Évek óta bóvliban Magyarország

Nagy csalódást okozott a felminősítésben reménykedőknek, hogy Moody's - mint lapzártánk után kiderült - pénteken mégsem vizsgálta Magyarország hitelminősítését, így az ország államadósság besorolása továbbra is bóvli, vagyis egy fokozattal elmarad a befektetésre ajánlott kategóriától. Legközelebb már csak november elején módosíthat a hitelminősítő. Szakértők úgy vélik, hogy a Moody's még korainak tartja annak megítélését, hogy milyen hosszú távú világgazdasági hatással járhat a Brexit, és ez mennyiben befolyásolja a feltörekvő országok, köztük hazánk hitelképességét.

Az átsorolás elmaradt. A Moody's pénteken - az előzetesen bejelentett időpontban - nem vizsgálta felül Magyarország hiteladós-besorolását, így elszálltak azok a remények, amelyek azzal biztattak, hogy a jelenlegi "Ba1" felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátásunkat végre magasabb osztályzatúra váltják. Így ennél a nemzetközi hitelminősítőnél maradtunk a befektetésre nem ajánlott, vagyis "bóvli" kategóriában. Ennek a jelentősége a világszerte alacsony hitelkamatok miatt egyre csekélyebb. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy mintegy 0,5 százalékponttal magasabb a magyar állampapírok hozama a jelenlegi besorolás szerint, mintha befektetésre ajánlottak lennénk. A magasabb hozammal az állampapírok vásárlóinak azt honorálják, hogy mennyivel kockázatosabb a forintkötvény, mintha mondjuk amerikai dolláralapú lenne. (Néhány évvel ezelőtt még a 3-4 százalékpontos hozamfelár sem ment ritkaságszámba.) A magyar állampapíroknak ugyanakkor nem lehet negatív hozama, szemben a svájci vagy a német államkötvényekkel.

Az átsorolás elmaradása miatt azonban minden maradt a régiben. Ezúttal - akárcsak legutóbb idén márciusban, amikor a Moody's nyilatkozata szintén elmaradt - nem a magyar gazdaság mutatóival lehettek elégedetlenek a londoni hitelminősítők. Számukra ugyanis a legfontosabb makrogazdasági mutatóink - a jelentős folyó fizetési mérleg-többlet, a csökkenő adósságállomány, a feszes költségvetés - minden bizonnyal elfogadhatóak. Mégis - parlamenti szakszóval - a puha "nem"-el, vagyis a véleménynyilvánítástól való tartózkodással adták tudtul, hogy valami nem tetszik nekik. Nem tudják ugyanis teljes bizonyossággal állítani, hogy az európai gazdaságot jellemző kockázati tényezők, súlyosbítva Nagy-Britannia várható kilépésével az Európai Unióból, milyen következményekkel jár egy gazdaságilag annyira nyitott, sérülékeny gazdaságra, mint amilyen a magyar. Ez okozhatta a Moody's elbizonytalanodását. Most, tehát arra várnak a hitelminősítőnél, hogy a Brexit-hatás tartós negatív következmények nélkül elrendeződjön.

A prognózisaiban mindig visszafogottan fogalmazó Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy átlagosan körülbelül egy évnek kell eltelnie a kilátás javítása és a besorolás felminősítése között, a Moody's pedig még csak tavaly novemberben látta el pozitív kilátással a magyar szuverén adósság minősítését. A magyar gazdaság londoni megítéléséről pedig azt mondta, bár az idei és a jövő évet érintő költségvetési lazítás ellenére a GDP arányos hiány kényelmesen 3 százalék alatt marad, a lefele mutató növekedési kockázatok és a magasabb deficit bizonytalanabbá teszi a korábban prognosztizált adósságcsökkentési pályát.

A CIB szakértőjével szemben Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint van esély arra, hogy a Moody's novemberi felülvizsgálatán felminősítse a magyar besorolást. Ezt a véleményt itthon és külföldön egyre kevesebben osztják. A nemzetgazdasági tárca, amely a hitelminősítők által kitűzött felülvizsgálati időpontok előtt korábban mindig már előre ívott a medve bőrére, most meglepő módon csendben maradt. Sőt a mostani Moody's-döntés elmaradását követően kiadott közleményükben mintha megértőbbek lennének a szokásosnál, amikor így fogalmaznak "a Brexit jelentős bizonytalanságot teremtett a piacokon, jelenleg nem látszik jól, hogy merre indulnak el a piacok, hosszabb távon milyen hangulat fog uralkodni a világgazdaságban."

Ugyanakkor a Demokratikus Koalíció nevében Molnár Csaba ügyvezető alelnök, az Európai Parlament képviselője kemény bírálatban részesíti a Fidesz.kormányt. Közleménye szerint a kabinet által várt felminősítés helyett "az orbáni gazdaságpolitika továbbra is maradt a bóvliban", ami azért sem meglepő, mert az uniós források év eleji elapadásakor a magyar gazdaság Európa utolsója lett az államcsőddel küzdő görögök után. Versenyképességben Kazahsztánnal vagyunk egy szinten, a magyar külkereskedelem pedig tizenkét évvel ezelőtti szintre esett vissza. A bóvli minősítésben azonban közrejátszhatott az egyre erőteljesebben képviselt EU-ellenes politika is. Ez - főleg a britek kilépése után - intő jel minden hitelminősítő számára - írta Molnár Csaba.

Rontottak a növekedési számokon

Míg a Moody's Investors Service szerint mérsékelt lesz a közvetlen hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságaira a brit EU-tagság megszűnésének, addig más nagy londoni elemző házak szerint az euróövezet közvetítésével érvényesülő áthúzódó Brexit-sokk enyhén rontja a régiós növekedési esélyeket. A Capital Economics elemzői 1,5 százalékról 1 százalékra rontották az euróövezet jövő évi növekedésére szóló becslésüket, és Magyarországon az általa eddig várt 2,3 százalék helyett 2 százalékos, Lengyelországban és Szlovákiában 3,5 százalék helyett 3 százalékos, Csehországban 3,3 százalék helyett 2,8 százalékos növekedést vár 2017-ben. A Moody's valamivel 3 százalék fölé várja a térségi növekedés átlagát 2016-2017-ben. A Capital Economics Magyarországon további 0,30 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést is vár még az idén. A JP Morgan elemzői Magyarországon az általuk eddig várt 3 százalék helyett 2,3 százalékos növekedéssel számolnak 2017-ben.