Bizonytalan a klinikák jövője

Publikálás dátuma
2016.07.14. 07:06
A Kútvölgyi mindent visz FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A fővárosi kórházi ellátás átalakításában fontos szerepet kap a Semmelweis Egyetem (SE) Kútvölgyi tömbje, és legalább az egyik gyermekklinika Budára költöztetését is tervezi a kormány. A gyógyítás körülményeinek javítását azonban az egészségügyi államtitkárság szerint az egyetemen alá kell rendelni az oktatási feladatoknak, különösen a külföldi hallgatók képzésének.

A klinikákat senki nem akarja elvenni a Semmelweis Egyetemtől (SE) – jelentette ki Cserháti Péter az Egészséges Budapest Program részleteinek ismertetésekor egy múlt heti háttérbeszélgetésen. A kérdés azért került szóba, mert korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Kútvölgyi klinikai tömbjét államosítják és az ott elképzelt társkórházi fejlesztéseket csak ezután kezdik megvalósítani. Egy másik hír azzal foglalkozott, hogy az egyetem nem képviseltette magát azon a múlt heti kórházvezetői értekezleten, ahol az intézmények főigazgatói kaptak részletes tájékoztatást a koncepcióról és az építkezések, átszervezések várható ütemezéséről. Ezért megindultak a találgatások az egyetem és az államtitkárság viszonyáról, majd a budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztosnak a helyzetet pontosító válasza feloldotta ezt a látszatellentétet. Cserháti Péter - megismételve a kancelláriaminiszter korábbi kijelentését – azt hangsúlyozta, hogy az egyetem feladata az orvosképzés fejlesztése, amelynek azonban van és lesz egészségügyi ellátással összefüggő része is.

A fővárosi kórházfejlesztési elképzelések legnehezebb része annak kitalálása, hogy milyen megoldások javítsák az ellátást a budai oldalon – hangsúlyozták az államtitkárság vezetői. A szuperkózház végleges helyének kiválasztása is nehezen halad, hiszen a Kelenföldi pályaudvar bővítése miatt az eredetileg tervezett helyszín kiesik és Ónodi-Szűcs Zoltán cáfolta azt a hírt is, hogy a budaörsi virágpiac helyén kezdődhet majd meg az építkezés. Legalább három helyszínt vizsgálnak, de hamarosan leteszik a kormány asztalára a végleges javaslatukat – jelentette ki az államtitkár. Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy a pesti oldal régi klinikai épületeiben működő két gyermekklinika sorsára megoldást kell találni, mert a szakemberek szerint jelenlegi helyükön nem bővíthetők és nehezen korszerűsíthetők. A kormányzati tervek legalább az egyik gyermekklinikát szeretnék átvinni a budai oldalra, erről is tartanak az egyeztetések – erősítették meg a humántárca munkatársai.

Kérdésekkel fordultunk az egyetemhez is, vajon mennyire felelnek meg ezek a központi elgondolások saját terveiknek. A Népszavának megküldött válaszuk segít néhány részlet tisztázásában. „A kormányhatározat értelmében a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb kiemelt központi szerepet kap a fővárosi egészségügy fejlesztése során” – tették egyértelművé az intézmény helyzetét. Pontosították az államosításról szóló híreket is, mondván: „a Kútvölgyi tömb eddig is állami tulajdonban állt, a döntéssel az állam az épületet - a benne lévő egyetemi egységek és klinikák megtartása mellett - átveszi az egyetem vagyonkezeléséből. Az egyetemet érintő fejlesztési lehetőségekről (köztük az imént említett gyermekklinikákról – a szerk.) jelenleg is egyeztetés zajlik, a Semmelweis Egyetem a nemzetközi szinten is elismert oktatási és kutatási igényeivel és feladataival arányos betegellátási feladatokat kap”.

