Városligeti trükközések a Biodómmal is

Elsikkad a városligeti tiltakozások árnyékában, hogy a terjeszkedő Állatkertben kéthektáros ökoszisztéma-plázát építenek, melynek magassága egy tízemeletes házéval vetekszik és ugyancsak fairtással jár. A teljes Liget-projekten a trükközés és a blöffök sora érhető tetten – hívja fel a figyelmet a Városliget barátai blog.

„Ha van egy kerted, amit félig lebetonoztál, akkor csak egy fél kerted van. Ha viszont kijelented, hogy mostantól az a megmaradt fél kert az egész kerted, akkor máris van egy egész kerted. "E példával világítja meg a 444.hu-n megjelent, szakmai dolgozatokra épülő elemzés annak a trükközésnek a módszertanát, amit az állam a Városligettel is művel. Amikor ugyanis „a” ligetről beszélünk, másra gondolunk, mint amire a Városliget Zrt.

Ugyanis egy tollvonással került ki a Műcsarnok, a Hősök tere és a Szépművészeti Múzeum területe a Városligetből. Mivel ezek beépített vagy teljesen burkolt területek, a „maradék” ligetnek máris tetemes a zöldfelületi aránynövekedése. Ha még az Állatkertet és az egykori Vidámparkot is kivonják a képletből, máris 7 százalékkal „nőtt” a zöldfelület, és csökken 3 százalékkal a beépítettség - amit aztán majd be lehet népesíteni az új létesítményekkel.

De nem csupán a „klasszikus” ligettel, hanem a Vidámpark helyén is terjeszkedő Állatkert fejlesztésével is trükközni akarnak a beruházók – hívja fel a figyelmet a Városliget barátai blogon Garay Klára.

Itt kívánják ugyanis megépíteni az úgynevezett Biodómot, a mintegy két hektáron elterülő, majdnem 40 méter magas, 80 méter átmérőjű, átlátszó buborékokból álló gigantikus csarnokot. A Heti Válasz éppen egy évvel ezelőtti cikkében Hanga Zoltán állatkerti szóvivő úgy nyilatkozott, hogy több különböző, a természetben együtt élő faj integrált bemutatóhelyen lesz látható. „Az ökológiai szemlélet szempontjából ez nagyon helyes bemutatási mód, és erre az olyan integrált komplexumok, mint a tervezett Biodómunk is, nagyon alkalmas.”

Garay szerint ennek megépítése ellen kevesen tiltakoznak, holott ez ugyanolyan törvénysértő eljárás, mint a többi épület esetében, ugyanúgy félrerúgja a főváros hosszú távú településfejlesztési terveit. Tönkreteszi a vidámparki terület teljes vegetációját, fákkal, bokrokkal.

A Városliget barátai szerint Biodóm a liget beépítési tervének „legsátánibb eleme”. Nem kevésbé kártékony, mintha egy irodaházat vagy plázát építenének. Csak jobb a marketingje. Így Persányi Miklós állatkerti igazgató abban a kényelmes helyzetben van, hogy miközben a „gonosz” Baán László beépíti a Városligetet, addig ő „fejleszti” az Állatkertet, ami nem is a Liget-projekt része - pedig lényegében az.

Az átültetés is blöff

Nemrég a ligetvédők tiltakozására bejelentették, hogy több egészséges fát nem vágnak ki, hanem áttelepítik azokat. A már idézett Heti válasz-cikkben Hanga Zoltán erről így beszélt.

„A kisebb fáknál ez viszonylag egyszerűen megoldható, a nagyobbaknál a dolog bonyolultabb. Erre is megvan a technika, de szakaszosan, nagyjából két év alatt valósítható meg egy-egy faegyed áttelepítése, és egyedenként pár millió forintba kerül.”

A blog hivatkozik Persányi levelére is, amiben állítólag Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettest kéri, hogy legyen beszámítható a majdani zöldfelületbe a Biodóm műanyag buborékjai alá ültetett növényzet és facsemete is - feltehetően az előírt külső felület hiányának leplezésére.

Közben a Vidámpark épületeit letarolták, rakáson a sok rom és a jövendő térkő is felsorakozott a régi parkoló helyén – írja a blog. A talajmunkákkal elindul a fák pusztítása, már le is vették a platánfákról a védettséget jelző csillagokat. A végkifejlet nem kétséges - véli Garay Klára. Érdekes ennek fényében, hogy a tavalyi Heti válasz-cikkben ezt olvashatjuk: „Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa szavát adta, hogy a Városliget közparki területén platánfákat nem fognak kivágni. Ez jelképes kérdés.”

Átépítenék a Népligetet

Fiatal szakemberek egy, a nyár elején lezárult nyolchetes műhelymunka keretében tervet készítettek Budapest legnagyobb, 112 hektáros parkjának megújítására - olvasható a Magyar Idők hétfői számában.

A műhelymunkában részt vevő egyetemi hallgatók a Népliget megújítására fogalmaztak meg fenntartható és költséghatékony megoldásokat. A programban együtt gondolkodó hallgatók között volt építész, tájépítész, szociológus, természetvédelmi mérnök és környezeti kommunikáció szakos fiatal is.

A terület óriási mérete miatt különböző korosztályokat vonzó úgynevezett gócpontokat – sportolási, pihenési, szórakozási, oktatási, kulturális helyszíneket – hoznának létre.

A műhelymunka eredményét, az elkészült koncepciót és javaslatcsomagot a szervezők eljuttatták a fővárosi önkormányzat és a kőbányai önkormányzat illetékes osztályaihoz, valamint civil szervezetekhez is abban bízva, hogy a benne foglaltakat megfontolásra, továbbgondolásra érdemesnek tartják.

Legutóbb Tarlós István főpolgármester jelentette be: tanulmányterv készül az Óbudai-sziget és a Népliget fejlesztéséről, amit a kormány elé terjesztenek, de közelebbi részletekről még nem számolt be.