Vucic a Nyugatnak üzent?

Publikálás dátuma
2016.07.30. 07:34
Aleksandar Vucic messze a legnépszerűbb szerb politikus FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETS
Hosszú várakozás után megnyithatta Szerbia a két alapvető uniós csatlakozási fejezetet, és reményei szerint év végéig újabbakra is sor kerül. Bár nincs politikai válság az országban, az április 24-i előrehozott választások után még nem alakult meg az új kormány, amelyet ismét Aleksandar Vucic vezethet. A régi-új miniszterelnök nyomásgyakorlásra panaszkodott.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő mindent az uniós csatlakozásra tett fel és tetemes támogatottsága dacára előrehozott választásokat kezdeményezett Szerbiában. Indoklása szerint azért, mert így kívánta megerősíteni felhatalmazását az uniós csatlakozással járó, megszorításokat is követelő reformok végrehajtására. Elemzők és ellenzéke másképpen gondolta, úgy vélték, a kormány viszonylagos népszerűségét és az ellenzék gyengeségét szeretné kihasználni hatalma meghosszabbítására. Számítása azonban nem jött be, az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) ugyan megnyerte a választást, de mandátumokat veszített annak következtében, hogy ezúttal hét párt jutott be a törvényhozásba és a visszaosztás már nem kedvezett annyira a nagyoknak, mint az előző voksolásnál.

A haladóknak és Vucicnak ugyanis nagyon kedvezőtlenül alakultak az erőviszonyok, az SNS 27 mandátumot veszített annak ellenére, hogy csupán 0,1 százalékkal kapott kevesebb voksot, mint két évvel korábban. Ugyanakkor megerősödött a parlamenti szélsőjobb, nemcsak a háborús bűnökért elítélt, de Hágából egészségügyi okokból hazaengedett egykori csetnikvajda, Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártja szerzett újra mandátumot és ért el jó eredményt (több mint 8 százalékot), hanem egy másik, kisebb euroszkeptikus, NATO-ellenes, populista, szélsőséges formáció is átlépte az 5 százalékos küszöböt – a Dveri-DSS és egy a centrista-liberális hárompárti koalíció, a SDS-LDP-LSV is parlamenti párt lett. A voksolást néhány körzetben megismételték, de az erőviszonyokat ez nem befolyásolta.

Mindezek fényében érthetetlen, miért késik a belgrádi kormányalakítás. Az SNS 48,24 százalékot ért el, ami abszolút többséget jelent, a 250 fős parlamentben 138 mandátumot tudhat magáénak. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) támogatja, technikai akadálya nincs annak, hogy megalakuljon az új kabinet. Vucic panaszkodott ugyan nyomásgyakorlásról, de azt nem pontosította, hogy az honnan jött. Nemrég a szerb sajtónak azt mondta:„Nem alakíthatok meg egy olyan kormányt, amelyet nem támogatnék. Amennyiben meg tudom alakítani, megteszem, de ha nem, megteszi valaki más, akit én javasolok majd”.

Azt azonban egyelőre senki sem gondolja komolyan, hogy Vucic mást jelöl, hacsak nem azért teszi, hogy jövőben ő legyen a köztársasági elnök. 2017-ben lejár Nikolic mandátuma, Vucic a legnépszerűbb szerb politikus, nagy eséllyel indulhatna a tisztségért, de ő azt nyilatkozta, nem érdekli az államelnökség. A kormányalakítás időpontjáról nemrég azt közölte csak, hogy a korábban ígért időpontban, augusztus 5-én biztosan nem alakul majd meg az új szerbiai kormány, mert az a horvátországi szerbek szülőföldjükről való elűzésének napja.

Sajtónyilatkozatok szerint azonban augusztus folyamán erre biztosan sor kerül. Kovács Elvira parlamenti képviselő, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke szerint augusztus folyamán megalakul az új szerbiai kormány. A vajdasag.com portálnak nyilatkozva a magyar politikus nem kommentálta Vucicnak a kormányalakítással kapcsolatos nyomásgyakorlásra vonatkozó kijelentését.