Az egyetem felszólítása a képzés erősítésére és minél több külföldi diák fogadására nyitott kapukat dönget, hiszen az intézménynek is ez az érdeke. Ezzel kapcsolatban feltett kérdéseinkre azt válaszolták, hogy az egyetemen eddig is nagy hangsúlyt kapott a külföldi hallgatók képzése. A magas színvonalú oktatás és a nemzetközi rangsorokban is elfoglalt kiemelkedő pozíciójának köszönhetően a 2015/2016-os tanévben csaknem 650 új külföldi hallgatója volt az egyetemnek, ők öt földrész ötven különböző országából érkeztek. A német nyelvű képzésben az Általános Orvostudományi Karra hatszoros, a Fogorvostudományi Karra négyszeres volt a túljelentkezés, míg az angol nyelvű képzésben az Általános Orvostudományi Karra és a Fogorvosi Orvostudományi Karra is több mint háromszor annyian akartak bejutni, mint amennyi hely volt. Az elsőévesek hatvan százaléka angol, míg negyven százaléka német nyelven tanul.

Ebben a tanévben összességében 3256-an részesültek idegen nyelvű képzésben az egyetemen, amely a teljes hallgatói létszám harmada. Az Általános Orvostudományi Karon a legmagasabb az idegen nyelven tanulók aránya (49 százalék), majd a Fogorvostudományi Kar (46,6), a Gyógyszerésztudományi Kar (18) és az Egészségtudományi Kar (13 százalék) következik, de az Egészségügyi Közszolgálati Karnak és a Doktori Iskolának is vannak idegen nyelven tanuló hallgatói.

Kíváncsiak lettünk volna arra is, milyen tervei vannak az egyetemnek a Korányi Projekt keretében megépült új tömbjük benépesítésére, hiszen az új fővárosi elképzelésekben már nem ide költözik az Országos Baleseti és Sebészeti Intézet (OBSI). A felszabaduló terület hasznosítására azonban vélhetően még nincs végleges elképzelés, így erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.

Program van, a telepek megmaradtak

Publikálás dátuma
2016.07.14. 07:05
A hétköznapi élet alig változott FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Kevés esély van rá, hogy ebben a parlamenti ciklusban látványos eredményt érjen el a kormány a szegénytelepek felszámolásában. Hiába fogadta el a kabinet tavaly szeptember végén a 2014 és 2020 közötti időszak telepfelszámolási stratégiáját (hivatalos nevén a telepszerű lakhatás kezelését megalapozó szakpolitikai stratégiát), az ilyen célokat szolgáló uniós pályázatoknak még csak egy részét írták ki.

Az Emmi látványos javulásról ad hírt

A telepfelszámolási és felzárkóztatási programok eddigi csekély eredményei cseppet sem zavarják a döntéshozókat abban, hogy látványos javulásról beszéljenek, ahogyan azt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára tette a minap az M1 műsorában. Langerné Victor Katalin tavaly júliusban még úgy fogalmazott, hogy a megfelelő intézkedések hatására az utóbbi években csökkent a társadalmi kirekesztés által érintettek aránya, csaknem a felére mérséklődött az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők száma. Hozzátette, hogy folytatódik a telepeken és szegregátumokban élő, hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása.

Konkrétabban fogalmazott, amikor kijelentette, hogy több mint félmillió embernek sikerült a 2010-es kormányváltás óta kikerülnie a mélyszegénységből. A 2011-ben indított komplex felzárkóztatási programokra utalva állította, hogy ezek a folyamatok fenntartható, maradandó javulást hoznak majd a nehéz sorsú emberek életében. Ugyanakkor a KSH adatai az ellenkezőjét mutatják. A "Jövedelem-eloszlás, szegénység (2003–2015)" címen közzétett adatsorok alapján 2010 óta határozottan romlik a helyzet. A 2010-es kormányváltáskor 12,3 százalék volt a szegénységi arány, míg 2015-ben már 14,9 százalék, vagyis az összes háztartáshoz képest nőtt a szegény háztartások aránya. Az ezer arcú nyomor legsötétebb bugyraival biztos, hogy a szegény- vagy romatelepeken élők találkoznak a leggyakrabban. A kormány tavalyi adatai szerint 300 ezer ember él ilyen körülmények között az ország 823 településén és a 10 fővárosi kerületben található 1633 telepen.

