A kormány azt állítja: soha nem volt erőszak a határon

Bár a kerítés ellenére folyamatosan próbálkoznak bejutni az országba a bevándorlók, a déli határon rend van – állítják a magyar kormány tagjai, a képek ugyanakkor embertelen körülményeket mutatnak a tranzitzónák előtt várakozókról. A honvédelmi és rendészeti bizottság ma Röszkén ismerkedik a helyzettel.

A röszkei határátkelőhöz hívta össze a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának ülését mára a testület fideszes elnöke. Kósa Lajos azután döntött a látványos lépésről, hogy jogvédő szervezetekkel együtt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is kifogásolta a menedékkérőkkel szembeni erőszakos magyar rendészeti fellépéseket. Ahogyan arról lapunkban is többször beszámoltunk, a Human Rights Watch (HRW) és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) is szóvá tette korábban, hogy bántalmazzák, zaklatják azokat a menekülteket, akiket a magyar határ közelében fognak el és toloncolnak vissza Szerbiába, ahol ismét embertelen körülmények között várhatják a bebocsátást a magyar tranzitzónákba. A jogvédő szervezetek azonban egy hónapig nem kaptak választ a magyar hatóságoktól felvetéseikre és csak azután kezdődött a heves kormányzati tiltakozás, amikor a HRW jelentése a közvélemény elé került.

Pintér Sándor belügyminiszter és Lázár János kancelláriaminiszter is visszautasította az erőszak vádját, sőt szerintük a ténylegesen rászorulókkal humánusan bánnak, a határon várakozók pedig méltányos eljárásban részesülnek. A magyar politikusok annak ellenére nem ismerik el, hogy rendőri túlkapások történtek volna a menedékkérőkkel szemben, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának genfi szóvivője pénteken hivatalosan is kérte Magyarországtól a nemzetközi jogvédő szervezetek jelentéseinek kivizsgálását. William Spindler arról beszélt, hogy több menedékkérőt megvertek, rendőrkutyákat uszítottak rájuk és paprikaspray-t használtak velük szemben, továbbá kifogásolta azt a múlt hónapban elfogadott törvénymódosítást is, amely lehetővé teszi a már magyar területen elfogott illegális bevándorlók kitoloncolását.

A hétvégén Rogán Antal a Magyar Rádióban arról beszélt, hogy az európai normáknak megfelelő módon azokat, akiket a szerb-magyar határtól 8 kilométeres távolságon belül fognak el, visszaviszik a befogadópontokhoz, amelyek a szögesdrót-kerítésen túl, de még magyar területen találhatók. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a nizzai merényletről szólva kijelentette, meg kell állítani a migrációt, mert minél több bevándorló érkezik Európába, annál nagyobb lesz a terrorveszély.

A többségében afgán és szír menekültek a helyszíni beszámolók szerint fából és rongyokból tákolnak maguknak ideiglenes szállásokat. Több száz, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint már 1400 ember él szörnyű körülmények között Röszkével szemben, a határ túloldalán, többségükben nők és gyerekek. Őket nézik meg ma a parlament rendészeti bizottságának tagjai – már azok, akik éppen nem nyaralnak. A hétvégi hatalmas esőzés vélhetően tovább rontotta a helyzetet a táborban, de abban biztosak lehetünk, hogy a határra utazó politikusokat felkészített rendészeti csapat várja majd, amelynek tagjai biztosítják őket a rendről és nyugalomról. A biztonság kedvéért szombaton Mihály István rendőr dandártábornok a határra látogatott, hogy személyesen is meggyőződjön erről.

A Jobbik után már a múlt héten már az LMP is a hivatásos határőrség visszaállítását követelte.

Patyi: nem lehet népszavazás az uniós tagságról

Azon dolgozunk, hogy mindenki, aki élni szeretne a jogával, el tudjon menni szavazni, s hogy a népszavazási kampány - amely hivatalosan a szavazás előtti ötvenedik napon kezdődhet - törvényes rendben folyjon - mondta az MTI-nek Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az Országos Választási Bizottság elnöke a kormány október 2-ra kitűzött, a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos referendumával kapcsolatban. Megjegyezte, a választási szerveknek feladata is, hogy felszólítsák az embereket a szavazáson való részvételre, ezért ő is erre buzdít. "A Brexit hatására mindenki, aki azt állítja, hogy az októberi népszavazás tulajdonképpen már az Európai Unióból való kilépésről szól, az elferdíti az igazságot" - hangsúlyozta. A korábbi alkotmány is kizárta, s a jelenlegi alaptörvény sem teszi lehetővé, hogy az Unióból való kilépésről népszavazás döntsön - hangsúlyozta Patyi.