Aleksandar Vulin, az ügyvivő kormány munkaügyi, foglalkoztatási és szociálisügyi tárcavezetője, a Szocialista Mozgalom párt vezetője azonban megerősítette a miniszterelnök szavait, kívülről érkező nyomásgyakorlásra utalt. „Szerbia nem olyan ország, amelyben meghatározhatják, milyen kormány alakuljon, és milyen legyen a politikája” – fogalmazott. Hozzátette, „Van nyomásgyakorlás, de a kormányfő hozza meg a végső döntést, és meggyőződésem, hogy ő nem fog engedni a nyomásnak” – hangoztatta.

Politológusok és elemzők is találgatják, mi húzódhat a halasztás hátterében. Dragomir Andelkovic a Politika belgrádi napilapnak nyilatkozva kifejtette, nem hinné, hogy Vucic valóban képtelen lesz megalakítani az új kormányt, azonban – mutatott rá – az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetének megnyitását követően Szerbia nagyobb mértékben függ az EU-tól. Éppen ezért Vucic megelőzésként azt az üzenetet közvetíti a nyilvánosságnak, hogy nem hajlandó eltűrni a túl nagy nyomásgyakorlást, az EU és az Egyesült Államok is tartózkodjon ettől, ha partnert kíván látni egy stabil szerbiai kormányban, idézte Andelkovic szavait a vajdasag.com.

A belgrádi Blic úgy tudja, valóban külső nyomásgyakorlásról van szó, a Nyugat azt követeli a kormányalakítótól, biztosítson helyet a kormányban Kori Udovicki jelenlegi államigazgatási miniszternek és Ivan Tasovac eddigi művelődési és tájékoztatási tárcavezetőnek, más közeli munkatársait pedig mellőzze. Másfelől Oroszország azt szeretné, hogy az energetikai szektor maradjon a szocialisták kezében, tudta meg a Blic.

Ugyancsak sajtóhírek szerint, amennyiben mégsem Vucic alakítana kormányt, akkor az a személy, akit ő jelölne a miniszterelnökségre, Dusan Vujovic jelenlegi pénzügyminiszter lehetne.

Vucic a legnépszerűbb
A kormányalakítással küszködő miniszterelnök változatlanul Szerbia legnépszerűbb politikusa. Amennyiben most tartanának államelnöki választásokat Szerbiában, Aleksandar Vucicra mintegy 2 millióan szavaznának, ami 30 százalékos támogatottságot jelent. Az Ipsos szerdán nyilvánosságra hozott legfrissebb felmérése szerint óriási a leszakadás a népszerűségi rangsorban, második helyre Ivica Dacic volt kormányfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke, külügyminiszter futna be, alig 3-4 százalékos támogatottsággal. Tomislav Nikolic jelenlegi államfőt a választópolgárok 1-2 százaléka támogatná.

Szerző

Rejtélyes vagyonok a Fideszben

Publikálás dátuma
2016.07.30. 07:03
Szigetvári csütörtökön a Ház előtt a vagyontablókkal – a hivatalos hírügynökséget nem érdekelte FORRÁS: EGYÜTT
A nemzeti hírügynökség a demokratikus értékeket is aláássa, mindaz, amit tesznek és képviselnek, a magyar újságírás szégyene - mondta Szigetvári Viktor, miután az MTI - bár tudósítót küldött -, végül nem számolt be az Együtt eseményéről, amelynek témája Orbán Viktor vagyonosodása volt. Más fideszes politikusok is családtagjaiknál "rejtegetik" vagyonukat, az ő bevallásuk ugyanis nem nyilvános.

