Tiltható a tüntetés Orbán házánál

Publikálás dátuma
2016.07.12. 21:23
Nyilvános határozathirdetés. Aki hallgatja (háttal) az igazságügyi miniszter FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
Mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését az Alkotmánybíróság. A testület így válaszolt arra az alkotmányjogi panaszra, amit a devizahitel-károsultak érdekében a 2014. december 19-i demonstrációsorozat egyik résztvevője tett. Ő azt kifogásolta, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál. Ez szerinte az alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot.

Stump István nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) többségi határozatával. Az alkotmánybíró emiatt különvéleményt fűzött a tegnap kihirdetett határozathoz. Szerinte a testületnek meg kellett volna semmisítenie a bírói végzést. Mint írja: az Ab-nek meg kellett volna állapítania, hogy a bejelentett rendezvény jogalap nélküli megtiltása sérti a békés gyülekezéshez való jogot. Ellentétes az Alaptörvénnyel, hogy a rendőrség, majd a bíróság kiterjesztő jogértelmezéssel bővítette a gyülekezések előzetes tiltásának tételesen felsorolt törvényi indokait: utólagos oszlatási okra hivatkozva tiltották meg előzetesen a konkrét helyszínekre bejelentett rendezvények megtartását. Ezzel az alkotmánybíró szerint súlyosan sérült a békés gyülekezéshez való jog. Stumpf Istvánnak az a véleménye, hogy az Ab-nek - az alapjogok védelemére vonatkozó mandátumából következően - elsősorban a gyülekezési jog védelme érdekében kellett volna fellépnie.

Pártvélemények
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke szerint a döntés megerősíti, hogy a kizárólag fideszes tagokból álló testület ma nem a jogállamiság őrzője, hanem Orbán Viktor és a Fidesz politikai igényeinek kiszolgálója. Bárándy Gergely szerint a döntés világossá teszi, hogy "a minden idők leggátlástalanabb kormányát vezető Orbán Viktor fél a néptől". Az Együtt szerint az Alkotmánybíróság bebizonyította, hogy nem a legfontosabb alapvető emberi jogokat tartja szem előtt, hanem a Fidesz érdekeit.

Az alaptörvény szerint 15 tagú Ab jelenlegi 11 tagja közül 10 vett részt a határozat meghozatalában, közülük Salamon László és Stumpf István fogalmazott meg különvéleményt. A többségi határozat előadóbírája Sulyok Tamás, a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese volt.

A testület mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szerinte nincs szabályozva, ha a gyülekezési jog más alapjogokkal ütközik. A konkrét alkotmányjogi panaszt a 2014. december 19-én a devizahitel-károsultak érdekében tartott egész napos fővárosi demonstrációsorozat egyik résztvevője tette. Szerinte ugyanis alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál. Azzal indokolták a döntést, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztetné a bíróság zavartalan működését, a Cinege utcában pedig mások - nyilván a kormányfő családja - jogainak és szabadságának sérelmével járna. A panasztévő szerint viszont a legfontosabb elvi kérdés, hogy betiltható-e előzetesen egy rendezvény azon az alapon, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Azaz: előzetesen felülírhatja-e "mások joga és szabadsága" a gyülekezési jogot.

Az Ab szerint rendben volt a rendőrség és a bíróság előzetes tiltása. Szerintük tehát a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért elutasították a megsemmisítését kérő alkotmányjogi panaszt. Az Ab úgy véli: a panasztévőnek lehetősége volt tüntetni be nem tiltott helyszíneken, ahol szabadon kifejthette volna véleményét, ezért nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joga. Ugyanakkor a rendőrség és a bíróság a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami viszont alaptörvény-ellenes. Az Ab szerint tehát a gyülekezési jog korlátozásának oka a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem tesz lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozást. Bár a talárosok határozata kitér arra, hogy önmagában pusztán az alapjogok összeütközésének ténye nem lehet elegendő alap a tiltásra, viszont az ellentmondások feloldásra a jelenleg még hiányzó szabályok megalkotását szorgalmazza. Az Országgyűlésnek az év végéig meg kell alkotnia a hiányzó szabályozást.

Ami viszont a Cinege utcai demonstrációt illeti, az Ab szerint a gyülekezési jog gyakorlása érintheti mások alaptörvényben foglalt jogait. Ott mérlegelni kell a körülményeket és figyelni kell a magánszférának a szintén alaptörvényben biztosított joga védelmére. Ez ügyben arra külön felhívták a jogvitákban eljáró bíróságok figyelmét, hogy az otthon nyugalma kiemelten fontos érték. Közterületeken általában ki lehet térni a meghallgatni nem kívánt gyülekezés elől, az otthon azonban speciális helyszín, amelyet az államnak jogilag védenie kell.

