Fa Nándor elindult a New York-Vendée teljesítésére

Publikálás dátuma
2016.07.09. 14:05
Illusztráció: Thinkstock
Fa Nándor magyar idő szerint péntek éjjel elindult Newportból, hogy versenytempóban teljesítse a New York-Vendée távot, a novemberi Vendée Globe földkerülő vitorlásversenyre készülve.

A Spirit of Hungary csapatának tájékoztatása szerint Fa Nándor eredetileg három napot töltött volna Newportban, hogy elvégezze hajója ellenőrzését, megoldja az esetleges javításokat és módosításokat, megvásárolja a visszaúthoz szükséges élelmiszert, de a második nap délutánján elemezte az időjárás-előrejelzést, majd a kihajózás mellett döntött.

A magyar hajós két társával 19 nap alatt ért át a franciaországi Les Sables d'Olonne-ból az Atlanti-óceánon Amerikába, visszafelé azonban szólóban vitorlázik, hogy teljesítse a Vendée Globe kvalifikációját. Fa Nándor májusban kénytelen volt lemondani a részvételt az Atlanti-óceánt átszelő versenyen, mert nem készültek el időben hajója, a Spirit of Hungary új vitorlái. 

A Vendée Globe november 6-én rajtol Les Sables d'Olonne-ból. Fa Nándor - aki egyben 60 lábas versenyhajójának tervezője - a legjobb nem francia versenyzőként az ötödik helyen végzett az 1992-93-as földkerülő versenyen. Útja 128 napig tartott.

Szerző

Orbán: a mi oldalunkra állítottuk a NATO-t

Publikálás dátuma
2016.07.09. 13:39
FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
Megkezdődött Varsóban szombaton a NATO-csúcs második, befejező napja, amelynek napirendjén Afganisztán, Irak és a menekültek megmentését szolgáló földközi-tengeri művelet szerepel. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar sajtónak nyilatkozva elmondta a csúcson, hogy magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. "A magunk oldalára állítottuk a NATO-t" - fogalmazott a kormányfő, aki azt is elmondta, hogy a NATO-Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősítik meg "a keleti szárny" védelmét.

Orbán Viktor kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett "maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük". "Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot" - hangsúlyozta a miniszterelnök. "A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el" - foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.

A miniszterelnök azt is közölte: Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség "vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe". "A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (...) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz" - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is.

Korábban írtuk: a NATO döntéshozatali szerve Oroszország elrettentésére pénteken döntött a szövetség keleti és déli részének megerősítéséről. Ennek értelmében négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, valamint létrehoznak egy román és bolgár irányítású, nemzetközi összetételű dandárt a Fekete-tenger térségében, ahol mostanában Oroszország megerősítette a befolyását. A varsói NATO-csúcsot sokan a szervezet legfontosabb értekezletének tekintik a hidegháború vége óta. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte pénteken, hogy az észak-atlanti szervezetnek alkalmazkodnia kell azokhoz az újfajta fenyegetésekhez - például kibernetikai támadásokhoz, az iszlamista szélsőségesek jelentette veszélyhez -, amelyek tagországait érik, és fel kell vennie ellenük a harcot.

A V4-ek a Brexit következményeiről tárgyalnak
A visegrádi csoport (V4) az Egyesült Királysággal kiegészített formátumban a Brexit következményeiről fog tárgyalni - jelentette be szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A Londonnal a "közeli jövőben valószínűleg folytatandó" V4-es egyeztetés során "civilizált módon értekeznének" az Egyesült Királyság távozásáról, valamint Európán belüli jövőbeli státusáról - mondta.  A lengyel külügyminiszter nem zárta ki "új formátumok" létesítését; az inkább biztonságpolitikai jellegű koalíció szerinte a NATO keleti szárnyán fekvő országokat ölelné át.

Történelmi megállapodás

Történelmi jelentőségű megállapodást írtak alá a varsói NATO-csúcson az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió közötti védelmi együttműködés megerősítéséről. Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkelt és Francois Hollande-ot győzködte telefonon, miután kiderült, hogy Washington támogatja a NATO keleti bővítését.

A varsói rendezvény előtt az amerikai külügyminiszter, John Kerry Grúziába és Ukrajnába látogatott, majd bejelentette, az Egyesült Államok támogatja a NATO “nyitott ajtók” politikáját, kész új tagokat, köztük Ukrajnát is üdvözölni a katonai szövetségben, amennyiben készen állnak a csatlakozásra. Igaz, Kerry hangsúlyozta, Ukrajna előtt még hosszú út áll.

Megszólalt a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is, aki arról beszélt, Moszkva reméli, hogy a "józan ész" felülkerekedik a varsói NATO-csúcson, és abszurdnak nevezte azt, hogy az észak-atlanti szövetség Oroszország felől fenyegető veszélyről beszél. Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre, érdekelt az együttműködésben, mondta Peszkov.

FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images

FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján is kiemelte: a NATO nem függesztette fel a párbeszédet Moszkvával. Emlékeztetett, a NATO-Oroszország Tanács július 13-án ül össze. Stoltenberg megerősítette: a NATO négy, többnemzetiségű zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. A főtitkár egyértelművé tette, hogy a keleti szárny bővítése üzenet, azt jelzi, hogy a NATO kész megvédeni teljes területét és minden tagállamát.