"Az MTI hol személyiségi jogokra, hol tiltott kifejezésekre, most éppen a szerkesztői szabadságra hivatkozva tagadja meg, hogy lehozza az Együtt közleményeit, illetve tudósítson a párt eseményéről. Immár bizonyos, hogy a politikailag irányított nemzeti hírügynökség nemcsak hogy a kormány politikai céljait szolgálja, de bizonyos, az Együtt által képviselt témák egyszerűen le vannak tiltva az MTI hírfolyamából" - írta a párt miután a "királyi" távirati iroda állítólag szerkesztői szabadság címen nem számolt be Szigetvári Viktor pártelnök országjáró vándorkiállításáról, amely Orbán Viktor vagyonosodását mutatja be, és amelynek csütörtöki, Kossuth Lajos téri bemutatóján megjelent az ügynökség tudósítója is. Szigetvári szerint az MTI magatartása felháborító, "a nemzeti hírügynökség nemcsak a magyar sajtószabadságnak árt nyílt politikai tevékenységével, illetve elfogultságával, de a demokratikus értékeket is aláássa; mindaz, amit tesznek és képviselnek, a magyar újságírás szégyene".

Nem új a gyakorlat

Az állami hírügynökség korábban Orbán veje, Tiborcz István cégügyeiről sem volt hajlandó beszámolni. Bár az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított Tiborcz volt cége, az Elios Zrt. ellen, az MTI szerint azonban Orbán Ráhel férje nem minősül közszereplőnek. Ugyanezzel a magyarázattal álltak elő, amikor a miniszterelnök lánya és Tiborcz hétmillió forintért vásárolt festményeket a Kieselbach-aukción. Akkor a szocialisták szerettek volna sajtóközleményt közzétenni, amelyben a miniszterelnök vejének költekezését bírálják, de a távirati iroda szerint Tiborcz már ekkor sem volt közszereplő. A Demokratikus Koalíció (DK) pert is indított az MTI ellen, mert szerintük a hírügynökségnél "a napi rutin részévé vált, hogy megtagadják közleményeik kiadását, ilyen-olyan okokra hivatkozva". Például Tiborczhoz hasonlóan Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadó sem közszereplő az MTI szerint, róla sem lehet semmit közzétenni - ugyanakkor korábban maga az ügynökség közölt fotót Habonyról.

A legtehetősebb magyar

Strómanjain keresztül Orbán Viktor a leggazdagabb magyar, 205 milliárd forintos vagyonával. Az Együtt kiszámolta a kormányfő vagyonát, "amelyet strómanok kezelnek", többek között a médiaiparban és az építőiparban - közölte Szigetvári. A pártelnök szerint attól, hogy Orbán megkéri a családtagjait, a politikai érdekköréhez tartozó strómanokat, hogy kezeljék a pénzét, az a pénz az övé marad. A kormányfő vagyoni helyzetéről sokat cikkezett az utóbbi időben a sajtó, legfőképpen arról a hatvanpusztai majorságról, ahová Nárcisz, a kuvasz van bejelentve, a kormányfő fia, Orbán Gáspár nevére. A korábbi Habsburg-uradalmat Orbán apja, id. Orbán Győző CZG Kft.-je birtokolja, a területet Mészáros Lőrinc felcsúti "sikerpolgármester" 10 évre vette bérbe 150 millió forintért. Állításai szerint munkagépeit tárolja a területen, ám ezekkel eddig nem találkoztak ott az újságírók. Juhász Péter több alkalommal is felszólította a kormányfőt, tisztázza az ügyet. Az Együtt politikusa állítja, Orbán használja a majorságot, s Ferenczi Krisztina egykori oknyomozó is hosszasan fejtegette Hatvanpuszta valódi funkcióját. Az újságíró még a birtokon is járt, és a látottakból arra következtetett: a területet Orbán Viktor és családja igényeire szabták át, látni vélte a kormányfő felesége, Lévai Anikó könyveit is.

A miniszterelnöknek a vagyonnyilatkozatai alapján szinte semmije nincs, tavasszal kijelentette a parlamentben, "sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek". A Direkt36 cikke szerint (amit a 444.hu közölt), ha egy politikus azt szeretné sugallni magáról, hogy nem vagyonos, elég, ha a családtagjai nevére vesz nagy értékű vagyontárgyakat, vagy tesz megtakarításokat, mivel az ő nyilatkozataik nem nyilvánosak. Ugyanakkor a kormányfő nem mindig titkolta Lévai vagyonát, első kormánya leköszönésétől 2010-ig minden évben közzétette felesége bevallását. Lévai a 2010-es vagyonnyilatkozatában az Orbánnal közös budapesti családi házukon kívül 38 ingatlant sorolt fel. Ebből 14 Szolnokon van, egy kivételével örökölte azokat. Emellett több mint 60 hektárja Felcsúton és környékén van, ezeket 2001 és 2010 között vásárolta.

