Szépségkirálynők krónikája

A Horthy-korszak szépségkirálynőinek a történetét meséli el Köves József író-újságíró legújabb könyvében, melyet nemcsak a történelem szerelmesei, hanem a divat rajongói is örömmel forgathatnak. Az Elfelejtett királynők – szépségek és sorsok című kötetből számos életutat ismerhetünk meg, de kiderül az is, miképpen fonódtak össze a versenyek a korabeli politikával.

Vérbeli kutatószellem Köves József, aki már írt novelláskötetet, szatirikus regényt, valamint a hatvanas években a Népszavában is rendszeresen publikált tárcákat. A kultúrtörténetbe is belekóstolt, korábban megírta az Ünnepi Könyvhét krónikáját, miképpen indult el Supka Géza író-művészettörténész kezdeményezésére 1929-ben. Köves mostani, a K.u.K. Kiadó gondozásában megjelent, szépségkirálynőkről írt könyvének története is ugyanabban az évben kezdődik. A Horthy-korszakban a szépségkirálynő-választás közkedvelt eseménynek számított, a napilapok is előszeretettel cikkeztek róla, míg a tömegek a jeges, téli időben várakoztak az utcán, hogy hallgassák a rádió tudósítását az eseményről.

K.u.K. Kiadó

Az idén ünnepli huszonötödik éves fennállását a K.u.K. Kiadó. Megalakulása óta több száz könyvet adott ki, elsősorban klasszikus és kortárs szépirodalmat, de jelentek meg történelmi témájú, ismeretterjesztő köteteik is. És hogy mit takar a kiadó neve? Meglepő módon nem a Habsburg uralkodó, Ferenc József „Kaiserlich und königlich” (királyi és császári) címét. A megfejtés a kiadó két tulajdonosának a neve: Köves József és felesége, Köves Józsefné. A félreértések elkerülése érdekében a házaspár az alakuláskor írt egy levelet Habsburg Ottónak, hogy ne érezze a kiadó nevét fricskának. Köves elmondása szerint Habsburg Ottó visszaírta, hogy sok sikert kíván.

Az író anyja sokat olvasta a Színházi Élet című lapot, melyből az egyik kedvence Gál Júlia története volt. Őt 1933-ban választottak szépségkirálynőnek. – Édesanyám fiatal koromban sokszor elmesélte a lány történetét – emlékszik vissza Köves, aki szerint a Gál Júliának annyira izgalmas élete volt, hogy három lányregényt is kitett volna. A szerző eredetileg szívesen írt volna egy romantikus regényt a bakfis történetéből, de végül úgy döntött, inkább egyenként bemutatja Horthy-korszak szépségkirálynőit. Az 1929-ben megválasztott Simon Böskével kezdte, majd haladt sorjában egészen 1936-ig, amikor is Gábor Zsazsa nyerte el a díjat (a következő két év nyerteseiről nincs információ). 1938-tól már nem rendeztek szépségverseny a közelgő háborús helyzet miatt. – Nemcsak nálunk, de egész Európában lefújták a rendezvényt – így Köves.

Mielőtt a könyv elkészült volna, az író tesztelte a közönséget a Facebookon: posztolt a királynőkről. Az érdeklődők nemcsak lájkokkal díjazták a kiírásokat, hanem meglepő kommenteket is írtak hozzájuk. Kiderült például, hogy Lampel Ica, aki 1932-ben díjat nyert, Mészáros Tamás újságíró édesanyja volt, s így Mészáros Antónia televíziós szerkesztő nagymamája.

– Én ezekbe a „tegnapi” asszonyokba beleszerettem – vallja az író, aki szerint mindegyik nő története egy önálló regény. Az 1931. év nyertese, Tasnády Fekete Mária például egy Dudai Brunó nevű német producerrel házasodott össze, és bár nem nyerte meg a Miss Európa versenyt, de megszavazták neki a „legszebb mosolyú hölgy” címet. Később Radványi Géza, a Valahol Európában rendezője ellátogatott Tasnádyhoz, és a német férjtől megkérte Mária kezét. A nő beadta a derekát, elvált a producertől, és Radványihoz ment. Még a filmjeiben is szerepelt. Végül kettejük útjai is elváltak, Tasnády Fekete Mária felhagyott a filmezéssel, és a Szabad Európa Rádiónál lett bemondó.

A legkalandosabb élete viszont Gábor Zsazsának volt, aki kilencszer kötött házasságot – egyik férjével kétszer is, de volt egy házassága, mely csak egy napig tartott. Szüzességét egyik szeretője, maga Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke vette el. A díva később is megválogatta partnereit. Férje volt Conrad Hilton, a világhírű Hilton szállodalánc alapítója és Michael O’Hara sztárügyvéd is. Bár Zsazsa számos filmben szerepelt, Köves szerint házasságai és botrányos élete miatt vált híressé.

Aki elnyerte a Miss Magyarország címet, az indulhatott a Miss Európa szépségversenyen is, melyen az első díjjal nem kis összeg, húszezer dollár járt. A csábos mosolyú és elegáns nők sikerét a korabeli politika is felhasználta. A trianoni szerződés okozta gyászban ugyanis kárpótlást jelentett, ha a magyar versenyzőt Európa szépének választották. Így is történt: az első szépségkirálynő, Simon Böske elnyerte a Miss Európa címet, valamint versenyzett Miss Amerikával is egy francia üdülőhelyen, ahol az eredmény döntetlennel zárult. Amikor Simon Böske hazaérkezett, a Keleti pályaudvaron ujjongó tömeg várta, de zsidó származása miatt szélsőséges diákcsoportok „füttyökkel és inzultusokkal” fogadták. A szépségversenyek történetét tehát beárnyékolta a húszas majd a harmincas években felerősödő antiszemitizmus is.

A könyvet végül mégsem az 1938. évvel fejezte be Köves, hanem az 1957-es esztendővel. A háború után, a Kádár-korszakban ekkor indult el a Balaton szépe elnevezésű verseny, melyet augusztus 3-án a balatonföldvári Strand Szálló parkjában rendeztek meg. Köves úgy gondolta, mivel a Balaton Szépe újra egy országos szintű rendezvény volt, ezért érdemes ezzel zárnia a könyvét. De rögtön hozzáteszi: – Nem hagyhattam ki! Ezen a versenyen felnőtt srácként én is ott ültem a közönségben!

Az öngyilkos királynő

30 évvel ezelőtt lett öngyilkos Molnár Csilla Andrea, aki az 1985-ben újra országosan megrendezett szépségkirálynő-választáson lett első helyezett. Október 5-én nyerte el a budapesti Kongresszusi Központban a Magyarország Szépe címet és koronát. A Kaposváron született tizenhat éves lány később, a Máltán megrendezett Miss Európa szépségversenyen a harmadik helyezést érte el. A siker és a magánéleti problémái lelkileg megviselték. Molnár Csilla 1986. július 10-én szülei házában halálos mennyiségű Lidocaint szedett be.