Ugyan az EU több állama és Washington is józanságra intette Ankarát, a török vezetés ügyet sem vet ezekre a hangokra. Recep Tayyip Erdogan abból indul ki, hogy mivel a szíriai háborúban az Egyesült Államok számára fontos partner, ezért Washingtontól nem számíthat szankcióra, az EU pedig a menekültválság miatt tartja megkerülhetetlen szereplőnek.
Törökországban Erdogan elnök hamar visszaállítaná a halálbüntetést. Amennyiben ez megtörténne, akkor nemcsak az uniós csatlakozásokat kellene felfüggeszteni, hanem az Európa Tanácsból is ki kell zárni az országot. Thorbjörn Jagland, az ET elnöke élesen bírálta a legsúlyosabb büntetés visszaállításával kacérkodó államot. Ankara csak 2004-ben döntött a halálbüntetés felszámolása mellett, amely a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltétele volt. Ugyanakkor a katonai diktatúra vége, 1984 óta senkit sem végeztek ki az országban.
Az Európai Unió külügyminiszterei tegnap világossá tették: ha Ankara bevezeti a halálbüntetést, az óhatatlanul is az integrációs folyamat végét jelenti. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette, egyetlen ország sem válhat az EU tagjává, amelyik visszaállítaná a legsúlyosabb büntetést. Németország is leszögezte, hogy a halálbüntetés visszaállítása elzárná Törökországnak az EU felé vezető útját.
Előzőleg az EU bővítési biztosa, Johannes Hahn nyugtalanságát fejezte ki a bírák tömeges őrizetbe vétele miatt. Utalt arra, nyilvánvaló, hogy letartóztatásukat már előre előkészítették.
Az ankarai kormánynak a törökországi puccskísérlet utáni helyzetben is tiszteletben kell tartania a jogállamiság és a demokrácia szabályait, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat - jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter hétfő délelőtt, miután részt vett az uniós külügyminiszterek brüsszeli munkareggelijén. "Az ország nyugalmának és stabilitásának megőrzésére szólítjuk fel a török kormányt, valamint arra, hogy tartsa fenn a demokratikus intézmények és a jogállamiság iránti tisztelet legmagasabb fokát" - mondta sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.
Ankara nem áll meg. Hétfőn is folytatódtak a tisztogatások, a kormány tovább folytatta a razziákat a puccs állítólagos támogatói ellen. A hétfő délelőtti órákban a rendőrség átkutatta a légierő katonai akadémiáját – közölte az állami hírügynökség, az Anadolu. Hétfő délig összesen 7500 személyt vettek őrizetbe a puccs vádjával. Nyolcezer rendőrt is felfüggesztettek, akik a vádak szerint szintén szerepet játszottak a katonai hatalomátvétel kísérletében.
Rács mögé került 36 tábornok. Hírek szerint a tiszti kar harminc százalékától szabadult meg a kormányzat. Letartóztatták Recep Tayyip Erdogan elnök egyik tanácsadóját, Ali Yizicit is, továbbá Abdullah Gül volt elnök egy egykori közvetlen munkatársát. Ezúttal azonban már újságírók és a rezsim célkeresztjébe kerültek.
Őrizetbe vettek egy török diplomatát, méghozzá Szaúd-Arábiában. Az al-Arabija közlése szerint a Kuvaitban szolgáló katonai attasé Düsseldorfba készült.
A török kormány először nevezte meg a puccskísérlet állítólagos vezetőjét. Ankara szerint a légierő egykori első embere, Akin Öztürk volt a „junta formális feje”. A tábornok a Legfelsőbb Katonai Tanács tagja volt. A CNN Türk szerint a kormány harminc kormányzót is leváltott, de elvesztette legalább félszáz magas rangú hivatalnok is a helyét. Néhány katonai vezető külföldre menekült.
A társadalom a jelek szerint inkább kitart egy „demokratúra” mellett, minthogy támogasson egy katonai diktatúrát. A múlt egyébként többször megmutatta, hogy a katonai hatalomátvétel után Törökországban erősebbé vált az iszlámhoz való kötődés.
A leszámolás egy másik súlyos következménnyel is járhat. A hadsereg megtisztítása miatt a NATO második legjelentősebb hadserege meggyengülhet. Már az erodálódást idézte elő a 2003-as Ergenokon per, amikor készülő katonai puccs vádjával a hadsereg mintegy 400 tagja került rács mögé. Nagy részüket felmentették ugyan, ettől függetlenül már ez a botrány is csökkentette a török katonaság haderejét – véli a Stratfor kutatóintézet. A mostani leszámolás morálisan is gyengíti a hadsereget, illetve egy sor hadgyakorlatot mondhatnak le.
A nagy tisztogatásban már a parancsnokok húsz százalékát tartóztatták le, aminek nyilvánvalóan komolyan érződnek a hatásai. A Stratfor szerint a puccs időzítése nem is lehetett volna rosszabb, hiszen a török hadsereg harcol a Kurd Munkáspárt (PKK) ellen, s érdekelt az Iszlám Állammal (IS) szembeni fellépésben Irakban és Szíriában.
Ami a gazdasági következményeket illeti, Mehmet Simsek kormányfőhelyettes azt közölte, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba, s a puccs alig befolyásolja a gazdasági növekedést, különben is, a török gazdaság „az egyik leggyorsabban gyarapodó lesz az OECD államai közül” – említette meg. Tény ugyan, hogy tegnap a török líra valamennyire magára talált a sokkból, de még nem került vissza a pénteki szintre.
