Zsugorodik Lázár birodalma

Publikálás dátuma
2016.07.07 07:00
Németh Lászlónéval az utolsó Simicska-káder távozik a kormányból, a volt államtitkár a jövőben Lázár János helyett Orbán Viktorn
Szinte pillanatok alatt pótolta a kormány Németh Lászlónét, a Miniszterelnökség nyugdíjba vonult postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkárát. A tegnapi nappal kinevezett utód Bártfai-Máger Andrea kormánybiztosként viszi tovább az ügyeket. Legfőbb feladata, hogy szeptember közepéig előálljon a takarékszövetkezeti integráció új koncepciójával.

Tavaly tavasszal panaszkodott először nyilvánosan is Lázár János arra, hogy túl sok és szerteágazó feladatot kell az általa vezetett kancelláriának ellátnia. A Miniszterelnökséget vezető miniszter - aki feltehetően a kormány legterhelhetőbb tagja - álmában sem hitte volna, hogy amellett, hogy az uniós pénzeszsákon ül, hatalma olyan nagy mértékben erodálódik, mint ahogy annak napjainkban tanúi vagyunk. Az egykori fejlesztési miniszter, majd a 2014-ben megalakult harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése óta a Miniszterelnökségen a postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkárként tevékenykedő Németh Lászlóné múlt héten bejelentett nyugdíjba vonulása óta - Lázár János állítólag marasztalta -, szemmel láthatóan gyengülni látszik a kancelláriaminiszter szerepe a kormányban. (Változatlanul tartja magát az a vélekedés, hogy a Németh Lászlónéval egy időben távozó L. Simon László kulturális örökségvédelemért felelős államtitkár menesztése éppen az pénzügyekért felelős államtitkár nyugdíjazásnak álcázott eltávolításáról akarta elvonni a figyelmet. Információink szerint Némethné ezután Orbán Viktornak ad majd tanácsokat.)

Orbán Viktor kormányfő most már nem elégedett meg azzal, hogy egy államtitkári rangú vezetőhöz tartozzanak a "nemzeti pénzügyek" (az MFB és 18 társasága, valamint a takarékszövetkezeti integrációs rendszer), a Magyar Posta, a visszaállamosított villamos- és gázközművek és a központi adatgyűjtés és szolgáltatás, hanem, mint az a Magyar Közlöny keddi számából kiderült, kormánybiztost nevezett ki az elmúlt öt évben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa külső tagjaként tevékenykedő Bártfai-Mager Andrea személyében. A jelentős banki vezetői múlttal rendelkező közgazdász volt az első, aki 2011-ben a Fidesz-KDNP által jelöltjeként bekerült a nemzeti bank kamatdöntő testületébe, még Simor András elnöki időszakában. Meghálálta az őt megbízó pártok bizalmát, következetesen minden esetben másképpen szavazott, mint Simor András. Matolcsy György 2013 márciusi kinevezését követően fordult a kocka, az új jegybankelnök következetes támogatója lett. Így, hát semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a kormánybiztossal a matolcsyzmus szelleme költözik be a kancelláriára.

A kormánybiztosnak szeptember 15-éig átfogó stratégiát kell készítenie a postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatási feladatok hosszú távú, stabil ellátásának elősegítése érdekében és javaslatot kell tennie a szükséges szervezeti és eljárási folyamatok átalakítására.

Bártfainé-Mager Andrea még jegybankárként Matolcsy György jegybankelnök társaságában FOTÓ: NÉPSZAVA

Bártfainé-Mager Andrea még jegybankárként Matolcsy György jegybankelnök társaságában FOTÓ: NÉPSZAVA

Az kétségtelen tény, hogy Bártfai-Mager Andrea kormánybiztosi kinevezése egyfajta "büntetés" is a kancelláriaminiszter számára azért, mert következetesen kitart barátja, a kegyvesztett FHB főtulajdonos Spéder Zoltán mellett. Akinek fő bűne, hogy túlzott mértékben gyarapította vagyonát a takarékszövetkezeti integráció tagszervezetei vagyonának megcsapolása révén, ami nem csak a Magyar Bankszövetségnél, de Demján Sándor nagyvállalkozónál, mint takarékszövetkezeti szövetségi elnöknél is kiverte a biztosítékot. A kormányfő - Spéder Zoltán ellenében - a panaszosok oldalára állt, megfosztva Lázár Jánost attól, hogy a sikertelen takarékszövetkezeti integráció gazdája legyen. A kormányfő egyébként sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, "kétes ügyletektől való megszabadítását" és feltőkésítését is.

Az új megbízatására való tekintettel Bártfai-Mager Andrea lemondott a Monetáris Tanácsban betöltött tagságáról, és Matolcsy György elnök máris kérte Kövér László házelnököt az Országgyűlés összehívására, az új tag megválasztása céljából.