A bevezetőben említett stratégia ugyanakkor elismeri, hogy a rendszerváltás utáni kormányok közt az Orbán-kabinetnek sem sikerült áttörést elérnie a telepen lakók életének megváltoztatásában, a 2012 után 57 településre jutó 8 milliárd forint még a lakhatási körülmények érezhető javításához is kevés volt, nemhogy a családok életét megkönnyítő foglalkoztatási, oktatási, közösségi, vagyis komplex programok folyamatos működtetéséhez.

Az addigi állami források helyett a 2014-ben újjáalakított Fidesz-kormány már kizárólag uniós forrásokban gondolkodott, amikor telepprogramokról beszélt. Kérdésünkre a humántárca európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárságától azt a választ kaptuk, hogy a telep-felszámolási program vidéki kisebb településeket érintő fejlesztései az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) keretében, két konstrukcióban valósulhatnak meg, de még nem írták ki a pályázatokat. Így jelenleg nem érhető el semmilyen forrás a falvakban a legszegényebb emberek lakhatási körülményeinek javítására. A tervek szerint az uniós pénz egy részét az érintett önkormányzatok civil szervezetekkel együttműködve érhetik majd el, másik részére kizárólag a települések adhatnak be pályázatot. A tervek szerint 120 település nyerhet kisebb-nagyobb összegeket.

A városok hasonló gettófelszámolási programjait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyeli, ők már kiírták a pályázatokat. A tárca arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében 2015 decemberében és 2016 januárjában jelentek meg a leromlott városi területek rehabilitációjára kiírt felhívások, külön pályázat van a megyei jogú és a többi város számára. A minisztérium hangsúlyozta, hogy indokolt esetben megengedett a telepek teljes felszámolása is, továbbá, hogy a projekteknél elvárják a komplex szemléletet. Kizárólag infrastrukturális fejlesztésekre nem adnak pénzt, minden esetben „szoft” elemeket is meg kell valósítani, vagyis közösségfejlesztési programokat, szociális munkát, képzéseket, antidiszkriminációs és bűnmegelőzési programokat, életvezetési és adósságkezelési tanácsadásokat, egészségügyi projekteket is be kell építeni a tervekbe.

A megyei jogú városok infrastrukturális beruházásait kevéssel több mint 3 milliárd, az ehhez kapcsolódó humán programokat több mint 2 milliárd forintból valósíthatják meg, ezek a pályázatok tavaly decemberben megjelentek. A nem megyei jogú városok számára az idén január első napjaiban írták ki a felhívásokat, az infrastrukturális fejlesztésekre 17 milliárd, a „szoft” programokra majdnem 8 milliárd jut. Utóbbi pályázatokat már be is kellett adni, de az infrastrukturális fejlesztések pályázatai is lejárnak augusztusban. A beadott támogatási kérelmekről (a darabszámról, az igényelt forrás összegéről, területi megoszlásáról) azonban nem kaptunk információt az NGM-ből.

A Közép-magyarországi régió ezektől függetlenül, a Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Program (VEKOP) külön forrásából kaphat támogatást a gettók és telepek felszámolására vagy felújítására. A budapesti felhívást márciusban hirdették meg 11 és fél milliárdos kerettel, míg Pest megye települései 1,9 milliárdra pályázhatnak.

Párhuzamos vélemények

Lakhatási gondokkal és a hazai szegénység kutatásával foglalkozó szociológusokat kérdeztünk arról, miért nem sikerült előrelépni a telepek felszámolásában és milyen kormányzati politika kellene ahhoz, hogy látható és tartós eredmények szülessenek, ne növekedjen, hanem csökkenjen a telepek és az ilyen körülmények között élők száma. A kérdésekre sokszor egybecsengő válaszokat adott Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. munkatársa és Farkas Zsombor, az ELTE kutatója.

