, nem tűnik fel a csúszás? Vagy a kormánynál dühöngtek, hogy készre kéne már jelenteni a projektet, mert kell a pénz az EU-tól? (Egy bombalőtér nem Várkert Bazár, hogy akárhányszor át lehet adni, senki nem hal bele.)

Miután saját maguk vizsgálják a robbanást, így a majdani jelentéstől túl sok jót nem várok. Az pedig, hogy Simicskó miniszter pénteki rendkívüli sajtótájékoztatójába képes volt beleszőni: aznap jött meg az új Gripen is - bicskanyitogató. (Viszont eszünkbe juttatja, hogy az a vizsgálat is mintha kicsit elvarratlannak tűnne.)

Miért érzem, hogy a katonák életbiztosítását takarékosságból felmondó honvédelmi vezetés egyszerűen hazudozik?