Tiltható a tüntetés Orbán házánál

Mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését az Alkotmánybíróság. A testület így válaszolt arra az alkotmányjogi panaszra, amit a devizahitel-károsultak érdekében a 2014. december 19-i demonstrációsorozat egyik résztvevője tett. Ő azt kifogásolta, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál. Ez szerinte az alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot.

Stump István nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) többségi határozatával. Az alkotmánybíró emiatt különvéleményt fűzött a tegnap kihirdetett határozathoz. Szerinte a testületnek meg kellett volna semmisítenie a bírói végzést. Mint írja: az Ab-nek meg kellett volna állapítania, hogy a bejelentett rendezvény jogalap nélküli megtiltása sérti a békés gyülekezéshez való jogot. Ellentétes az Alaptörvénnyel, hogy a rendőrség, majd a bíróság kiterjesztő jogértelmezéssel bővítette a gyülekezések előzetes tiltásának tételesen felsorolt törvényi indokait: utólagos oszlatási okra hivatkozva tiltották meg előzetesen a konkrét helyszínekre bejelentett rendezvények megtartását. Ezzel az alkotmánybíró szerint súlyosan sérült a békés gyülekezéshez való jog. Stumpf Istvánnak az a véleménye, hogy az Ab-nek - az alapjogok védelemére vonatkozó mandátumából következően - elsősorban a gyülekezési jog védelme érdekében kellett volna fellépnie.

Pártvélemények

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke szerint a döntés megerősíti, hogy a kizárólag fideszes tagokból álló testület ma nem a jogállamiság őrzője, hanem Orbán Viktor és a Fidesz politikai igényeinek kiszolgálója. Bárándy Gergely szerint a döntés világossá teszi, hogy "a minden idők leggátlástalanabb kormányát vezető Orbán Viktor fél a néptől". Az Együtt szerint az Alkotmánybíróság bebizonyította, hogy nem a legfontosabb alapvető emberi jogokat tartja szem előtt, hanem a Fidesz érdekeit.

Az alaptörvény szerint 15 tagú Ab jelenlegi 11 tagja közül 10 vett részt a határozat meghozatalában, közülük Salamon László és Stumpf István fogalmazott meg különvéleményt. A többségi határozat előadóbírája Sulyok Tamás, a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese volt.

A testület mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szerinte nincs szabályozva, ha a gyülekezési jog más alapjogokkal ütközik. A konkrét alkotmányjogi panaszt a 2014. december 19-én a devizahitel-károsultak érdekében tartott egész napos fővárosi demonstrációsorozat egyik résztvevője tette. Szerinte ugyanis alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál. Azzal indokolták a döntést, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztetné a bíróság zavartalan működését, a Cinege utcában pedig mások - nyilván a kormányfő családja - jogainak és szabadságának sérelmével járna. A panasztévő szerint viszont a legfontosabb elvi kérdés, hogy betiltható-e előzetesen egy rendezvény azon az alapon, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Azaz: előzetesen felülírhatja-e "mások joga és szabadsága" a gyülekezési jogot.

Az Ab szerint rendben volt a rendőrség és a bíróság előzetes tiltása. Szerintük tehát a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért elutasították a megsemmisítését kérő alkotmányjogi panaszt. Az Ab úgy véli: a panasztévőnek lehetősége volt tüntetni be nem tiltott helyszíneken, ahol szabadon kifejthette volna véleményét, ezért nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joga. Ugyanakkor a rendőrség és a bíróság a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami viszont alaptörvény-ellenes. Az Ab szerint tehát a gyülekezési jog korlátozásának oka a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem tesz lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozást. Bár a talárosok határozata kitér arra, hogy önmagában pusztán az alapjogok összeütközésének ténye nem lehet elegendő alap a tiltásra, viszont az ellentmondások feloldásra a jelenleg még hiányzó szabályok megalkotását szorgalmazza. Az Országgyűlésnek az év végéig meg kell alkotnia a hiányzó szabályozást.

Ami viszont a Cinege utcai demonstrációt illeti, az Ab szerint a gyülekezési jog gyakorlása érintheti mások alaptörvényben foglalt jogait. Ott mérlegelni kell a körülményeket és figyelni kell a magánszférának a szintén alaptörvényben biztosított joga védelmére. Ez ügyben arra külön felhívták a jogvitákban eljáró bíróságok figyelmét, hogy az otthon nyugalma kiemelten fontos érték. Közterületeken általában ki lehet térni a meghallgatni nem kívánt gyülekezés elől, az otthon azonban speciális helyszín, amelyet az államnak jogilag védenie kell.

Az Ab emlékeztetett arra is, hogy az Emberi Jogok Európai strasbourgi Bírósága egy a magyar állam ellen indított perben nem fogadta el, hogy a miniszterelnök háza elé szervezett rendezvényeket a rendőrség olyan hivatkozásokkal tiltotta meg, hogy húsz tüntető számára "a járda nem elég széles", illetve "november 1-jén, Mindenszentek napján, erősebb forgalomra kell számítani". Az Ab rámutatott: a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetésekor a jogalkotónak ügyelnie kell arra, hogy egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, továbbá, hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az arányosság elvének megfelelő, kíméletes kiegyenlítésekor méltányos egyensúly jöjjön létre.

Az igazságügyi miniszter az Ab döntésének kihirdetése után röviddel közölte, hogy a kormány új gyülekezési törvényt készít elő, s így korrigálja az Ab által megállapított mulasztásos alkotmánysértést. Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát, továbbá meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a parlamenti frakciókkal. A belügyminiszter tárcája és a rendőrség nevében is üdvözölte az Ab döntését Pintér Sándor elmondta, a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve úgy kívánják feloldani az alapjogok ütközését, hogy a demonstrálók is elégedettek legyenek és a rendőrség is fenn tudja tartani a közrendet.

TASZ: győzött a politikai lojalitás

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Ab feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitásért, amikor nem talált kivetnivalót egy tüntetés törvényellenes megtiltásában - tudatta a jogvédő szervezet. Felidézik: az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása "mások jogait és szabadságát" sértené. A TASZ szerint tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet. Az Ab a törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére nem semmisítette meg a tiltást. A TASZ úgy látja: ha a parlament a rendezvények tiltási okaként elfogadja a jövőbeli jogsértés veszélyét, lehetővé válik, hogy a hatóságok feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. Ez pedig azt jelenti: a rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában. Ha pedig a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni - fogalmaz közleményében a TASZ.