Szerző

Megállíthatatlanul csúszik le a középosztály, a leggazdagabb magyarok viszont egyre jobban élnek

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:00

Fotó: STANDRET
Bruttó 329 900 forint volt tavaly az átlagkereset, ami nettó 219 400 forintot, és 11,3 százalékos béremelkedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat azonban nem az összes munkavállaló átlagbérét tükrözi, hanem csupán azokét, akik az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és néhány nonprofit szervezetnél dolgoznak. A fenti értéket pedig a munkáltatóktól bekért létszám és bértömeg átlagolásával számították ki a statisztikusok. A KSH ilyen adatokat most közölt utoljára, az idei évre ugyanis már  - a jóval részletesebb kimutatást is lehetővé tévő - adóbevallások alapján közlik majd a bérstatisztikákat. Az első ilyen adatsort márciusra ígérték, amelyben a januári bérek alakulásáról adnak tájékoztatást. A számítás módjának megváltoztatása várhatóan alacsonyabb átlagbéreket eredményez majd, hiszen az adóbevallások az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók béradatait is tartalmazzák, márpedig ezeken a helyeken zömmel a (leg)kisebb bérekért dolgoznak. Mégpedig nem is kevesen: csaknem 1,5 milliónyian. A KSH havi rendszerességgel közölt átlagbéradatait számos kritika is érte az utóbbi időben, mondván: a munkavállalók bérpapírjain található számok köszönő viszonyban sincsenek azokkal. Egyes számítások szerint, ha az eddig az átlagolásból kihagyott dolgozókat is beleszámítanánk, akkor úgy 30 százalékkal alacsonyabb összegre jönne ki az átlagbér. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a Policy Agendával közösen azt számolta ki, hogy a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.  Persze lehet, hogy a kormány mégsem szorul majd magyarázkodásra a csökkenő bérek miatt, a megemelt adózású korábbi cafeteriaelemek bérbeépítése ugyanis felfelé nyomhatja a fizetéseket. Persze szintén csupán statisztikailag, nem pedig a tényleges jövedelmeket tekintve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindezek miatt nehéz megbecsülni, hogyan változnak majd az idén a fizetések. Úgy véli azonban: a dinamikusan emelkedő infláció visszafogja majd a reálbérnövekedést.  
Az mindenesetre a jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme rendkívüli sebességgel nő, főként az utóbbi évtizedben. A felső 1 százalék és a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 1995 óta folyamatosan emelkedett – mutatott rá Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki szerint sovány vigasz, hogy ezen társadalmi csoportok még így is csak az EU-átlag középkategóriájába tartoznak. Közösségi oldalán közölt ábrájából az is látszik, hogy eközben a legalsó jövedelmi rétegek helyzete folyamatosan romlott, majd az utóbbi évtizedben stagnált. A középosztály viszont megállíthatatlanul csúszik lefelé. E csoportok valójában fizetéstől fizetésig élnek – fogalmazott Pitti Zoltán.  Eközben a fiatalok egyre pesszimistábbak bérük várható emelkedését illetően: a K&H Bank 19-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági indexe szerint csupán minden ötödik fiatal számít 2-3 százalékosnál jelentősebb fizetésemelésre. A munka és a magánélet összehangolása ráadásul kétharmaduknak komoly gondot okoz: ez rekord adat.

Stresszes munkahelyek

A részmunkaidős munkavállalás önmagában sokat segítene a stresszmentesebb életvitelben. A Profession.hu állásközvetítő portál ezer főt érintő kutatása szerint a napi 4 órát dolgozó munkavállalóknak a negyede véli úgy, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. A 8 órás munkakörben dolgozók közül viszont csupán minden tizedik nyilatkozott így. Az alkalmazottaknál főként a főnökök váltják ki a stresszt, a vállalkozóknál pedig az ügyfelek: előbbiek blokkoló hatásúnak, utóbbiak viszont motiválónak érzékelik ezeket a helyzeteket. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tízből hárman váltottak már munkahelyet emiatt. A dolgozók kétharmada egyébként csupán 6-7 órát alszik éjjel, 20 százalékuk még ennél is kevesebbet, és több mint felük számára a munkahely sem biztosít pihenőidőt, holott az kötelező volna. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen, a munkahelyi stresszel összefüggő betegsége vagy tartós egészségkárosodása.   

Frissítve: 2019.02.22 09:00

317,51 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 317,80 forintról péntek reggel nyolc órára 317,51 forintra csökkent. Csökkent kissé a dollár és a svájci frank forintjegyzése is, a dolláré 280,52-ről 279,98 forintra, a svájci franké 280,04 forintról 279,73-ra.
Szerző