Még mindig nem természetes a magyarok körében az utasbiztosítás, akkor sem, ha külföldre indulnak – állítja tapasztalatok és az utazási szokások áttekintése kapcsán Németh Péter, a CLB független biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatója. A külföldre utazó több millió magyar közül csak minden harmadiknak van utasbiztosítása.
Vagyis: a hazai utasok többsége nem tartja reális veszélynek a kinti balesetet, azzal pedig végképp nem számol, hogy egy bagatell, de szükséges orvosi beavatkozás – fogászat, sebek ellátása, kezelése – is végül több százezer forintra rúghat. Egy kórházi ápolás, netán műtét végösszege elérheti az egymillió forintot is – súlyosabb esetben ennél is többet –, amelyet a külföldi egészségügyi ellátók előbb, utóbb akkor is behajtanak a páciensen, ha nincs biztosítása.
Tapasztalat az is, hogy a külföldre utazók egy része legalább gondol a biztosításra, igaz, hátra is dől kényelmesen azzal, hogy a bankkártyájához „jár” ez a szolgáltatás. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy ez a plusz többnyire csak akkor lép életbe külföldön, ha egy ottani, bármilyen tranzakcióval – kártyás vásárlással vagy pénzfelvétellel – beélesíti a tulajdonosa. Úgy tűnik azonban, hogy bankja válogatja, miféle módon garantálja a kártya mellé az utasbiztosítást.
Van, amelyik elvárja, hogy indulás előtt jelentse be a kártyatulajdonos az úti célt és az ott töltött időt is – napra pontosan -, s erre az időtartamra kiállít egy igazolást, mert csak így működik az utasbiztosítás. Németh arra is felhívja a figyelmet, hogy teljes körű biztonságot – számtalan helyzetre kártérítést és fedezetet nyújtó szolgáltatást – csak a klasszikus, külön megkötött utasbiztosítás nyújt, ami nem kerül többe, mint a nyaralás idejére tervezett napi 1-2 korsó sör.
A CLB elemezte az eddig beérkezett utaspanaszokat is, s kiderült, a megkötött biztosításokhoz képest kevesen kifogásolják a szolgáltatást. Az MNB felügyeleti osztályánál nyilvántartott bejelentésekben az ügyfelek jellemzően a kárigények elutasítását, a kártérítések mértékét, valamint a poggyász,- és útlemondási biztosításokra vonatkozó ügyfél-tájékoztatást kifogásolják – tudta meg a CLB.
Ennek kapcsán Németh felhívja a figyelmet: valamennyi utasbiztosítási szerződés tartalmaz olyan helyzeteket, amelyekre a biztosító nem nyújt szolgáltatást vagy további „fedezeti limiteket” rögzíthet, és bizonyos esetekben az önrész vállalását is kikötheti.
A napjainkban egyre jellemzőbb terrortámadásokra viszont már a legtöbb biztosítónak van ajánlata. Olyan országokra azonban, ahová a magyar hatóságok hivatalosan nem ajánlják a kiutazást, egyetlen biztosító sem szerződik.