A közmédia tavalyi megújulásakor bevezették az úgynevezett "egyperces" híradót is, ahol - ahogyan a neve is mutatja - 60 másodpercben összefoglalják a nap számukra (és persze a kormány számára) legfontosabb eseményeit. Az egyperceseket a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sportadóján, az M4 Sporton is vetítik. Mindez azért fontos, mert az idei futball Európa-bajnokság alatt csaknem az egész ország a magyar válogatott meccseit nézte az adón. Az M4 Sport az Európa-bajnokság 31 napja alatt 23 napon közvetített élő mérkőzést, ezalatt naponta átlagosan 2,7 millióan kapcsoltak a csatornára. A közmédia pedig nem volt rest, s minden meccs félidejében levetített egy egypercest. Korábban érdeklődtünk az MTVA sajtóosztályon, miért kell egyáltalán híradót vetíteni egy sportadón, hiszen az nem illik bele annak tematikájába. Válaszukban kifejtették, hogy szerintük igenis profilba illő az "egyperces", és hiszik, hogy a nézők szeretnének egy sportesemény szünetében is gyorsan, sokoldalúan tájékozódni. A rövidhírek nézettségi adataiból pedig kitűnik, hogy felvetésünk "nem állja meg a helyét" - bár nem tudni, mi köze van egy csatorna tematikájához a nézettségnek.
A magyar válogatott megsüvegelendő Európa-bajnoki szereplésén nem csak a szurkolók és a hazai futballélet profitált, hanem az Orbán-kormány is. A kormányfő és agytrösztjei duplán örülhettek, hiszen mindazon felül, hogy Orbán Viktor közismerten nagy futball-rajongó, üzenetei is nagy tömegekhez jutottak el - legalábbis ez szakértőink egybehangzó véleménye.
Polyák Gábor, médiajogász
Ez egy zseniális propagandaeszköz, hiszen amúgy a sportadónak kevés politikai haszna van, kivéve az ilyen világeseményeknél - és akkor még jön majd az olimpia is. Az egyperces híradó egyértelműen nevezhető tudatos manipulációnak, hiszen a nézők többségét felkészületlenül érte a két félidő közötti hírblokk. Az is kijelenthető, hogy az Eb alatt egy más, nagyobb nézőközönséget értek el a közmédia üzenetei, mint általában. Az más kérdés, hogy például három sör után egy meccsnéző társaság miként reflektál a hírekre. A módszer azonban nem újkeletű. Emlékezzünk csak vissza: amikor az RTL háborúzott a kormánnyal a reklámadó miatt, akkor a csatorna a Való Világ szünetében tett be hasonlóan rövid, kormánykritikus hírblokkot. Egyébként rendkívül elszomorítónak tartom, hogy a legutóbbi Nielsen adatok szerint a köztévé közönségaránya megközelítette a 20 százalékot a teljes lakosság körében - soha, vagy talán nagyon régen volt ilyen magas ez az adat. Ugyanakkor érdekes, hogy mindez nem az Eb miatt történt, már előtte is növekedő tendenciát mutatott a nézettség. Ez olyan, önmagukban jelentéktelennek tűnő intézkedéseknek köszönhető, mint például, hogy kötelezően az első csatornahelyekre kell tenni a közmédia adóit. Vagy az Euronews hírcsatorna kivétele a földfelszíni (bárki számára elérhető - a szerk.) sugárzásból, hiszen így egyetlen, kifejezetten hírcsatorna maradt a kínálatban, az M1. Ezek, és még sok más kis lépés is kellett hozzá, hogy egyre nagyobb figyelmet kapjon ez az állami propagandagépezet. Nem hiába fizetjük az évi 80 milliárdot! (A köztévére költött közpénzt - a szerk.)
Juhász Attila, a Political Capital elemzője
Az Eb alatt vetített egyperces hírekkel a kormány a lehető legnagyobb közönséget érte el, ezért is hatásos kampányeszköz a rövid hírblokk például a kvótanépszavazáshoz. Ahogy a köztévé híradóinál, itt is teljesen egyértelmű a propagandaszándék.
