Zsugorodik Lázár birodalma

Publikálás dátuma
2016.07.07 07:00
Németh Lászlónéval az utolsó Simicska-káder távozik a kormányból, a volt államtitkár a jövőben Lázár János helyett Orbán Viktorn
Szinte pillanatok alatt pótolta a kormány Németh Lászlónét, a Miniszterelnökség nyugdíjba vonult postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkárát. A tegnapi nappal kinevezett utód Bártfai-Máger Andrea kormánybiztosként viszi tovább az ügyeket. Legfőbb feladata, hogy szeptember közepéig előálljon a takarékszövetkezeti integráció új koncepciójával.

Tavaly tavasszal panaszkodott először nyilvánosan is Lázár János arra, hogy túl sok és szerteágazó feladatot kell az általa vezetett kancelláriának ellátnia. A Miniszterelnökséget vezető miniszter - aki feltehetően a kormány legterhelhetőbb tagja - álmában sem hitte volna, hogy amellett, hogy az uniós pénzeszsákon ül, hatalma olyan nagy mértékben erodálódik, mint ahogy annak napjainkban tanúi vagyunk. Az egykori fejlesztési miniszter, majd a 2014-ben megalakult harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése óta a Miniszterelnökségen a postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkárként tevékenykedő Németh Lászlóné múlt héten bejelentett nyugdíjba vonulása óta - Lázár János állítólag marasztalta -, szemmel láthatóan gyengülni látszik a kancelláriaminiszter szerepe a kormányban. (Változatlanul tartja magát az a vélekedés, hogy a Németh Lászlónéval egy időben távozó L. Simon László kulturális örökségvédelemért felelős államtitkár menesztése éppen az pénzügyekért felelős államtitkár nyugdíjazásnak álcázott eltávolításáról akarta elvonni a figyelmet. Információink szerint Némethné ezután Orbán Viktornak ad majd tanácsokat.)

Orbán Viktor kormányfő most már nem elégedett meg azzal, hogy egy államtitkári rangú vezetőhöz tartozzanak a "nemzeti pénzügyek" (az MFB és 18 társasága, valamint a takarékszövetkezeti integrációs rendszer), a Magyar Posta, a visszaállamosított villamos- és gázközművek és a központi adatgyűjtés és szolgáltatás, hanem, mint az a Magyar Közlöny keddi számából kiderült, kormánybiztost nevezett ki az elmúlt öt évben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa külső tagjaként tevékenykedő Bártfai-Mager Andrea személyében. A jelentős banki vezetői múlttal rendelkező közgazdász volt az első, aki 2011-ben a Fidesz-KDNP által jelöltjeként bekerült a nemzeti bank kamatdöntő testületébe, még Simor András elnöki időszakában. Meghálálta az őt megbízó pártok bizalmát, következetesen minden esetben másképpen szavazott, mint Simor András. Matolcsy György 2013 márciusi kinevezését követően fordult a kocka, az új jegybankelnök következetes támogatója lett. Így, hát semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a kormánybiztossal a matolcsyzmus szelleme költözik be a kancelláriára.

A kormánybiztosnak szeptember 15-éig átfogó stratégiát kell készítenie a postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatási feladatok hosszú távú, stabil ellátásának elősegítése érdekében és javaslatot kell tennie a szükséges szervezeti és eljárási folyamatok átalakítására.

Bártfainé-Mager Andrea még jegybankárként Matolcsy György jegybankelnök társaságában FOTÓ: NÉPSZAVA

Bártfainé-Mager Andrea még jegybankárként Matolcsy György jegybankelnök társaságában FOTÓ: NÉPSZAVA

Az kétségtelen tény, hogy Bártfai-Mager Andrea kormánybiztosi kinevezése egyfajta "büntetés" is a kancelláriaminiszter számára azért, mert következetesen kitart barátja, a kegyvesztett FHB főtulajdonos Spéder Zoltán mellett. Akinek fő bűne, hogy túlzott mértékben gyarapította vagyonát a takarékszövetkezeti integráció tagszervezetei vagyonának megcsapolása révén, ami nem csak a Magyar Bankszövetségnél, de Demján Sándor nagyvállalkozónál, mint takarékszövetkezeti szövetségi elnöknél is kiverte a biztosítékot. A kormányfő - Spéder Zoltán ellenében - a panaszosok oldalára állt, megfosztva Lázár Jánost attól, hogy a sikertelen takarékszövetkezeti integráció gazdája legyen. A kormányfő egyébként sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, "kétes ügyletektől való megszabadítását" és feltőkésítését is.