2005-ben egy parlamenti vizsgálóbizottság is felállt Orbánék vagyonosodásának vizsgálatára. Ennek jelentése szerint Lévai 6 millió forintot fizetett első felcsúti földjeiért 2001-ben, miközben akkoriban azok 12 millió forintot érhettek. Nem sokkal a földvásárlás után az országgyűlés 2,7 milliárd forintot szavazott meg a Felcsút környéki települések vízrendezésére, ami nagyot dobott az ingatlanok árán. A bizottság jelentése szerint ezt követően a "first lady" földjei már 34,3 millió forintot értek. Emellett Lévaié az a 24 hektáros terület is, amely a felcsúti focibirodalom közvetlen szomszédságában van. A focipályákkal átellenben lévő, csaknem 6 hektáros földjének egy részét 2014-ben elajándékozta a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. Ennek a szomszédságában több ingatlant is megszerzett az Orbán-család: határos vele többek között az a felcsúti stadion melletti parasztház, amely az elmúlt években Orbán házaként vált közismertté, ám Lévai nevén van. 2013 óta Orbánnak is van felcsúti háza: megvette ugyanis a felesége háza melletti portát. Az utca következő házát Orbán apja vásárolta meg 2010-ben. A felcsúti házat részben hitelből, részben a Lévai szüleitől kapott kölcsönből építették, a hitelek egy része még 2010-ben is megvolt. Orbán 2005-ben a vizsgálóbizottság előtt azzal érvelt, hogy feleségével 1996 és 2005 között évente átlagosan 1,8-1,9 milliót tettek félre, de volt olyan év is, amikor könyvet írt, amiért 18 millió forintot kapott.

Lévainak vállalkozása 2005 óta nincs, akkor lépett ki a Tokaj-hegyaljai szőlőtermesztéssel foglalkozó, 1997-ben alakult Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-ből, amely egyedül 2001-ben termelt 2 millió forint nyereséget. Lévai a 2010 előtt nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozataiban nem vallott be jövedelmet.

A példa ragadós

Nem Orbán az egyetlen fideszes, aki szerény személyes vagyonnal rendelkezik, miközben hozzátartozói gyarapodnak. Véletlenül derült 2014-ben például, hogy Kósa Lajos Fidesz-alelnök feleségének van egy óbudai lakása. A becslések szerint 100 millió forintot érő ingatlant sem Kósa, sem felesége ismert jövedelme nem fedezhette, így felmerült a kérdés, miből vették. A politikus azt mondta, hogy olcsóbban szerezték a lakást, s egy debreceni ingatlant cseréltek el arra. Amikor megkérdezték Kósát, miért nem beszélt soha a lakásról, annyit mondott, senki nem kérdezte.

Nagyobb port kavart, amikor kiderült, Lázár János gyerekeinek nevén tokaji szőlő és budai luxuslakás van. "Azt azonban nem tudhatjuk, hogy ezen a lakáson és a tokaji szőlőkön kívül mi lehet még Lázár gyerekeinek vagy feleségének a nevén, mert nem ismerjük a teljes vagyonnyilatkozatukat, és még az ingatlanokat sem lehet név szerinti kereséssel megtalálni" - írta a Direkt36. A család révfülöpi nyaralójával külön probléma, hogy sosem szerepelt Lázár vagyonnyilatkozatában, pedig 2005 januárja és 2015 februárja között "holtig tartó haszonélvezeti joga volt" rá. A vagyonnyilatkozati nyomtatványon pedig 2013 óta egyértelműen szerepel, hogy azokat az ingatlanokat is fel kell tüntetni, amelyeket bérel, haszonélvezeti vagy más joga van rá. Ezt a szabályt a Miniszterelnökséget vezető miniszter is ismeri, 2016-os vagyonnyilatkozatában fel is sorolta azokat a földeket, amelyekre haszonélvezeti joga van. A révfülöpi nyaraló elhallgatásával viszont négy alkalommal megsértette a vagyonnyilatkozati szabályokat.

