Tarlós a dugódíjról: ebbe az utcába biztosan nem megyek be

Publikálás dátuma
2016.07.08. 14:39
Illusztráció/Népszava fotó
A 3-as metró infrastrukturális felújításának kezdési időpontja még kérdéses, az időtartam azonban változatlan - közölte Tarlós István főpolgármester szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, hozzátéve: lehet, hogy nem lesz időveszteség. Az is kiderült, hogy dugódíj ügyében a főváros nem kezdeményez törvénymódosítást.

A városvezető a metrófelújítás kapcsán azt is megfogalmazta, hogy ha az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelének emelésével és kormánygaranciával kell végrehajtani a beruházást, akkor ragaszkodik ahhoz, hogy a 137,5 milliárd forintos uniós forrást más projektek beruházására fordíthassa a főváros. Hozzátette: a kérdés azért merült fel, mert elképzelhető, hogy az unió megtérülő beruházásként kezeli a rekonstrukciót és más finanszírozási feltételeket szab.

A pótlóbuszokra vonatkozóan azt mondta, kezdettől azt képviselték, hogy akkor tudnak a nemzetgazdasági érdekekre figyelemmel lenni, ha a legolcsóbb ajánlat és a szolgáltatás közötti különbséget a kormány fizeti. Aki rendeli a zenét, az fizet - jellemezte a helyzetet. Kitért arra is, hogy használt buszok időleges forgalomba állításával, a várakozási idő csökkentésével és a Volán bevonásával is el lehet kerülni a csúszást. Tarlós István ugyanakkor azt is megjegyezte: "erősen reméli", hogy produkálnak olyan szolgáltatót, amely magyar buszokkal szolgáltat. Ha létezik ilyen, akkor az miért nem indult el az őszi nyílt tenderen? - vetette fel.

A Déli pályaudvar kapcsán a főpolgármester úgy foglalt állást: a kormány ötlete "nem ördögtől való", de megítélése szerint megoldhatatlan, ugyanis Kelenföldön - a 4-es metró beruházásához kapcsolódó nyolc vágánypár átadása miatt - nincs lehetőség érdemi bővítésre. Értékelése szerint a fejpályaudvaroknak több a hátrányuk, mint az előnyük, rövid távon azonban kockázatos a Déli pályaudvar kiváltása. Ott hiába tudnak üzemi területeket átadni, tíz vágánypárnak meg kell maradnia - közölte.

Tarlós István azt is kijelentette: a főváros biztosan nem fogja kezdeményezni a behajtási díj bevezetését kizáró jogszabály módosítását, háttérszámításokat azonban végzett arról. Tarlós István az esetleges jogszabály-módosításról azt mondta: ebbe az utcába biztosan nem megyek be.    A számításokat egyfajta műhelymunkaként jellemezte, kifejtve: a város közigazgatási határán belül 5 ezer forint lenne az éves matrica, míg egy belső pesti és budai zónában - a törvényi díjmentességet élvezőkön és az ott lakókon kívül - használatonként 700 forint lenne a díjtétel. 

A belső zónába a pesti oldalon a Margit híd, Szent István körút, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Múzeum körút és Vámház körút által határolt terület, Budán pedig az Erzsébet hídtól a Lánchíd utca, Alagút utca, Attila út, Csalogány utca, Bem rakpart és Margit híd által határolt terület tartozna. Díjmentes lenne a két rakpart, továbbá a Kossuth Lajos utca és az Erzsébet híd.  A bevezetés egy év alatt - 2017 végére - 750 millió és 1 milliárd forint közötti összegből valósítható meg, az éves bevétel 10 milliárd forint lehetne - ismertette a főpolgármester.   Azt is tudatta: ettől függetlenül is tovább kell bővíteni az őrzött P+R parkolók számát, 2016 végére váratóan 3500-3600 férőhely áll rendelkezésre Budapesten.

 Tarlós István kérdésre azt is elmondta: nincs terítéken, hogy a Szabadság hidat végleg lezárják a közúti forgalom elől.

A főpolgármester szerint politikai hátsó szándékok állnak a városligeti tiltakozások mögött. Hangsúlyozta: a Városliget helyzetét a parlament a törvény erejével rendezte, nem választási alternatíva tudomásul venni egy jogszabályt. Párhuzamot vont a kórházak helyzetével, jelezve, nem tud olyan baloldali városról, amely a törvénnyel szemben megtartotta volna intézményeit.