Az Ab emlékeztetett arra is, hogy az Emberi Jogok Európai strasbourgi Bírósága egy a magyar állam ellen indított perben nem fogadta el, hogy a miniszterelnök háza elé szervezett rendezvényeket a rendőrség olyan hivatkozásokkal tiltotta meg, hogy húsz tüntető számára "a járda nem elég széles", illetve "november 1-jén, Mindenszentek napján, erősebb forgalomra kell számítani". Az Ab rámutatott: a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetésekor a jogalkotónak ügyelnie kell arra, hogy egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, továbbá, hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az arányosság elvének megfelelő, kíméletes kiegyenlítésekor méltányos egyensúly jöjjön létre.

Az igazságügyi miniszter az Ab döntésének kihirdetése után röviddel közölte, hogy a kormány új gyülekezési törvényt készít elő, s így korrigálja az Ab által megállapított mulasztásos alkotmánysértést. Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát, továbbá meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a parlamenti frakciókkal. A belügyminiszter tárcája és a rendőrség nevében is üdvözölte az Ab döntését Pintér Sándor elmondta, a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve úgy kívánják feloldani az alapjogok ütközését, hogy a demonstrálók is elégedettek legyenek és a rendőrség is fenn tudja tartani a közrendet.

TASZ: győzött a politikai lojalitás
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Ab feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitásért, amikor nem talált kivetnivalót egy tüntetés törvényellenes megtiltásában - tudatta a jogvédő szervezet. Felidézik: az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása "mások jogait és szabadságát" sértené. A TASZ szerint tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet. Az Ab a törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére nem semmisítette meg a tiltást. A TASZ úgy látja: ha a parlament a rendezvények tiltási okaként elfogadja a jövőbeli jogsértés veszélyét, lehetővé válik, hogy a hatóságok feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. Ez pedig azt jelenti: a rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában. Ha pedig a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni - fogalmaz közleményében a TASZ.



Szerző
Frissítve: 2016.07.12. 22:14

Kiderülhet, kinek adták el a lovasberényi kormányüdülőt

Publikálás dátuma
2016.07.12. 21:13
FOTÓ: Népszava
Három nap múlva kiderülhet, milyen eljárásban, kinek és mennyiért adták el a lovasberényi kormányüdülőt. Erről ugyanis Mesterházy Attila még július 30-án írásban kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztert. Az MSZP-s politikus Seszták Miklóstól arra is választ vár, hány pályázó licitált az épület-együttesre, illetve tervezik-e további kormányüdülők eladását.

Mesterházy szerint gyanús körülmények között értékesítették a kormányüdülőt, túl sok volt a pletyka, a félreértés az ügy körül, országgyűlési képviselői jogosítványaival élve ezért fordult a miniszterhez. Az ellenzéki politikus a Népszavának azt állította, a Fidesznek is érdeke, hogy az átláthatóság jegyében kiderüljön, mi történt. Annál is inkább, mert a 2000-es évek elején felújított Erzsébet Szálloda Lovasberényben, a Mária-völgy elején, az arborétum közepén fekvő, egész évben nyitva tartó kormányüdülő csak a második fordulóban kelt el, az elsőt – nem tudni miért – érvénytelenítették. A szóbeszéd szerint először két vevő akart licitálni, a második fordulóban viszont már csak egy jelentkező volt. Arról is hallani lehetett, hogy a komplexumot áron alul, 250-260 millió forintért akarták értékesíteni. Mesterházy reméli, július 15-e délután 4 óráig minden kérdésére választ kap, Sesztáknak a törvény értelmében addig kell ezekre írásban felelnie.

Lapunk szintén június 30-án kérdezte a kancelláriaminisztert arról, értékesítették-e már a lovasberényi üdülőt, ha igen, kinek mennyiért. Arra is kíváncsiak voltunk, mi lesz a többi kormányüdülő sorsa. Megírtuk, Lázár János a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez irányított, ahonnan végül a Népszavával annyit közöltek, eladták az épületegyüttest, de hogy kinek és mennyiért, arra nem kaptunk választ. Az adás-vételről annyit sikerült megtudnunk, hogy a 1124/160603 azonosítóval rendelkező árverést június 3-én hirdették meg, a komplexum két héttel később kelt el, az árverés eredményét pedig június 25-én hirdették ki.