Gyurcsány kitálalt
Miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra hozta felesége, Dobrev Klára vagyonnyilatkozatát, mert az ellenzék többször támadta vagyoni helyzete miatt. Például amikor 2008-ban Dobrev ajánlatot tett egy kötcsei földre, hogy azon nyaralót építsenek. Gyurcsány nemrég úgy döntött, megválik minden céges érdekeltségétől: július elején az Altus Zrt.-t odaajándékozta feleségének. A cégből származó jövedelem ettől persze a családban marad, csak nem fog megjelenni Gyurcsány vagyonnyilatkozataiban. "Eddig sem dugtuk el a vagyonunkat, jövedelmünket, ezután sem fogjuk ezt tenni" - válaszolta az ajándékozás céljára vonatkozó kérdésre Gyurcsány, és csatolta a levélhez Dobrev legutóbbi vagyonnyilatkozatát is. Eszerint feleségének nincsenek megtakarításai, van viszont egy férjével közös hitele, pár céges érdekeltsége, az ő nevén van a család budai háza és férjével közösen birtokolja a kötcsei nyaralót.

Rejtélyes vagyonok a Fideszben

Publikálás dátuma
2016.07.30. 07:03
Szigetvári csütörtökön a Ház előtt a vagyontablókkal – a hivatalos hírügynökséget nem érdekelte FORRÁS: EGYÜTT
A nemzeti hírügynökség a demokratikus értékeket is aláássa, mindaz, amit tesznek és képviselnek, a magyar újságírás szégyene - mondta Szigetvári Viktor, miután az MTI - bár tudósítót küldött -, végül nem számolt be az Együtt eseményéről, amelynek témája Orbán Viktor vagyonosodása volt. Más fideszes politikusok is családtagjaiknál "rejtegetik" vagyonukat, az ő bevallásuk ugyanis nem nyilvános.

"Az MTI hol személyiségi jogokra, hol tiltott kifejezésekre, most éppen a szerkesztői szabadságra hivatkozva tagadja meg, hogy lehozza az Együtt közleményeit, illetve tudósítson a párt eseményéről. Immár bizonyos, hogy a politikailag irányított nemzeti hírügynökség nemcsak hogy a kormány politikai céljait szolgálja, de bizonyos, az Együtt által képviselt témák egyszerűen le vannak tiltva az MTI hírfolyamából" - írta a párt miután a "királyi" távirati iroda állítólag szerkesztői szabadság címen nem számolt be Szigetvári Viktor pártelnök országjáró vándorkiállításáról, amely Orbán Viktor vagyonosodását mutatja be, és amelynek csütörtöki, Kossuth Lajos téri bemutatóján megjelent az ügynökség tudósítója is. Szigetvári szerint az MTI magatartása felháborító, "a nemzeti hírügynökség nemcsak a magyar sajtószabadságnak árt nyílt politikai tevékenységével, illetve elfogultságával, de a demokratikus értékeket is aláássa; mindaz, amit tesznek és képviselnek, a magyar újságírás szégyene".

Nem új a gyakorlat

Az állami hírügynökség korábban Orbán veje, Tiborcz István cégügyeiről sem volt hajlandó beszámolni. Bár az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított Tiborcz volt cége, az Elios Zrt. ellen, az MTI szerint azonban Orbán Ráhel férje nem minősül közszereplőnek. Ugyanezzel a magyarázattal álltak elő, amikor a miniszterelnök lánya és Tiborcz hétmillió forintért vásárolt festményeket a Kieselbach-aukción. Akkor a szocialisták szerettek volna sajtóközleményt közzétenni, amelyben a miniszterelnök vejének költekezését bírálják, de a távirati iroda szerint Tiborcz már ekkor sem volt közszereplő. A Demokratikus Koalíció (DK) pert is indított az MTI ellen, mert szerintük a hírügynökségnél "a napi rutin részévé vált, hogy megtagadják közleményeik kiadását, ilyen-olyan okokra hivatkozva". Például Tiborczhoz hasonlóan Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadó sem közszereplő az MTI szerint, róla sem lehet semmit közzétenni - ugyanakkor korábban maga az ügynökség közölt fotót Habonyról.

