Sztrájkra készülnek az önkormányzatokban

A korábbi figyelmeztető sztrájk után szeptemberben egész napos munkabeszüntetést tartanak a béremelést követelő önkormányzati köztisztviselők - tudta meg a Magyar Nemzet. Információik szerint már nem Lázár János kancelláriaminiszter tárgyal az érdekképviseletekkel. 

A lap úgy tudja: az önkormányzati köztisztviselők, akik továbbra is átlagosan 30 százalékos béremelést követelnek, az újabb sztrájkot gőzerővel készítik elő, és napokon belül a konkrét időpontot is kitűzik. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta: nem csak a béremeléssel kapcsolatban tettek konkrét javaslatokat, hanem például olyan átmeneti szabályokat és jogállást vetettek fel, ami az állami tisztviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozó előírások között rendezné az önkormányzati tisztviselőkkel kapcsolatos kérdéseket. A szakma egységes a javasolt lépések szükségességében, s javaslataikat megküldték az illetékeseknek, de Rogán Antaltól, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjétől egyelőre nem kaptak választ - tette hozzá.

Szerző

Zavar az LMP-ben

Publikálás dátuma
2016.07.28. 07:07
Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Vita az Országházon kívül címmel rendezett beszélge
Nehéz eldönteni, mit is gondol az LMP bizonyos aktuálpolitikai ügyekben, hiszen Szél Bernadett, a párt társelnöke a tusványosi szabadegyetemen a két kormánypárti frakcióvezetővel, Kósa Lajossal és Harrach Péterrel folytatott kerekasztal-beszélgetésen az októberi kvótanépszavazásról azt mondta: "A migráció és bevándorlás mindig is nemzeti hatáskörben volt az Unióban és ott is kell maradnia, zsarolásnak egyetlen nemzet sem engedhet. A válasz tehát az urna előtt a nem".

Ezt követően sokan, köztük Szigetvári Viktor Együtt-elnök és Tamás Gáspár Miklós filozófus is nyilvánosan ment neki a zöldpártnak, régi-új vezetésének, hiszen az orbáni kvótareferendum támogatását ők a demokratikus ellenzéki oldalról való kiiratkozásként értékelték. Csakhogy Szél szerint bizonyos részek kimaradtak az MTI tudósításából, például az, hogy a népszavazási kiírását cinikus hatalomtechnikai lépésnek nevezte, amelynek nincs köze a menekültproblémához.

Az LMP társelnöke az Indexnek azt mondta, sok érv szól ugyan a távolmaradás mellett, de továbbra is úgy gondolja, hogy voksolás esetén a pártja álláspontjából a nemleges szavazat következne. Azt a beállítást viszont szavai félremagyarázásának vagy félreértésének nevezte, hogy az LMP bárkit "a kormánnyal együtt a nemre buzdít". Ő maga pedig nem fog részt venni a referendumon. Szél Tusványoson azt is mondta "Szokatlan, hogy a kormány kezdeményez erről népszavazást, miközben más népszavazások megrendezését a rendszer meggátolja. A népszavazás így egy hatalomtechnikai ügyeskedés, amelyhez nem kell feltétlenül asszisztálni."

A másik társelnök, Hadházy Ákos a Népszabadság kérdésére azt nyilatkozta: nincs nézetkülönbség a kvótareferendum megítélésében, hiszen ő is úgy látja, hogy a migrációs válság hatalmas kihívás, a probléma megoldásában azonban sem a népszavazás, sem a kötelező kvóta nem segít. Hadházy jelentette ki elsőként az LMP prominensei közül, hogy nem fog részt venni a referendumon, ám az LMP vezető testületei olyan határozatot fogadtak el, ami lényegében megegyezik a kormánypárti retorikával, hiszen a menekültpolitika nemzeti szinten tartása mellett érvel.

A zavar Ceglédi Zoltán szerint okkal érezhető ki a párt kommunikációjából. Az elemző az ATV-ben beszélt arról, amit Szél Bernadett mondott, eléggé félreérthető, és az LMP válságát mutatja, ahogyan Schiffer András távozása is ennek a válságnak volt egyik tünete.

Szerző

Lehallgatás: senki sem panaszkodhat

Publikálás dátuma
2016.07.28. 07:06
Illusztráció/Thinkstock
Úgy tűnik, most már senkinek sincs joga panaszt tenni az úgynevezett lehallgatási ügyben, amit a Blikk főmunkatársával, Csikós Klaudiával szemben azért kezdeményezett a Nemzeti Védelmi Szolgálat, hogy megtudja, kik az informátorai - adja hírül a Blikk. Mint a Népszava is megírta, az újságíró ellen törvénytelenül titkos nyomozást indítottak, majd szivárogtatás miatt meggyanúsítottak egy rendőrt.

 A főtiszt ügyvédje, dr. Fridman Róbert kérte az ügyészséget, tegye nyílttá a titkos nyomozás részleteit, mivel törvénytelenül jutottak el a rendőrhöz, így az ő ellene folyó eljárás sem jogszerű. Ezt első fokon elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség, amit Fridman megfellebbezett. A Legfőbb Ügyészség ezt megváltoztatta: miszerint a rendőrnek nincs is pa­nasz­joga. Sokkolt a Legfőbb Ügyészség határozata – mondta Fridman Róbert, a rendőr ügyvédje, aki szerint a titkos nyomozás során beszerzett adatok a nyílt büntetőeljárás alapjai, ezért a védelem szempontjából szükséges azok ismerete. Ennek során megállapítható lenne, hogy a nyomozás alapja törvénytelen volt. Ennek elutasítása ügyfelem jogait és érdekeit közvetlenül sérti – tette hozzá az ügyvéd, aki ezért a strasbourgi bírósághoz fordul.

Nemcsak a rendőrnek nincs joga panaszkodni az ügyben, hanem az újságírónak sincs. Pintér Sándor belügyminiszter a nemzetbiztonsági bizottsági ülés után, ahol a lehallgatási ügyekről volt szó, azt nyilatkozta, hogy többek között azért is törvényes minden, mert senki nem panaszolta meg az eljárást. A panasz ekkor azonban már két hete a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál volt, s valójában ők írták azt, hogy Csikós Klaudiának nincs is panaszjoga. Ez a jogállamiság halála. Ezek szerint bármikor, bárkit le lehet hallgatni következmények nélkül, és még meg sem lehet panaszolni. Ez bénítólag hat nemcsak az újságíróra, hanem a társadalomra is – mondta a Blikknek Magyar György, az újságíró ügyvédje.

Szerző