A NATO hétvégi csúcsértekezletéről ír a Népszabadság:
Jens Stoltenberg főtitkár bejelentette, hogy fenntartják a katonai jelenlétet Afganisztánban, a következő három esztendőben évi egymilliárd dollárral járulnak hozzá az ázsiai ország biztonsági erőinek kiképzéséhez, fenntartásához.
Stoltenberg a kelet-ukrajnai szeparatisták „politikai, katonai és pénzügyi támogatásának" leállítására szólította fel Oroszországot, és kijelentette, hogy a szövetség nem fogja elismerni a Krím félsziget orosz bekebelezését, ám kiderült, Uktajna NATO-csatlakozása nincs napirenden. Mint ahogyan – a tbiliszi kormányzat reményei ellenére – arról sem érkeztek hírek, hogy Grúzia meghívást kapna a szövetségbe.
A két szovjet utódállam NATO-tagsága ugyanis súlyos reakciókat váltana ki Oroszországból, amelynek haderőmozgását amúgy is agresszívnak értékeli a nyugati katonai tömb, és ezzel indokolja a balti államok, valamint Lengyelország védelmének megerősítését.
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök viszont éppen a varsói döntésekben lát támadó szándékot. „A NATO megkezdte az előkészületeket, hogy a hidegháborút forró háborúvá alakítsa át" – mondta az Interfax hírügynökségnek, az orosz külügyminisztérium közleménye pedig azt hangoztatja, hogy a nyugati katonai tömb nem létező keleti fenyegetést akar elhárítani, és a NATO-Oroszország Tanács szerdán esedékes újabb ülésén magyarázatot várnak e tervekre.
A teljes cikket itt olvashatja!