A NATO keleti szárnyának erősítése kapcsán Barack Obama amerikai elnök bejelentette, Washington ezer katonát küld Lengyelországba. Az Egyesült Államok 4200 főt számláló kelet-európai páncélos dandárja 2017-től Lengyelországba teszi át székhelyét.

Nagy-Britannia több száz katonát küld kelet-európai NATO-tagállamokba, és átfogó intézkedéscsomagot is kidolgozott a térség katonai védelmének erősítésére.

A kétnapos találkozó azt kívánja demonstrálja, hogy a nyugati világ egységes a keletről érkező fenyegetésekkel szemben. 

Szerző

Orbán: a mi oldalunkra állítottuk a NATO-t

Publikálás dátuma
2016.07.09. 13:39
FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
Megkezdődött Varsóban szombaton a NATO-csúcs második, befejező napja, amelynek napirendjén Afganisztán, Irak és a menekültek megmentését szolgáló földközi-tengeri művelet szerepel. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar sajtónak nyilatkozva elmondta a csúcson, hogy magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. "A magunk oldalára állítottuk a NATO-t" - fogalmazott a kormányfő, aki azt is elmondta, hogy a NATO-Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősítik meg "a keleti szárny" védelmét.

Orbán Viktor kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett "maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük". "Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot" - hangsúlyozta a miniszterelnök. "A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el" - foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.

A miniszterelnök azt is közölte: Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség "vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe". "A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (...) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz" - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is.

Korábban írtuk: a NATO döntéshozatali szerve Oroszország elrettentésére pénteken döntött a szövetség keleti és déli részének megerősítéséről. Ennek értelmében négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, valamint létrehoznak egy román és bolgár irányítású, nemzetközi összetételű dandárt a Fekete-tenger térségében, ahol mostanában Oroszország megerősítette a befolyását. A varsói NATO-csúcsot sokan a szervezet legfontosabb értekezletének tekintik a hidegháború vége óta. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte pénteken, hogy az észak-atlanti szervezetnek alkalmazkodnia kell azokhoz az újfajta fenyegetésekhez - például kibernetikai támadásokhoz, az iszlamista szélsőségesek jelentette veszélyhez -, amelyek tagországait érik, és fel kell vennie ellenük a harcot.

A V4-ek a Brexit következményeiről tárgyalnak
A visegrádi csoport (V4) az Egyesült Királysággal kiegészített formátumban a Brexit következményeiről fog tárgyalni - jelentette be szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A Londonnal a "közeli jövőben valószínűleg folytatandó" V4-es egyeztetés során "civilizált módon értekeznének" az Egyesült Királyság távozásáról, valamint Európán belüli jövőbeli státusáról - mondta.  A lengyel külügyminiszter nem zárta ki "új formátumok" létesítését; az inkább biztonságpolitikai jellegű koalíció szerinte a NATO keleti szárnyán fekvő országokat ölelné át.

Történelmi megállapodás

Történelmi jelentőségű megállapodást írtak alá a varsói NATO-csúcson az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió közötti védelmi együttműködés megerősítéséről. Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkelt és Francois Hollande-ot győzködte telefonon, miután kiderült, hogy Washington támogatja a NATO keleti bővítését.

A varsói rendezvény előtt az amerikai külügyminiszter, John Kerry Grúziába és Ukrajnába látogatott, majd bejelentette, az Egyesült Államok támogatja a NATO “nyitott ajtók” politikáját, kész új tagokat, köztük Ukrajnát is üdvözölni a katonai szövetségben, amennyiben készen állnak a csatlakozásra. Igaz, Kerry hangsúlyozta, Ukrajna előtt még hosszú út áll.

Megszólalt a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is, aki arról beszélt, Moszkva reméli, hogy a "józan ész" felülkerekedik a varsói NATO-csúcson, és abszurdnak nevezte azt, hogy az észak-atlanti szövetség Oroszország felől fenyegető veszélyről beszél. Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre, érdekelt az együttműködésben, mondta Peszkov.

FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images

FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján is kiemelte: a NATO nem függesztette fel a párbeszédet Moszkvával. Emlékeztetett, a NATO-Oroszország Tanács július 13-án ül össze. Stoltenberg megerősítette: a NATO négy, többnemzetiségű zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. A főtitkár egyértelművé tette, hogy a keleti szárny bővítése üzenet, azt jelzi, hogy a NATO kész megvédeni teljes területét és minden tagállamát.

A NATO keleti szárnyának erősítése kapcsán Barack Obama amerikai elnök bejelentette, Washington ezer katonát küld Lengyelországba. Az Egyesült Államok 4200 főt számláló kelet-európai páncélos dandárja 2017-től Lengyelországba teszi át székhelyét.

Nagy-Britannia több száz katonát küld kelet-európai NATO-tagállamokba, és átfogó intézkedéscsomagot is kidolgozott a térség katonai védelmének erősítésére.

A kétnapos találkozó azt kívánja demonstrálja, hogy a nyugati világ egységes a keletről érkező fenyegetésekkel szemben. 

Szerző