Az új megbízatására való tekintettel Bártfai-Mager Andrea lemondott a Monetáris Tanácsban betöltött tagságáról, és Matolcsy György elnök máris kérte Kövér László házelnököt az Országgyűlés összehívására, az új tag megválasztása céljából.

Szerző

2 milliárdot költ a Fradi hibrid focipályákra - A fejlesztésekre egyetlen cég jelentkezett

Publikálás dátuma
2019.04.19 12:36

Fotó: Google Earth
A pénzből 3 pálya épül öntözőrendszerrel és pályafűtéssel - vette észre az mfor.hu.
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelent hirdetmény szerint a Ferencvárosi Torna Club közel 2 milliárd forintból végez sporttechnológiai fejlesztéseket a Népligeti Edzőcentrum területén tervezett hibrid focipályákkal kapcsolatban - írja a portál.    A feladatra egyetlen vállalkozás jelentkezett, akivel április 5-én meg is kötötték már a szerződést. A nyertes vállalkozás, a tatabányai székhelyű EBP Építő Group Kft. nettó 1,96 milliárd forintot kap, ha elvégzi a kért feladatokat. Eszerint a Ganz pályán, a Center pályán és a Száger pályán kell élőfüves pályát kialakítani automata öntözőrendszerrel, pályafűtéssel és vízelvezető rendszerrel.   
Az EBP Építő Group közvetett tulajdonosai Csurgó Gábor és Jankó József. A cég ezzel a munkával több évnyi bevételéhez juthat majd hozzá. A nyilvános céges beszámolók szerint ugyanis a 2013-ban alapított társaság legjobb éve 2015 volt, akkor sikerült valamivel több mint félmilliárdos árbevételt elérniük. 2017-ben mindössze 346 millió folyt be a kasszába, amiből a végén 20,7 millió nyereség maradt. A honlapjuk szerint eddig főként tatabányai munkákat tudtak megszerezni. Referenciáik között a polgármesteri hivatal földszintjének és első emeletének teljes átalakítása, egy óvoda akadálymentesítése és energetikai felújítása és hőközpont kiváltása szerepel.

A kormány megemeli a biztonsági gázkészletet, de ne aggódjon, nem a fogyasztóknak kedvez

Publikálás dátuma
2019.04.19 08:23

Fotó: Népszava
A kormány - vélhetőleg főképp az orosz-ukrán gázvitára hivatkozva - harmadával megemeli a stratégiai gázkészletet. A lépés ugyanakkor valószínűleg ismét kevéssé a fogyasztóknak, sokkal inkább Orbán Viktor gazdasági hátországának kedvez.
A kormány mintegy 35 százalékkal megnöveli a biztonsági (stratégiai) gázkészletet – derül ki a nagypéntek előtti éjszaka megjelent Magyar Közlönyből. Az illetékes Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, mutatván, hogy az ünnepek alatt is szívén viseli a téma iránt érdeklődők szellemi képességeinek karban tartását, a mennyiséget a szokásos köbméter helyett megawattórában (MWh) adta meg (pedig közölhette volna kalóriában, wattszekundumban, elektronvoltban, vagy akár tehetett volna mást is). A Magyarországon átlagosnak számító, 34,15 Megajoule-os köbméterenkénti gázfűtőértékkel visszaszámolva ebből 1620 millió köbméter földgáz adódik. Az eddigi érték 1200 millió köbméter volt, a kettő közötti különbség pedig 35 százalék. (Kétségtelen: a változó gázminőség miatt egyazon MWh-értékből mindenütt más köbméter-adat adódik. Egy nemzetközi átváltóoldalon például 1450 köbméter jött ki, ami tehát jobb fűtőértéket vesz alapul. Otthoni gázmérőink változatlanul köbmétert mutatnak.)