Somogyi Eszter

A Városkutatás Kft. szociológusa arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010-ben végzett felmérésének eredménye volt a rendkívül magas, 1633 telepszám. Azt azonban nem tudni, hogy ma ennél több vagy kevesebb leromlott, szegény településrésszel kell-e számolni, mert ilyen összesítés az utóbbi hat évben nem készült. Az elmúlt évek hazai finanszírozású vagy uniós projektjei 80-85 telepet, illetve városi szegregátumot értek el a Városkutatás Kft. szakértője szerint. A programok általában egy-két évig, legfeljebb háromig tartottak, ennyi idő alatt pedig nem lehet látványos és hosszútávú eredményeket elérni – értékelte a telepprogramokat a szociológus. A kevés siker másik oka az idő rövidsége mellett, hogy a komplex hátrányokat csak ugyanilyen sokrétű programokkal lehetne leküzdeni – érvelt a szakértő. Hiába hirdettek meg azonban az elmúlt néhány évben már komplex telepprogramokat, a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, valamint a lakhatás feltételeinek együttes javítása nem sok helyen valósult meg egyszerre. Somogyi Eszter Gyulaj példáját említette a sikerek közt, ahol az önkormányzat elkötelezett a változás mellett, és Pécs városát, ahol több szociális városrehabilitációs és telepprogram valósult meg, egymásra épülve, egymás hatását erősítve. Minden telepprogram eredményessége attól függ, képes-e az önkormányzat hosszú távú folyamatokban gondolkodni és hogy a központi politika az egyes ágazatokban, az oktatástól a foglalkoztatásig támogatja-e ezeknek a projekteknek a céljait – hangsúlyozta a szociológus. Egy tanodát nem érdemes egy-két évre elindítani, hiszen a gyerekek ennyi idő alatt még sehová nem jutnak el, ahogyan az sem elegendő, ha az önkormányzat beviszi a vizet a telepi lakásokba, ha a családok nem lesznek majd képesek kifizetni a vízdíjat. Minden ilyen komplex program végső célja az kell legyen, hogy hosszú távon munkához, rendszeres jövedelemhez juttassa a telepeken élőket.

Azt is kiemelte a szakember, hogy majd minden sikeres programban a helyi önkormányzat munkáját egy többféle célt megvalósító civil szervezet segítette. Ezért is nagy gond, hogy Magyarországon a civilek működését nem támogatja folyamatosan az állam, a pályázati pénzek elnyerése pedig esetleges. Márpedig, ha egy-két év után megszakad a támogatás és véget ér a program, az nagyon komoly károkat okoz: a mélyszegénységben élők azt látják, egy ideig fontosak voltak, aztán megint nem érdekel senkit a sorsuk. A felismerés után természetesen már nem akarnak együttműködni egyetlen hivatallal sem.

A Városkutatás Kft. munkatársa kiemelte, hogy a telepprogramok céljaival a kormányzat ágazati intézkedései gyakran épp szembemennek, legyen szó foglalkoztatáspolitikáról vagy a lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás központi megszüntetéséről. Márpedig a kilátástalanságból csak akkor lehet kirángatni ezeket az embereket, ha reális lehetőséget látnak az életük javulására. Óriási gond, hogy a központi lakáspolitika sem segíti a nyomorgó százezrek lakhatási körülményeinek javítását. Az önkormányzatok saját romló állapotú szociális lakásai nem elegendőek, országos bérlakás politika pedig nem létezik. Ha mégis sikerül fedelet adni a fejük fölé, a minimális jövedelemmel rendelkező családok nehezen tudják fenntartani ezeket a lakásokat, a segélyezési politika átalakítása pedig az önkormányzatokra ró aránytalanul nagy terheket. Somogyi Eszter minden gond ellenére mégis azt hangsúlyozta, hogy a telepprogramok kis sikerei is fontosak, mert hosszabb távú változások alapjai lehetnek, érdemes tehát ilyeneket tervezni és megvalósítani.

