Franciaország;terror;Nizza;

2016-07-16 07:01:00

De miért éppen Franciaország?

Franciaország az Európai Unió legveszélyeztetettebb állama a terrorizmust illetően. A franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság alatt szerencsére nem történt pusztító merénylet az országban, a nizzai események azonban rámutatnak: hiába a különleges intézkedések, a terror ellen nincs hatékony ellenszer. Miért éppen Franciaországot választják terepüknek a szélsőséges iszlamisták?

A terrornak megvan a maga sajátos logikája. A szélsőséges iszlamisták igyekeznek – ahogy ezt a sajtóban jelezni szokták – látványos terrorakciókat végrehajtani, olyanokat, amelyekre az egész világ felfigyel. Így történt ez bő egy évtizeddel ezelőtt Spanyolországban, amikor vonatokon robbantottak, így volt ez a londoni metróban, s így történt tavaly novemberben a francia fővárosban is. A párizsi őszi merényletsorozat viszont a nemzetközi terrorizmus tekintetében már új minőséget képviselt, hiszen a terroristák egyszerre több olyan különböző célpontot – éttermet, stadiont, koncerttermet - is kiválasztottak, amelyeknél maximálni tudták az áldozatok számát. Amennyiben a Stade de France-ba is bejutottak volna, a horror minden elképzelést felülmúlt volna. Tavasszal a brüsszeli események következtek, amikor – Párizs mintájára – ismét összehangoltan követtek el terrorakciókat több különböző célpont ellen.

Mára a terror európai fellegvárává Törökország vált, ahol tavaly július óta több százan vesztették életüket iszlamisták által elkövetett merényletekben. Néhány hete az isztambuli Atatürk repülőtéren csaptak le a szélsőségesek. Ezzel mondhatni több legyet ütöttek egy csapásra. A cél nemcsak az volt, hogy minél több személyt – elsősorban „hitetlen” külföldieket gyilkoljanak meg, hanem az is, hogy a modern, európai Törökországot taszítsák félelembe.

Hiába a modern titkosszolgálati eszközök, a terror ellen nem lehet hatékonyan védekezni. Franciaország különösen veszélyeztetett. Európában itt él a legtöbb muzulmán, számukról teljesen eltérő adatokat olvashatunk: a 3,5-től a 9 millióig szinte mindenféle becslés napvilágot látott már. A francia belügyminisztérium egy 2000-ben készített tanulmányában 4,155 millióra becsülték az iszlám hívők számát. Michele Tribalat demográfus azonban 2003-ban egy tanulmányában 3,7 millió „lehetséges” muzulmánról tett említést. Más adatokkal állnak elő az iszlám szervezetek, amelyek abból indulnak ki, hogy 6-8 millió muzulmán él országszerte. A francia labdarúgó válogatott is több muzulmán vallású focistával rendelkezik. A muzulmán lakosság aránya legalább nyolc százalékra tehető, ezzel Franciaország nevezhető Európa leginkább muzulmán államának. A legtöbben a Maghreb országaiból (Algéria, Tunézia, Marokkó, Mauritánia), illetve a Szaharától délre eső, francia ajkú államokból érkeztek.

Minden merényletnél szinte az unalomig ismételhetjük az okokat: nem tudták integrálni az iszlámhívőket a társadalomba. Körükben az átlagosnál magasabb a bűnözés. 2005-ben Párizs elővárosaiban vonultak az utcára a többedgenerációs bevándorlók felhívva a figyelmet nehéz helyzetükre, más kérdés, hogy módszereikkel – autók ezreit gyújtották fel – nem sok szimpatizánsra tettek szert a francia lakosság körében. Az integráció hiányát mutatja, hogy a franciaországi muzulmán fiatalok körében a munkanélküliség magasabb 20 százaléknál. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni tavaly januári terrorakciót végrehajtó Kouachi-fívérek, valamint társuk, a mali származású Amedy Coulibaly szintén munkanélküli volt. Egy 2010-ben a Le Monde napilap megbízásából az IFOP ügynökség által készített felmérés szerint a megkérdezett franciák 42 százaléka vélekedett úgy, hogy az iszlám vallás fenyegetést jelent a nemzeti identitásra. A megkérdezettek kétharmada pedig úgy látta, hogy a muzulmánokat nem integrálták kellőképpen a társadalomba, 61 százalék azonban úgy vélte, hogy ezért maguk az iszlám-hívők okolhatóak, mert ők nem hajlandóak beépülni.