A legtehetősebb magyar

Strómanjain keresztül Orbán Viktor a leggazdagabb magyar, 205 milliárd forintos vagyonával. Az Együtt kiszámolta a kormányfő vagyonát, "amelyet strómanok kezelnek", többek között a médiaiparban és az építőiparban - közölte Szigetvári. A pártelnök szerint attól, hogy Orbán megkéri a családtagjait, a politikai érdekköréhez tartozó strómanokat, hogy kezeljék a pénzét, az a pénz az övé marad. A kormányfő vagyoni helyzetéről sokat cikkezett az utóbbi időben a sajtó, legfőképpen arról a hatvanpusztai majorságról, ahová Nárcisz, a kuvasz van bejelentve, a kormányfő fia, Orbán Gáspár nevére. A korábbi Habsburg-uradalmat Orbán apja, id. Orbán Győző CZG Kft.-je birtokolja, a területet Mészáros Lőrinc felcsúti "sikerpolgármester" 10 évre vette bérbe 150 millió forintért. Állításai szerint munkagépeit tárolja a területen, ám ezekkel eddig nem találkoztak ott az újságírók. Juhász Péter több alkalommal is felszólította a kormányfőt, tisztázza az ügyet. Az Együtt politikusa állítja, Orbán használja a majorságot, s Ferenczi Krisztina egykori oknyomozó is hosszasan fejtegette Hatvanpuszta valódi funkcióját. Az újságíró még a birtokon is járt, és a látottakból arra következtetett: a területet Orbán Viktor és családja igényeire szabták át, látni vélte a kormányfő felesége, Lévai Anikó könyveit is.

A miniszterelnöknek a vagyonnyilatkozatai alapján szinte semmije nincs, tavasszal kijelentette a parlamentben, "sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek". A Direkt36 cikke szerint (amit a 444.hu közölt), ha egy politikus azt szeretné sugallni magáról, hogy nem vagyonos, elég, ha a családtagjai nevére vesz nagy értékű vagyontárgyakat, vagy tesz megtakarításokat, mivel az ő nyilatkozataik nem nyilvánosak. Ugyanakkor a kormányfő nem mindig titkolta Lévai vagyonát, első kormánya leköszönésétől 2010-ig minden évben közzétette felesége bevallását. Lévai a 2010-es vagyonnyilatkozatában az Orbánnal közös budapesti családi házukon kívül 38 ingatlant sorolt fel. Ebből 14 Szolnokon van, egy kivételével örökölte azokat. Emellett több mint 60 hektárja Felcsúton és környékén van, ezeket 2001 és 2010 között vásárolta.

2005-ben egy parlamenti vizsgálóbizottság is felállt Orbánék vagyonosodásának vizsgálatára. Ennek jelentése szerint Lévai 6 millió forintot fizetett első felcsúti földjeiért 2001-ben, miközben akkoriban azok 12 millió forintot érhettek. Nem sokkal a földvásárlás után az országgyűlés 2,7 milliárd forintot szavazott meg a Felcsút környéki települések vízrendezésére, ami nagyot dobott az ingatlanok árán. A bizottság jelentése szerint ezt követően a "first lady" földjei már 34,3 millió forintot értek. Emellett Lévaié az a 24 hektáros terület is, amely a felcsúti focibirodalom közvetlen szomszédságában van. A focipályákkal átellenben lévő, csaknem 6 hektáros földjének egy részét 2014-ben elajándékozta a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. Ennek a szomszédságában több ingatlant is megszerzett az Orbán-család: határos vele többek között az a felcsúti stadion melletti parasztház, amely az elmúlt években Orbán házaként vált közismertté, ám Lévai nevén van. 2013 óta Orbánnak is van felcsúti háza: megvette ugyanis a felesége háza melletti portát. Az utca következő házát Orbán apja vásárolta meg 2010-ben. A felcsúti házat részben hitelből, részben a Lévai szüleitől kapott kölcsönből építették, a hitelek egy része még 2010-ben is megvolt. Orbán 2005-ben a vizsgálóbizottság előtt azzal érvelt, hogy feleségével 1996 és 2005 között évente átlagosan 1,8-1,9 milliót tettek félre, de volt olyan év is, amikor könyvet írt, amiért 18 millió forintot kapott.