 Farkas Zsombor

A hazai gyermekszegénység kutatásával Ferge Zsuzsa munkatársaként ismertté vált szociológus a Népszava kérdésére határozottan kijelentette, hogy a különböző színezetű kormányok telepfelszámolási programjai ellenére egyre nő a szegregált településrészek száma az országban. A lakosság minden ilyen szegény- vagy cigánytelepen, városi gettóban mélyszegénységben él – hangsúlyozta a szakember. Ahogyan romlik az ország gazdasági helyzete, úgy lesz egyre rosszabb az élete minden telepi körülmények között élő családnak, hiszen itt halmozottan jelentkeznek az oktatás, a foglalkoztatás, a segélyezés hiányosságai, amihez kilátástalanság és reménytelenség társul.

A kutató emlékeztetett rá, hogy mennyire töredezettek a telepek felszámolását célzó programok: a 60-as évektől a 80-as évek közepéig működő asszimilációs politika után csak kisebb beavatkozásokban gondolkodtak és csak az ezredforduló után indultak újabb komolyabb próbálkozások a telepeken élők körülményeinek javítására. 2005-2010 között hazai forrásból, utána uniós pénzből immár komplexnek nevezett projekteket indítottak. A legfontosabb különbség a szociológus szerint, hogy a hazai finanszírozású programok a telepek felszámolására és az ott élők integrálására alapoztak, míg az utóbbi évek uniós pályázatai elsősorban a telepek rehabilitációját tűzik célként. Farkas Zsombor szerint azonban egyik programcsomag révén sem lett jobb ezeknek a családoknak a foglalkoztatási és így a jövedelmi helyzete, néhány elszigetelt helyi sikertől eltekintve, szinte semi nem történt.

Persze azt is meg kell becsülni, ha néhány család életkörülményein sikerül javítani, de a mélyszegénység, mint társadalmi probléma ettől nem lett kisebb - hangsúlyozta a társadalomkutató. A telepeken élők közül elenyészően kevesen tudtak kitörni a szegénység csapdájából. nekik maradt a közmunka, ami azért veszélyes, mert komoly függőségi viszonyt eredményez és hosszú távon nem vezet sehová.

Kérdésünkre, hogy a helyi esélyegyenlőségi programok hoznak-e előrelépést, a szociológus úgy felelt, ezek a vicc kategóriájába tartoznak. A szocialista kormányok alatt elvárt oktatási esélyegyenlőségi terveket szakértők vizsgálták és ha nem fogadták el, akkor a település nem indulhatott uniós pályázaton, volt tehát tétje a dolognak – érvelt a szociológus. A mostani terveket azonban szerinte összebarkácsolják, a kötelező képző partner, a Türr István központ sablonját használják, nincs tétje a terv tartalmának, csak egy papír, ami senkit nem kötelez semmire.

Felvetésünkre, hogy a többségi társadalom sem vált befogadóvá, azt felelte a szakember, hogy szerinte épp ezért nem merte vállalni a Fidesz-kormány a további telepfelszámolásokat, inkább felújításokban gondolkodnak, így a cigányok is kapnak valamit, meg a többségi társadalom sem hőbörög. Van egy erős elutasítás a telepek felszámolásával szemben, amit a politika nem fékez, hanem inkább bátorít, buzdít. A miskolci telepről elzavart cigányok miatt a kormány lapít, félrenéz, vagy még bátorítja is az ilyen hozzáállást - állította Farkas Zsombor.