A franciaországi muzulmánok között már az ötvenes évek vége, az algériai háború óta megjelent a radikalizmus. A nyolcvanas évek végétől több merényletet hajtottak végre szélsőséges síiták és szunniták az országban, 1994-1995-ben pedig az algériai polgárháború idején a GIA nevű algériai terrorszervezet csapott le a francia fővárosban.

Az utóbbi években azonban minden korábbinál magasabbra csaptak a terror hullámai. Különösen aggasztó jelenség figyelhető meg a társadalomban: egyre jobban radikalizálódnak a muzulmán fiatalok, azok, akik már az országban születtek, s csak felmenőiktől hallhattak arról, milyen volt egy „igazi” iszlám társadalomban élni. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrorakció, majd a 130 ember életét kioltó novemberi párizsi merénylet megmutatta, mennyire drámai a helyzet. A hatóságok véres merénylettől tartottak a labdarúgó Európa-bajnokság alatt is, akkor azonban szerencsére nem történt ilyen tragédia.

Franciaország egyéb okok miatt is célpont. Az ország kormánya is tagja az IS elleni nemzetközi koalíciónak. Párizs azonban már korábban is aktívan vett részt a szélsőséges iszlamistákkal szembeni katonai fellépésekben. 2014-ben például francia terrorellenes egységek szorították vissza az iszlám fundamentalistákat Maliban az afrikai állam északi részére. A muzulmán radikálisok ezután többször is felszólították híveiket arra: ahol csak tudnak, csapjanak le a francia állampolgárokra.

Egyik európai államban sem volt akkora a fiatalok körében az Iszlám Állam (IS) kalifátusa iránti lelkesedés, mint Franciaországban. Becslések szerint legalább 2000 francia állampolgár harcolt Szíriában, illetve Irakban az IS soraiban. Különösen nagy veszélyt jelentenek a társadalomra azok, akik visszatérnek hazájukba.

A francia dzsihádistákhoz hasonlóan a szintén francia ajkú belgiumi iszlám hívők egy része is rendkívüli módon nyitott a szélsőségekre, amint ezt a tavaly novemberi párizsi terrorakciók is híven igazolták.

Az egykori terrorellenes bíró, Marc Trévidic azonban egy másik okra is rámutatott. Szerinte Franciaország földrajzi helyzete okán is a szélsőséges iszlamisták célpontja. A Le Figarónak adott interjújában elmondta, hogy az ország ellen könnyebb támadást intézni, mint az Egyesült Államok ellen, már csak azért is, mert közelebb fekszik az IS főhadiszállásaihoz. Nem bonyolult művelet Szíriából Franciaországba küldeni dzsihádistákat.

Legismertebb terrorcselekmények 2001. szeptember 11 óta

2001. szeptember 11: New York – Terrortámadás a World Trade Center ellen. Az akciót 19, zömében szaúdi származású terrorista hajtotta végre eltérített repülőgépekkel. A négyes terrorcsapásban 2996 ember esett áldozatul, köztük a négy gép utasai és a 19 öngyilkos merénylő.

2002. október 12. Bali: Nyugati turistákat célzott a robbantás a közkedvelt indonéziai nyaralóhelyen. A merényletben 202-en haltak meg, több mint kétszázan megsérültek. Az al-Kaida szövetséges Dzsemaja Iszlamija terrorcsoport vállalta a merényletet.

2002. október 23. és 26: Túszdráma a moszkvai színházban. Csecsen terroristák voltak az elkövetők. 130 túsz és 40 csecsen terrorista vesztette életét.

2004. március 11. Spanyolország: Három nappal az esedékes parlamenti választások előtt érte terrortámadás a madridi elővárosi vonatokat. A reggeli csúcsforgalomban négy vonatszerelvényen tíz bombát robbantottak fel távirányítással. 191 ember halt meg, több mint 2000-en megsebesültek. Az al-Kaidához köthető csoport, az Abu Hafsz al Maszri Brigádok vállalta a merényletsorozat elkövetését.

2004. szeptember 1. Beszlán, Oroszország: Egy iskolát foglaltak el ingus és csecsen terroristák, több mint 1100 embert, köztük 777 gyereket ejtettek túszul. Vérfürdőbe torkolt a túszszabadítás, 334 túsz, köztük 186 gyerek halt meg, többszázan megsérültek.

2005. július 7. London: Négy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, hárman metrószerelvényeken, a negyedik egy emeletes buszon hozta működésbe a pokolgépet. Összesen 52 halálos áldozata, több mint hétszáz sebesültje volt a bombatámadásoknak. Al-Kaida merénylet volt.

2013 április 15. bostoni maraton: Házilag gyártott, kuktabombákat robbantottak a Carnajev-testvérek. Négyen meghaltak, 264-en megsebesültek.

