Leplezett eszköz lesz a poloska

Új büntetőeljárási kódex készül az 1998-ban elfogadott helyett. Ennek tervezetét - a korábban megszokottnak mondható eljárással szemben – civilek, így a Társaság a Szabadságjogokért is előzetesen véleményezhette, és a jogvédők számos örömteli változást fedeztek fel benne. Csak remélhető viszont, hogy a végleges szövegben is megtalálhatók lesznek majd a liberálisabb elvek.

A készülő büntetőeljárási törvény – nyilván EU-s elvárások alapján - számos változást hozhat a sajtószabadság és a polgári szabadságjogok érvényesülése terén. Ez derül ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) törvénytervezetről alkotott véleményéből, melyet a szervezet megkapott a kormánytól. Sőt, az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben a civilek együttműködését kérték a kodifikációhoz. A kódex társadalmi egyeztetése már-már egy normális kormányzat és civil viszonyra emlékeztet – véli a TASZ. Az új törvény megfelelő megoldással szolgál egy sor olyan problémára, amelyet már évek óta kifogásoltak. Néhány az újdonságok közül.

Közvád – magánvád

A tervezet szakít azzal az évtizedes „hagyománnyal”, hogy hivatalos személyek sérelmére elkövetett becsületsértés és rágalmazás esetén az egyébként magánvádas eljárás közvádassá válik. A ma hatályos jog kiemelt védelmet biztosít a közhatalmat gyakorló és közfeladatot ellátó személyeknek. Az alapesetben magánvádas rágalmazás és becsületsértés hivatalos személy esetében közvádra üldözendő. Kényelmes lehetőség ez számukra: a feljelentés megtétele után a nyomozást a rendőrség végzi, vádat pedig az ügyészség emel. A sértettek érdekeit így az állam képviseli, ellentétben az „átlagos” magánvádlóval. Ez azt üzeni a polgárok számára, hogy a hivatalos személyek kritizálása esetén a szólásszabadság határain kívül eső kritika súlyosabban esik latba, mint más személyek esetén.

Bíróság és sajtó

Véget ér az is, hogy a büntetőeljárásról, és azon belül a bírósági tárgyalásról kizárólag a sajtó tájékoztathatja a nyilvánosságot, ez a megközelítés ugyanis mára meghaladott, elvi és gyakorlati problémákat is okoz. A szólás- és sajtószabadságnak ugyanis nem csak az újságírók az alanyai. Ráadásul Magyarországon semmilyen hatóság nem állít ki sajtóigazolványt, ilyen – mint hatósági igazolvány – nem létezik. De éppen az e véleményt megfogalmazó TASZ és számos más civil szervezet is foglalkozik büntetőügyek kapcsán a nyilvánosság tájékoztatásával.

Források védelme

Az új törvény a források védelmére valódi lehetőséget biztosít a sajtó munkatársai számára. Csak erős feltételek fennállása esetén teszi lehetővé, hogy bírói döntés kötelezhesse az újságírót informátora megnevezésére. Az eddigi három évről öt évre emelné azt a büntetési tételt, amelynek esetén kötelezhető a forrása kiadása. Nem szerepel viszont, hogy mi a forrásvédelem mögöttes célja, kiemelkedő szerepe egy demokratikus társadalomban. Ezzel az egyedi ügyben döntő bíró számára elkerülhetővé válna a rutinszerű, valódi mérlegelést és indokolást nem tartalmazó, az újságírót a forrása feltárására kötelező végzések megszületése.

Ami baj, hogy a javaslat – a digitális korban - nem szakít azzal az állásponttal, hogy kizárólag az újságírással hivatásszerűen foglalkozó személyeket védje.

Leplezett eszközök

Az információszerzés során alkalmazott titkosszolgálati eszközök, módszerek új gyűjtőneve a „leplezett eszköz” lesz. A törvény bevezetne egy három lépcsős kritériumot ezek bevetéséhez. Eszerint akkor alkalmazhatók, ha a feltételezhető, hogy az információ, bizonyíték más módon nem szerezhető meg; ha nem jár az érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával; ha azzal bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték megszerezése valószínűsíthető. A mai törvény nem tartalmaz utalást az alapjogok korlátozására.

A másik általános újítás, hogy a bírói engedély mellett a javaslat bevezeti az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközöket. Ezek között a magánszférát érinti, hogy például fizetési műveletek megfigyelését engedélyezheti az ügyész. Továbbá uzsora, kapcsolati erőszak, illetve zaklatás, vagy más olyan bűncselekmény miatt, amely fenyegetéssel valósul meg.

Tanári titkok

A javaslat nem szűkíti pedagógusok titoktartási kötelezettségét, mely a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényre vonatkozik, amit az illető hivatása teljesítése során közvetlenül szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség élethosszig tart. Aggályos viszont, hogy a javaslat a ma hatályos törvényhez hasonlóan nem biztosítja például, hogy a pedagógusnak a kollégájától jogszerűen kapott hasonló információira is vonatkozzon a titoktartási kötelezettség egy büntetőeljárásban.