A biztonsági gázkészlet megnövelésének az Orbán-kormány némi minipánik-keltéssel ágyazott meg. Ennek alapja, hogy idén év végén lejár az orosz gáz nyugati irányú szállításaira kötött orosz-ukrán szerződés, és kevés az esély a hosszabbításra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban arról állapodott meg az orosz gázszállításokért felelő állami Gazprom vezetőjével, hogy a jövőre szükséges gázmennyiséget határainkon belül már idén letároljuk.

A hazai gáztárolórendszert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint tavaly és azelőtt 4,6-4,7 milliárd köbméterre töltötték fel. Az érintett társaságok honlapján található adatok alapján az állami MVM tulajdonában álló Magyar Földgáz-tároló (MFGT) Zrt. négy egységének befogadó-képessége valamivel több mint 4,4 milliárd, az állami MFB többségi tulajdonában álló MMBF algyői, Szőreg-I jelű egységének pedig 1,2 milliárd köbméter biztonsági és 700 millió köbméter kereskedelmi célú tárolója van. Ez összesen nagyjából 6,4 milliárd köbméter. Vagyis a tárolókban telente eddig üres maradt cirka 1,7 milliárd köbméter. A MEKH adatai szerint a mostani télen 4,36 milliárd köbméter gáz fogyott. Ezt elméletileg fedezné a tárolókban lévő gáz, ám abból az 1,2 milliárd köbméter stratégiai készlet csak vész esetén szabadítható fel. A biztonsági tartalék használata nélkül megmaradó 3,5 milliárd köbméter pedig – teljes behozatali stop mellett - már nem lenne elegendő a hazai igények kielégítésére. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ha idén csurig töltenék a tárolókat, az így felgyülemlő mennyiséggel elméletileg képes lennénk kihúzni egy nem túl cudar telet. Ráadásul emellett rendelkezésre áll a körülbelül 1,7 milliárd köbméteres belföldi gáztermelés is.

Mindazonáltal figyelembe kell venni az egységek napi kitárolási képességét is. Ez az MFGT esetében napi 54 millió köbméter, ami ráadásul a töltöttség apadásával – a tél vége felé – akár meg is feleződhet. A belföldi termelés, illetve az MMBF a stratégiai tárolón kívül ezt még további mintegy 5-5 millió köbméterrel dobják meg, ami tehát napi legfeljebb 64 millió köbméter. Ez viszont nem lesz elegendő a leghidegebb napok igényeinek kielégítésére. A MEKH a mostani téli csúcsot ugyanis tavaly december 19-én 65 millió köbméteren mérte, de tavaly év elején állt a mutató 66,5, 2017 januárjában 70, sőt, 2006 elején pedig 90 millió köbméter felett is.

Teljes behozatali stop esetén tehát bizton állítható, hogy a leghidegebb napokon már igénybe kellene venni a napi 20 millió köbméter kitárolására alkalmas stratégiai tárolót is.