Az előítéletekre, sztereotípiákra nagyon keményen visszahat az is, ami az Országos Roma Önkormányzat körül zajlik. A szociológus szerint elképesztő károkat okoz a roma politikának a többmilliárdos foglalkoztatási projekt pénzének szétszórása és az a stílus, szakmaiatlanság, cinikus gőg, ami Farkas Flóriánt jellemzi a kormány háttértámogatásával. Ahogy ez a kormány működik, gondolkodik, cselekszik, mind azt mutatja a szakember szerint, hogy valójában nem akarnak javítani ezeknek az embereknek az életén.

Már utcán sem szabad morogni?

Publikálás dátuma
2016.07.14. 07:00
Trócsányi László igazságügyi miniszter ( b) és Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az Alkotmánybíróság keddi nyilvános
Nem tartotta problémásnak az Alkotmánybíróság, hogy a rendőrség megtiltott egy Orbán Viktor háza elé tervezett tüntetést, pedig a gyülekezési törvény alapján meg lehetett volna tartani. Az engedélyezés helyett a testület törvénymódosítást javasolt, ami alapján a rendőrség meg sem történt jogsértések alapján is betilthatna tüntetéseket. Fleck Zoltán, jogszociológus szerint a kabinetnek az egyetlen célja, hogy megtartsa a hatalmát, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója pedig közölte: a Fidesz már nagyon régóta szeretne új gyülekezési törvényt elfogadni.

Teljesen logikus, miért akar a kormány új gyülekezési törvényt, egyetlen céljuk van: megtartani a hatalmat - vélekedett lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint a kabinet primitív jogpolitikát épített ki, amelyben a szigorítás az egyetlen reakció bármely társadalmi konfliktusra. Magyarországon a választójogi rendszer pártatlansága finoman szólva is megkérdőjelezhető, így könnyen lehet, hogy a Fidesz nem csak tisztességes eszközöket vet majd be annak érdekében, hogy diadalmaskodjon a 2018-as választásokon - fogalmazott Fleck, hozzátéve: ha ez így van, akkor nem lenne más lehetőség, mint utcára menni, viszont a hatalomnak ez nyilván nem érdeke. Egy normális, demokratikus államban a megengedőbb gyülekezési jog mindig hasznosabb, viszont ezt a diktatúrák nem szeretik - legalábbis Fleck Zoltán szerint.

A kormány egyébként azért készít új gyülekezési törvényt, hogy korrigálja az Alkotmánybíróság (Ab) által kedden megállapított mulasztásos alkotmánysértést. Trócsányi László igazságügyi miniszter a nyilvános határozathirdetés utáni sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, tudomásul veszik az Ab azon felszólítását, hogy a törvényalkotó az év végéig határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján kezelhetővé válik a magánszférához és a gyülekezéshez való alapjogok összeütközése.

Trócsányi László igazságügyi miniszter ( b) és Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az Alkotmánybíróság keddi nyilvános határozathirdetésén FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

Trócsányi László igazságügyi miniszter ( b) és Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az Alkotmánybíróság keddi nyilvános határozathirdetésén FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

A tárcavezető kiemelte, javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát, továbbá meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a parlamenti frakciókkal. Trócsányi közölte: a kormány teljes mértékben osztja az Ab azon álláspontját, amely szerint a gyülekezési jog szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke. Szerinte azonban jelenleg senki sem vitathatja, hogy zavar van a gyülekezési jog gyakorlásában, ami egyszerre vezethető vissza a szabályozási hiányosságokra, továbbá jogalkalmazói és jogértelmezői nehézségekre. Talán nem véletlen, hogy a Kúria elnöke a gyülekezési joggyakorlatot elemző csoportot állított fel 2015-ben - tette hozzá, majd intő jelnek nevezte azt is, hogy az utóbbi időben megsokszorozódtak a Kúria és az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos határozatai.

