Csupán a bokréta biztos

A döntések megjelenése és a sajtó tájékoztatása után, csak ma ismerhetik meg a budapesti kórházak főigazgatói a várható intézményi átalakítások koncepcióját. Az Egészséges Budapest Program részletes terveit jövő márciusig kell kidolgozni, de a Kútvölgyi államosításával biztosan nem várnak addig.

A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent Egészséges Budapest Programot ma ismerteti a fejlesztések előkészítésével megbízott Cserháti Péter miniszteri biztos a fővárosi kórházak főigazgatóival. A kormányhatározat 2017-ben 40 milliárd forintot szán az átszervezés részleteinek kidolgozására, az építkezések és felújítások előkészítésére és egy-két helyen esetleg már a kivitelezés megkezdésére is. Ónodi-Szűcs Zoltán azonban tegnapi sajtótájékoztatóján már 50 milliárd elköltésének lehetőségéről beszélt, mert ez a pénz kiegészül 11 milliárd forintnak megfelelő uniós forrással, ami a komplex infrastruktúrafejlesztéseket támogató Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretéből származik.

A kormány 2010 óta tisztában volt vele, hogy saját zsebből kell megoldania a budapesti kórházépületek felújítását és bővítését, mert az Unió a központi régiónak nem ad pénzt ilyen célra, ezért sem érthető, hogy miért haladt nagyon lassan a kórházfejlesztési program előkészítése. Hiába született meg a politikai döntés tavaly februárban, hiába fogta össze a munkát miniszteri biztos, a koncepció részleteinek kimunkálása és a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése jövő év tavaszáig, nyaráig is elhúzódhat, vagyis a tényleges kivitelezésre csak pár hónap marad a következő parlamenti választás előtt. Persze, valószínű, hogy épp ez volt a cél: minél kevesebb tényleges befektetéssel, minél több munkagéppel és bokrétaünneppel igazolni 2018 tavaszán az Orbán-kormány betegek iránt érzett elkötelezettségét.

Kancellárok pedig lesznek

A Kórházszövetségnek a kancellári rendszer bevezetése elleni tiltakozása nem hatotta meg az egészségügyi államtitkárt, sőt meglehetős cinizmussal úgy felelt az erre vonatkozó kérdésre a tegnapi sajtótájékoztatón: várható volt, hogy amikor a kórházi menedzsment jogosítványainak elvonása kerül szóba, tiltakozni fognak. Ónodi-Szűcs Zoltán megismételte, amit hivatalba lépése óta többször megfogalmazott: az ellátórendszer egyes részei nem a betegek, hanem önmaguk fenntartása érdekében végzik a tevékenységüket. Ennek a tünetnek a kezelésére a megoldás szerinte nem a kórházakon belül van, hanem azokon kívül, ragaszkodik tehát hozzá, hogy a döntések egy részét ki kell hozni az intézményekből.

A terveket ismertető tegnapi sajtótájékoztatóján az egészségügyi államtitkár kifejtette, hogy a háromlépcsős vidéki modellt akarják Budapesten is megvalósítani: a folyamatosan, minden szakmában a legmagasabb ellátást nyújtó „szuperkórházak” mellett már országszerte kiegészítő megyei és városi intézmények működnek, végül vannak speciális feladatokra szakosodott ellátóhelyek is. A kormány határozata most kijelölte a fővárosi centrumok helyét és Ónodi hangsúlyozta, hogy az új központok miatt nem csökkentik az aktív ágyak számát, de a korábbi híreknek megfelelően valóban átcsoportosítják azokat a területi igények alapján.

Az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos a kormányhatározat alapján három intézmény fejlesztési terveit dolgozhatja ki. Az 1200 ágyas Észak-pesti Centrum a Honvéd Kórház bázisán valósul meg úgy, hogy az egykori MÁV kórház Podmaniczky utcai épületéből a Róbert Károly körúti tömb területén felépülő új épületbe költöztetik az ágyakat. Dél-Pesten sok intézményt vonnak össze, a már eleve Egyesített Szent István és Szent László Kórházhoz csatolják a szomszédos Országos Kardiológiai Intézetet, ennek a területén megépítve egy új kórházépületet, amiben helyet kaphat a most a Péterfyhez tartozó baleseti intézet vagy a Merényi kórház traumatológiája is. A harmadik, vagyis a dél-budai centrum Kelenföldön jönne létre, ahol a felépülő 800 ágyas új kórház mellett számítanak a közelben lévő Szent Imre kórház kapacitásaira is, máskülönben nem jönne ki a bűvös 1200-as ágyszám.

A kelenföldi új kórház megépítését több ellenzéki egészségpolitikushoz hasonlóan kritizálta tegnap az Együtt budapesti elnöke is. Pataki Márton szerint a Szent Imre Kórház fejlesztésével olcsóbban és gyorsabban el lehetne érni a kívánt célt. A Szent János Kórház fejlesztési tervei végleg padlóra kerültek, még a kerületi szakrendelésekért is küzdenie kell a szomszédos Kútvölgyivel. Ez utóbbi jövője viszont biztos: a kormány a lehető leggyorsabban államosítja az egyetemi intézményt, majd itt helyezi el a Testnevelési Egyetem miatt régi helyéről kiszoruló Országos Sportegészségügyi Intézetet. A hiányzó negyedik, Észak-budai Centrumról egyelőre semmit nem tudni, még a helyét sem merték megmondani arra hivatkozva, hogy a térségben minden beruházásnak a közlekedés fejlesztéséhez kell igazodnia.

Hat úgynevezett társkórház fejlesztési terveit készítik el jövő március végéig, több speciális intézményben pedig korábbi döntések alapján már tart a beruházás. Az egyházi és további speciális intézmények fejlesztésére, vagy a volt pszichiátriai intézet jövőjére jövő júniusra kell kitalálni valamit az egészségügyi államtitkárságon.

Észak-Buda lebeg

Az M0-ás autópálya, vagyis a budapesti körgyűrű továbbépítéséhez kötött negyedik kórházi centrum kialakítása a beláthatatlan jövőbe vész. Két éve a közúti fejlesztéseket megvalósító Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. arról tájékoztatott, hogy a 11-es és a 10-es főutakat összekötő nyolc kilométer hosszú északi szektor építése legkorábban 2017-ben kezdődhet el, de most is csak azt a választ kaptuk, hogy tart a szakasz tervezése.