2013. május 7. London: Egy brit katona, Lee Rigby lefejezése. Két nigériai származású brit muszlim fanatikus, a 29 éves Michael Adebolajo és a 22 éves Michael Adebowale követte el.

2013. május 24. Brüsszel: Négy embert mészárolt le a brüsszeli zsidó múzeum előtt a francia állampolgárságú Mehdi Nemmouche.

2015. január 7. Párizs: Támadás a Charlie Hebdo és a kóser szupermarket ellen. A szerkesztőség elleni merényletben és az azt követő ámokfutásban 17 ember vesztette életét. A szatirikus hetilap szerkesztőségére támadók, a Kouachi fivérek, Said és Chérif, Párizsban született francia állampolgárok voltak. Az őket segíteni próbáló, a kóser boltra támadó, ott túszokat ejtő és kivégző Amedy Coulibaly szintén francia állampolgár volt.

2015. március 21. Tunisz: Terrortámadás a Bardo Múzeumnál, 21 embert mészárolnak le.

2015. április 2. Kenya: Az Al-Shabab terrorcsoport támad egy egyetemi kampuszra Garissa városában. A keresztény diákokat mészárolják le, 147 halálos áldozata volt a támadásnak.

2015. június 26. Tunézia, Szúsza: Nyugati turistákat lőttek agyon iszlamista fegyveresek egy tengerparti szálloda napozójában, 37 áldozat volt.

2015. július 20. Suruc, Törökország: 33-an haltak meg, és 104-en megsebesültek, amikor bomba robbant egy gyűlésen, amelynek célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak a szíriai Kobani újraépítéséhez. Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

2015. október 10. Ankara: Két öngyilkos merénylő felrobbantotta magát egy kurdokat támogató felvonuláson. 102-en meghaltak, és 248-an megsérültek. Ez volt a legvéresebb merénylet Törökország modernkori történelmében.

2015. október 31. Egyiptom: Lezuhant egy orosz utasszállító repülőgép 224 utassal a fedélzetén. A tragédiát egy a fedélzetre felcsempészett robbanószerkezet okozta. A merényletet az Iszlám Állam egyiptomi ága a Vilajat Színáa vállalta.

2015. november 12. Bejrút: Az Iszlám Állam kettős öngyilkos merényletet követ el a libanoni fővárosban. 43 ember vesztette életét.

2015. január 6. Isztambul: Egy terhes asszony öngyilkos merényletet követett el Isztambul a Hagia Szophia közelében. A nő Dagesztánból származott. Egy rendőr meghalt, és többen megsérültek.

2016. február 17. Ankara: 28-an, főként katonák és a hadsereg alkalmazottai haltak meg, amikor egy szíriai kurd férfi autójával felrobbantotta magát egy katonai járműoszlop mellett Ankara belvárosában. Több mint hatvanan megsebesültek a merényletben.

2016. március 13. Ankara: Öngyilkos merénylet a buszpályaudvar és több nagykövetség közelében. 37-en meghaltak, 125-en megsebesültek. Autóba rejtett bomba robbant.

2016. március 19. Isztambul: Öngyilkos merénylő robbantott egy forgalmas bevásárló utcában. Úgy tűnik, véletlen volt a helyszín, a bomba nem a kellő időben a kiszemelt célnál robbant. Öt halálos áldozat volt.

2016. március 22. Brüsszel: Öngyilkos robbantás a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Malbeek metróállomáson, az európai intézmények mellett. A merényletnek 34 halálos áldozata volt, 330-an megsebesültek.

2016. június 7.Isztambul: 11-an meghaltak és 36-an megsebesültek egy robbantásos merényletben.. Egy robbanóanyagokkal teli kocsit távirányítóval robbantottak fel, mikor egy török rendőrségi busz elhaladt a jármű mellett.

2016. június 28.Isztambul: Legkevesebb 41-en haltak meg az isztambuli Atatürk nemzetközi repülőtéren, amikor három öngyilkos merénylő elkezdett lövöldözni, majd felrobbantották magukat. A török hatóságok szerint az Iszlám Állam áll a történtek mögött.

2016. július 2. Bagdad: Mintegy 300-an vesztették életüket egy bagdadi piactéren elkövetett összehangolt öngyilkos terrorakcióban, amelyért az IS vállalta a felelősséget. 13 éve ez volt a legsúlyosabb merénylet az országban

2016. július 14. Nizza: egy kamionnal hajtott bele egy tunéziai gyökerekkel rendelkező férfi a tömegbe. Mintegy 90 ember vesztette életét.