A miniszter emlékeztetett, a hatályos gyülekezési törvényt még az utolsó pártállami parlament fogadta el 1989-ben. Az Ab azóta úgy fogadta el a spontán és a sürgősségi alapon szervezett gyülekezési jogokat, hogy azok nem szerepelnek a nyugat-európai társainál rövidebb és kevésbé differenciált magyar törvényben. Trócsányi szólt arról is, hogy az Ab már 2008-ban kimondta, hogy a jogalkotó nem vett tudomást a tüntetési kultúra alapvető átalakulásáról, ami számos pontosítást indokolna. Pintér Sándor belügyminiszter a tárcája és a rendőrség nevében is üdvözölte az Ab döntését, majd hangsúlyozta, nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve úgy kívánják feloldani az alapjogok ütközését, hogy a demonstrálók is elégedettek legyenek és a rendőrség is fent tudja tartani a közrendet. Kiemelte, a rendőröknek jelenleg nincs törvényi támaszuk, hogy két alapjog: az otthon és a mozgás szabadságához, valamint a demonstrációhoz való jog ütközésekor milyen döntést hozzanak, a bíróságok pedig sok esetben a rendőrségi joggyakorlattal ellentétes döntéseket hoznak. Pintér szerint az Ab határozata megerősíti a rendőrség azon eddigi joggyakorlatát, amelyben olyan konszenzusra törekednek a demonstrációk bejelentőivel, ami megőrzi a rendezvények figyelemfelkeltő mivoltát és eközben a közbiztonságot is garantálja. A belügyminiszter szerint újdonság ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatának azon része, amely szerint a demonstrációk betiltása esetén a rendőrségnek alternatív helyszíneket kell ajánlania a szervezőknek. Pintér közölte, a rendőrség eddig a szervezőkre bízta az új helyszínek kiválasztását, de ezentúl tiltó határozataiban írásban tesz majd javaslatot a lehetséges területekre.

Az Ab kedden azt követően hozott határozatot a gyülekezési joggal kapcsolatban, hogy egy devizahitel-károsult alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mivel szerinte alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a bíróság 2014-ben megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök házánál és a Kúriánál, mert az zavarná a magánélethez való jogot, illetve a törvénykezést.

Az Ab megállapította, a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, kimondta ugyanakkor, hogy az Országgyűlésnek év végéig meg kell alkotnia azokat a hiányzó szabályokat, amelyek segítenek a rendőrségnek és a bíróságnak az alapjogok ütközésénél.

"Ne pihenjenek békében"
- Felháborító a döntés - mondta a Népszavának Kajdi József, a Modern Magyarország Mozgalom elnökségi tagja. Ez az alkotmánybírósági határozat beleillik az utóbbi évek gyakorlatába, kiszolgálja a hatalmat, annak érdekeit. Ráadásul beemeltetnek egy olyan gimifogalmat a jogalkotásba, amelynek nyomán a rendőrség bármikor, bármely tüntetést megtilthat arra hivatkozva, hogy mások személyes jogait sértheti. Márpedig olyan tüntetés nincs - ha csak nem magánterületen tartják -, amely közterületen ne akadályozhatna, mondjuk egy járókelőt.
- A Párbeszéd Magyarországért szerint a új gyülekezési törvény csak egy újabb apropó arra, hogy a Fidesz hazánkban aláássa a demokráciát. Tordai Bence, az ellenzéki párt szóvivője lapunknak kifejtette: Orbán Viktor felvette a diktátorok egyik jellemző tulajdonságát, retteg a teljesen jogos népharagtól.
- Az LMP nem partner abban, hogy szűkítsék a gyülekezési jogot, annak alapvető állampolgári jognak kell maradnia - ezt már Gerstmár Ferenc, az LMP rendészeti szakszóvivője mondta a Népszavának. Az LMP azt követeli a Fidesztől, hogy széles társadalmi vita előzze meg a döntést.
- Hasonlóan fogalmazott az Együtt is. Az összes parlamenti képviselettel rendelkező párttal és a témával foglalkozó civil szervezetekkel is egyeztessenek a gyülekezési törvény módosításáról Orbánék - jelentette ki Juhász Péter. Az Együtt alelnöke szerint az Alkotmánybíróság ma már a Fidesz pártállamának kollaboránsa. Juhász arra is felszólította a Fideszt, nehogy olyan törvényt fogadjanak el, amely "Orbán sleppjének békés pihenését védi" a közérdekkel szemben.
- Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke szerint a döntés megerősíti, hogy a kizárólag fideszes tagokból álló testület ma nem a jogállamiság őrzője, hanem Orbán Viktor és a Fidesz politikai igényeinek kiszolgálója. Bárándy Gergely szerint a döntés világossá teszi, hogy "a minden idők leggátlástalanabb kormányát vezető Orbán fél a néptől".