Egy ilyen eseményre a legnagyobb szüksége éppenséggel magának a stratégiai tárolónak lenne, azt ugyanis mindeddig az Orbán-kormány gazdasági hátországának megtámogatásán kívül nemigen használták semmire. A biztonsági gázkészletek felhalmozásának ötletét a 2006-os első orosz gázstop napjaiban még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök vetette fel, amit 2010-re a Mol ki is alakított az algyői, nagyjából letermelt gázmezőjéből. A kiépítés 150 milliárdos, valamint a készletek több tízmilliárdos költségét egy bonyolult, hiteleket is magába foglaló rendszeren, illetve az elvileg energiacégek tulajdonolta, valójában az állam hathatós befolyása alatt álló Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségen (MSZKSZ) keresztül az adófizetők és a hazai gázfogyasztók állják – utóbbiak a számla kötelező tétele révén.
Az Orbán-kabinet a 2010-es választások után kezdetben látszólag ellenségesen állt a – nemzetközileg kétségkívül párját ritkító - stratégiai gázkészletezéshez. Így a kötelező szintet több lépcsőben 615 millió köbméterig csökkentette. Ám 2017-re két lépéssel visszaállították az eredeti, 1,2 milliárdos szintet. Ezalatt azonban lassan kiderült, hogy bonyolult szerződésrendszerek révén a ki- és a betárolásból is végül leginkább a kormányfő-közeli MET tehetett – legalábbis az MSZP számításai szerint - akár több mint százmilliárdos profitra is szert, főképp a hazai gázfogyasztók és az állam kárára.
Az Orbán-kabinet ugyanakkor most a ló másik oldalára látszik átesni. Így egy, a napokban hozott törvénycsomagba rejtve eltörölték a nem energetikai célú gázvásárlók stratégiaijárulék-mentességét, ami több milliárdos többletbevételt hoz az MSZKSZ konyhájára - mégpedig leginkább Bige László Nitrogénművekje kárára. Ennek parlamenti vitájában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára nem is rejtette véka alá: azért kell a pénz, hogy a kormány 200-450 millió köbméterrel megemelje a stratégiai készleteket. A jelek szerint ez utóbbi, tehát a magasabb szám győzedelmeskedett. Sokan nem csodálkoznának, ha a stratégiai gázt ismét a MET szállítaná, amit éppenséggel Bige László üzleti ellenlábasához, a kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló Csányi Sándorhoz is közel sorolnak.
További kérdés, hogy hová kerül a 450 millió köbméter plusz gáz. Mindazonáltal a kormány stratégiai célra más tárolókat is átminősíthetővé tett. A fejlemények tükrében az is különös fénytörést kap, hogy a kabinet értékesítené az MMBF MFB-többségét a kisebbségi részt birtokló MSZKSZ-nek. Mindezen előkészületek nyomán ugyanakkor talán tényleg eljön a pillanat, hogy az ország végre hasznosítja forintszázmilliárdokért fenntartott stratégiai tárolóját.
Ám ez cseppet sem biztos. Magyarország nyugati, illetve újonnan kiépített északi gázvezetékén ugyanis elméletileg teljes mértékben pótolható lenne az ukrán oldali gázbetáplálás. Kérdés ugyanakkor, oda honnan kerül gáz. Egy tényleges orosz-ukrán csapelzárás ugyanis komolyan felbolydíthatja a térség gázkereskedelmét. Még ha a nyugat felől vásárolt gázmolekulák nincsenek is „felcímkézve”, egy ilyen tényleges lépés kelthet időszakos hiányt. Ugyan az ukrán hálózat kiváltására gőzerővel épül az Északi Áramlat nevezetű, Oroszországot és Németországot a tenger alatt összekötő gázvezeték megépítésének második üteme, illetve Bulgária és Szerbia is ígéretet tett a török-bolgár határon véget érő Török Áramlat meghosszabbítására, Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyilatkozatai dacára nehezen hihető, hogy e két irány már jövőre teljesen kiválthatná az ukránt. Mindemellett, több-kevesebb sikerrel, horvát és román irányból is igyekszünk gázhoz jutni. Ugyanakkor - az ezzel ellentétes nyilatkozatháború dacára - cseppet sem biztos, hogy az orosz-ukrán vita nyomán január elsején tényleg teljesen elzárják Közép-Európa keleti gázcsapját. Habár tehát az orosz-ukrán vita okozhat némi idegességet kormánykörökben (ami az államiberuházás-érdekelt energialobbi fő hajtóereje), nagy valószínűséggel jövő húsvétkor is főzhetjük a tojást és a sonkát gázon.
Frissítve: 2019.04.19 09:05