Lévainak vállalkozása 2005 óta nincs, akkor lépett ki a Tokaj-hegyaljai szőlőtermesztéssel foglalkozó, 1997-ben alakult Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-ből, amely egyedül 2001-ben termelt 2 millió forint nyereséget. Lévai a 2010 előtt nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozataiban nem vallott be jövedelmet.

A példa ragadós

Nem Orbán az egyetlen fideszes, aki szerény személyes vagyonnal rendelkezik, miközben hozzátartozói gyarapodnak. Véletlenül derült 2014-ben például, hogy Kósa Lajos Fidesz-alelnök feleségének van egy óbudai lakása. A becslések szerint 100 millió forintot érő ingatlant sem Kósa, sem felesége ismert jövedelme nem fedezhette, így felmerült a kérdés, miből vették. A politikus azt mondta, hogy olcsóbban szerezték a lakást, s egy debreceni ingatlant cseréltek el arra. Amikor megkérdezték Kósát, miért nem beszélt soha a lakásról, annyit mondott, senki nem kérdezte.

Nagyobb port kavart, amikor kiderült, Lázár János gyerekeinek nevén tokaji szőlő és budai luxuslakás van. "Azt azonban nem tudhatjuk, hogy ezen a lakáson és a tokaji szőlőkön kívül mi lehet még Lázár gyerekeinek vagy feleségének a nevén, mert nem ismerjük a teljes vagyonnyilatkozatukat, és még az ingatlanokat sem lehet név szerinti kereséssel megtalálni" - írta a Direkt36. A család révfülöpi nyaralójával külön probléma, hogy sosem szerepelt Lázár vagyonnyilatkozatában, pedig 2005 januárja és 2015 februárja között "holtig tartó haszonélvezeti joga volt" rá. A vagyonnyilatkozati nyomtatványon pedig 2013 óta egyértelműen szerepel, hogy azokat az ingatlanokat is fel kell tüntetni, amelyeket bérel, haszonélvezeti vagy más joga van rá. Ezt a szabályt a Miniszterelnökséget vezető miniszter is ismeri, 2016-os vagyonnyilatkozatában fel is sorolta azokat a földeket, amelyekre haszonélvezeti joga van. A révfülöpi nyaraló elhallgatásával viszont négy alkalommal megsértette a vagyonnyilatkozati szabályokat.

Gyurcsány kitálalt
Miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra hozta felesége, Dobrev Klára vagyonnyilatkozatát, mert az ellenzék többször támadta vagyoni helyzete miatt. Például amikor 2008-ban Dobrev ajánlatot tett egy kötcsei földre, hogy azon nyaralót építsenek. Gyurcsány nemrég úgy döntött, megválik minden céges érdekeltségétől: július elején az Altus Zrt.-t odaajándékozta feleségének. A cégből származó jövedelem ettől persze a családban marad, csak nem fog megjelenni Gyurcsány vagyonnyilatkozataiban. "Eddig sem dugtuk el a vagyonunkat, jövedelmünket, ezután sem fogjuk ezt tenni" - válaszolta az ajándékozás céljára vonatkozó kérdésre Gyurcsány, és csatolta a levélhez Dobrev legutóbbi vagyonnyilatkozatát is. Eszerint feleségének nincsenek megtakarításai, van viszont egy férjével közös hitele, pár céges érdekeltsége, az ő nevén van a család budai háza és férjével közösen birtokolja a kötcsei nyaralót.