A devizahitel-károsult azért fordult az Ab-hez, hogy védje meg őt a közhatalommal szemben, ehelyett még tovább korlátozták a gyülekezési szabadságot – kommentálta a döntést Szabó Máté Dániel az ATV-ben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint az Ab olyan kötelezést fogalmazott meg az országgyűlés számára, aminek az a következménye, hogy a jövőben „mondvacsinált” okokra hivatkozva is lehet mindenféle távoli, bizonytalan jogsértésekre hivatkozva majd a gyülekezési szabadságot korlátozni. A TASZ szakmai igazgatója kifejtette: arra kapott felhatalmazást az országgyűlés, hogy olyan új törvényt alkosson, amiből az következik, hogy előzetesen megtiltható minden rendezvény. Szabó reagált Trócsányi sajtótájékoztatójára is, szerinte a Fidesz-kormányzat nagyon régóta szeretne új gyülekezési törvényt elfogadni. Először ez akkor merült fel, amikor sikeres tüntetések voltak 2014 őszén a kabinet ellen, akkor ezt Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke fogalmazta meg. A TASZ szakértője rámutatott: a hatályos gyülekezési törvény valóban 1989-es - ahogyan az igazságügyi miniszter mondta -, de ez tette lehetővé a demokrácia kifejlődését Magyarországon. Ez az utolsó rendszerváltásból származó liberális szabadságjogot védő törvény, amit a NER még nem cserélt le. Ezért is nagyon fontos lehet ennek a kormányzatnak, hogy végre megtehesse – fogalmazott a szakmai igazgató, hozzátéve: előbb jött ki a sajtóanyag, mint maga az Ab döntése. Mindez azt jelenti: a kormányzat már nagyon készült erre – vélekedett Szabó.

Király nem alhatik
Az Alkotmánybíróság a Kúria előtti tüntetéssel kapcsolatban kifejtette ugyan, hogy a rendőrség a gyülekezés tiltásának indokait nem alkalmazhatja mechanikusan, és hogy a bíróságok súlyos zavarását körültekintően, minden tényt és körülményt értékelve kell megítélni, de ezekből semmilyen érdemi következtetést nem vont le. Így reagált az Eötvös Károly Intézet (Ekint) az alkotmánybírósági határozatra. Szerintük a Sulyok Tamás által jegyzett állásfoglalás megelégedett annak kimondásával, hogy alkotmányjogi panasz keretében a testületnek nincs lehetősége a bizonyítékok felülmérlegelésére, a bírósági működés veszélyeztetéséről a rendőrségnek és a rendes bíróságnak kell döntenie. Ez az álláspont azonban a szervezet szerint több szempontból sem védhető. Ezzel a gyülekezési jogot súlyosan sértő határozattal az Alkotmánybíróság nem csak a konkrét ügyben nem védte meg az indítványozó alapjogát, hanem ráadásul megteremtette a lehetőségét a gyülekezési jog további korlátozásának. A rendőrségnek, a bíróságnak és az Alkotmánybíróságnak köszönhetően a következmények beláthatatlanok lehetnek az egyik legfontosabb szabadságjog gyakorlására nézve.

Szerző