A vevő személyéről a vagyonkezelő azért nem adott tájékoztatást, mert az adásvételi szerződést még nem írták alá. Az MNV Zrt. a Népszavát arról biztosította, hogy a volt kormányüdülőt a vonatkozó jogszabályi előírások alapján verseny keretében értékesítették a "transzparenciát és a nyilvánosságot teljes körűen biztosító Elektronikus Aukciós Rendszeren keresztül".

A Velencei-hegység és a Vértes között fekvő, 30 szobás, állami tulajdonú komplexummal kapcsolatban akkor lapunk úgy értesült, hogy azt L. Simon László, a Miniszterelnökség azóta menesztett államtitkára vásárolta meg áron alul. A politikus ezt lapunknak tagadta. L. Simon június 30-án a Népszavával azt közölte: "nincs közöm az említett kormányüdülőhöz, nem tettünk érte ajánlatot. Nagyon könnyen meg lehet tudni ki a vevő, nyomozzák ki!"

Az egyebek mellett jakuzzival, szaunákkal, fitneszteremmel, szoláriummal a kültéren sportpályákkal, úszómedencével rendelkező épület-együttes a rendszerváltás előtt a honvédség üdülőjeként működött, a környék kedvelt vadászterület volt. Az üdülőt tavaly novemberben egyszer már meghirdették, szakértő szerint az akkori a kikiáltási ár jóval alacsonyabb volt az ingatlan valódi értékénél. Az árverést azonban év végén törölték, hogy miért, arra nem volt magyarázat. Mesterházy szerint éppen jókor tett fel írásbeli kérdést az ügyben, mert így vélhetően több minden kiderül majd az üdülő értékesítésével kapcsolatban.

Szerző

Rendőrökre lőttek ismét az USA-ban

Publikálás dátuma
2016.07.12. 19:51
Múlt csütörtökön lövöldöztek Dallasban a rendőri túlkapás esete után.FOTÓ: Ron Jenkins/Getty Images
Őrizetbe vettek öt embert az amerikai fővárosban, mert rendőrkocsira adtak le lövést kedden.

Az incidens Washington délkeleti kerületében történt, ahol elsöprő többségben afroamerikaiak élnek. Járőröző rendőrautóra nyitottak tüzet egy parkoló autóból.

A rendőrök azonnal viszonozták a tüzet, sebesülés nem történt, és letartóztatták az autóban lévő három nőt és két férfit. A rendőrség egyelőre nem adott tájékoztatást arról, hogy mi motiválhatta a lövöldözőket. Az incidens mindazonáltal nagy visszhangot kapott a sajtóban, hiszen pár nappal a dallasi lövöldözést követően és az országot eluralni látszó tüntetéshullám és faji feszültségek közepette történt.

A 25 éves afroamerikai Micah Johnson tartalékos katona múlt csütörtökön este a hatósági túlkapások ellen rendezett békés tüntetést biztosító rendőröket gyilkolt. Öten meghaltak, hatan súlyos sebesülésekkel még mindig kórházban fekszenek. Az orvlövésszel a rendfenntartók végeztek. A lövöldözés kapcsán Barack Obama amerikai elnök azt mondta, ha Micah Johnson még életben volna, akkor gyűlölet-bűncselekményért állítanák bíróság elé. 

Jim Pasco, az egyik rendőrszervezet vezetője az Obamával folytatott találkozó után interjút adott a Politico című lapnak. Elmondta, hogy valamennyi rendőri vezető meglepetéssel s egyúttal megelégedéssel fogadta, hogy az elnök gyűlölet-bűncselekménynek minősítette a dallasi lövöldözést. Ez ugyanis azt jelenti - fejtette ki Pasco - hogy elismeri, az áldozatok faji vagy vallási hovatartozásuk, vagy valamilyen más jellemzőjük miatt kerültek célkeresztbe, s ezért az elkövetőre váró büntetési tétel nagyobb mértékű.

A találkozón részt vett Joe Biden alelnök is. Eredetileg ő tervezte el a találkozót, és vele lett volna a megbeszélés, de Obama - éppen a dallasi tragédia miatt - lerövidítette európai útját, és már vasárnap visszaérkezett Washingtonba. Így ő is részt vett a Fehér Házban tartott eszmecserén. Obama kedden Bidennel együtt a texasi Dallasba látogat, ahol beszédet mond az áldozatokra emlékezve. Beszédet mond George W. Bush volt elnök is, aki Dallas egyik elővárosában él.

Szerző