A városvezető kitért arra is, hogy a múzeumi negyed az ő 2010-es választási programjában szerepelt, ugyanakkor azt a Nyugati pályaudvar mögé képzelte el. Ez esetben kevesebb vitára lenne most ok - jegyezte meg. A tiltakozásokról szólva azt hangoztatta: az ellenzék bizonyos körei politikai szándékkal "túllihegik" a kérdést, a "fához láncolásos megnyilvánulások ideje lejárt", "ideje lenne értelmesebbet kitalálni" a valósággal nem egyező érvek ismételgetése helyett.

Szólt arról, hogy a nagyszabású állatkerti fejlesztés, a Pannon Park és a Mesepark megvalósítása jól halad, utóbbit 2017 tavaszán átadják. Nyitott kérdés volt a Hermina garázs, ennek építtetését a nemzetgazdasági tárca vállalja, majd átadja üzemeltetésre a fővárosnak - tette hozzá. A főpolgármester közölte azt is, hogy a Vidámpark teljes bontása - a műemléki játékok megtartása mellett - júniusban befejeződött, a fák ültetése megkezdődött. A biodóm jogerős építési engedéllyel rendelkezik, a közbeszerzési eljárások megindultak. (A biodóm a Pannon Park központi létesítménye, "olyan, ökoszisztémaként működtetett növényház, amelyben állatok is élnek" - olvasható az állatkerti honlapon.)

Tarlós István ismertette azt is, hogy a Széchenyi fürdő felesleges hőjét és vizét a Pannon Park kapja, és két héten belül átadják a volt toxikológiai intézet épületét, valamint a MÁV egy területét az állatkertnek. Kitért arra, hogy az intézmény távfűtésének költségeiről még egyeztetni kell, mert elsőre magas összeget szabtak meg.

Szerző
Frissítve: 2016.07.08. 19:40

Ligetvédők - Egy év börtönre ítéltek egy aktivistát

Gyorsított eljárásban elítélték a Liget-projekt ellen tiltakozó 21 éves francia állampolgárt, aki szerdán az Olof Palme sétánynál végrehajtott jogszerű rendőri intézkedést erőszakos módon akadályozta.

Mint megírtuk: több száz rendőr jelent meg szerda reggel a Városligetben a bontásra ítélt Hungexpo-irodaházaknál, a Ligetvédő táboránál. A rendőrök egy jegyzői határozat alapján kiürítették a területet. A rendőrök összesen 63 fővel szemben intézkedtek, akik közül 12 főt előállítottak, 11 esetben szabálysértés, egy esetben bűncselekmény elkövetése miatt. Ez utóbbi volt a francia férfi, aki a rendőrök felszólításai ellenére sem hagyta el a helyszínt, az intézkedésének ellenállt, az egyik rendőrt ,,szándékosan, célzottan jobb térdével közepes erővel szájon is rúgta”.

A bíróság a férfit az ügyészi indítvánnyal egyezően hivatalos személy elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek, és egy év börtönre ítélte, ennek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Emellett két évre kiutasította Magyarországról. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett - mondta a fővárosi főügyész, Ibolya Tibor.

Szerző

Ligetvédők - Egy év börtönre ítéltek egy aktivistát

Gyorsított eljárásban elítélték a Liget-projekt ellen tiltakozó 21 éves francia állampolgárt, aki szerdán az Olof Palme sétánynál végrehajtott jogszerű rendőri intézkedést erőszakos módon akadályozta.

Mint megírtuk: több száz rendőr jelent meg szerda reggel a Városligetben a bontásra ítélt Hungexpo-irodaházaknál, a Ligetvédő táboránál. A rendőrök egy jegyzői határozat alapján kiürítették a területet. A rendőrök összesen 63 fővel szemben intézkedtek, akik közül 12 főt előállítottak, 11 esetben szabálysértés, egy esetben bűncselekmény elkövetése miatt. Ez utóbbi volt a francia férfi, aki a rendőrök felszólításai ellenére sem hagyta el a helyszínt, az intézkedésének ellenállt, az egyik rendőrt ,,szándékosan, célzottan jobb térdével közepes erővel szájon is rúgta”.

A bíróság a férfit az ügyészi indítvánnyal egyezően hivatalos személy elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek, és egy év börtönre ítélte, ennek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Emellett két évre kiutasította Magyarországról. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett - mondta a fővárosi főügyész, Ibolya Tibor.

Szerző