Szentpéteri Nagy Richárd, politológus
Kimondható, az M4 Sport csupán propagandaeszköz a kvótareferendumhoz. A népszavazás pedig tökéletesen lett időzítve, hiszen augusztusban lesz még egy olimpia is. Vélhetően nem mondjuk a Kazahsztán-Németország röplabdameccs alatt, hanem a magyar érdekeltségű versenyeknél lesznek az egypercesek. A köztévé sportadójával az a legnagyobb baj, hogy olyan sporteseményeket is felvásároltak közpénzből, mint például a Bajnokok Ligája, vagy a Formula 1-es versenysorozat, így pedig az is fizet értük, akit ezek egyáltalán nem érdekelnek. Mindezt szintén propagandacélból, hiszen az M4-en régóta megy az egyperces híradó. Mindezzel a kormány erősen beavatkozott a sporttelevíziók piacába is, hiszen az említett sorozatokat eddig más, kereskedelmi adók is közvetítették. A nagyobb világeseményeket pedig így is-úgy is a közmédia adja, mint mindenhol Európában - ezt pedig a magyar kormány igyekszik is kihasználni, mint láthatjuk. Véleményem szerint az M4 teljesen fölösleges lenne, ha csak a világeseményeket közvetítené a köztévé, ahogy az másutt is megy. A különbség az, hogy míg például Európában a közszolgálati média teljesen független a kormánytól, addig Magyarországon épp az ellenkezője.
Gayer Zoltán, főiskolai docens, médiaszociológus
Aki például baloldali, vagy független médiumokat fogyaszt, az először mindenképpen ledöbben a köztévé egyperces híradójának hangnemén, ám ha huzamosabb ideig nézi az ember - mondjuk egy Eb alatt -, akkor egy idő után hozzászokik a sulykoló hangnemhez, és a kormány álláspontjához. Így a köztudatban lehet tartani például a népszavazás kérdését. Az M4 Sport szerepe szakmai szemmel nézve az is lehet, hogy bevonzza a nézőket a közmédia többi csatornájára, hiszen a világesemények alatt nagyon sokan nézik. Ha úgy vesszük az egyperces egyfajta "reklámja is" az M1 Híradónak. Úgy látom, a közmédián belül be vagyunk zárva egy körbe. A szisztéma egyébként jól van felépítve - ennyi pénzből nem csodálom -, hiszen az egyperces híradó nehéz műfaj, akárki csinálja. A kormánynak egyébként nagyjából 70 százalékos fölénye van a magyar médiapiacon - legalábbis egy friss kutatásból ez derült ki. Ezt betudhatjuk az új médiatörvénynek is, amely óránkénti híradót írt elő az orgánumoknak illetve annak, hogy az MTI híreinek nagy részét ingyenessé tették. Hiszen így például a kisebb rádiók, amelyeknek nincs pénzük hírszolgáltatásra, jórészt innen vesznek híreket. Ugyanakkor meglepett, hogy ez a médiafölény nem csak a tévében, rádióban és nyomtatott sajtóban áll, hanem az online orgánumoknál is.
Szijjártó vitte a pálmát
Meglepő módon a kormánytagok közül nem Orbán Viktor, hanem Szijjártó Péter szerepelt a legtöbbször az egypercesekben az Eb alatt. A 444 gyűjtése szerint a külgazdasági- és külügyminiszter 13 alkalommal "szólalt meg" az M4-en, a legjobb idézeteket is szemlézték:
- "Európa jövőjét és versenyképességét alapvetően meghatározza a migránskérdés, valamint az ukrán és grúz vízummentesség".
- "220 új munkahelyet hoz létre a brit tulajdonú Mondi Kft. Békéscsabán. A csomaglóipari cég fejlesztését a kormány is támogatta. Szijjártó Péter szerint ez a megállapodás a magyar-brit gazdasági együttműködésében is előrelépés".
- "Brüsszelt meg kell állítani. Olyan döntéseket kell hozni, amelyek megegyeznek az emberek véleményével. ezért is van szükség a kvótáról szóló népszavazásra. Ha Soros György javaslata megvalósulna, akkor több milliárd eurót vennének el a magyaroktól".
