Vucic a Nyugatnak üzent?

Hosszú várakozás után megnyithatta Szerbia a két alapvető uniós csatlakozási fejezetet, és reményei szerint év végéig újabbakra is sor kerül. Bár nincs politikai válság az országban, az április 24-i előrehozott választások után még nem alakult meg az új kormány, amelyet ismét Aleksandar Vucic vezethet. A régi-új miniszterelnök nyomásgyakorlásra panaszkodott.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő mindent az uniós csatlakozásra tett fel és tetemes támogatottsága dacára előrehozott választásokat kezdeményezett Szerbiában. Indoklása szerint azért, mert így kívánta megerősíteni felhatalmazását az uniós csatlakozással járó, megszorításokat is követelő reformok végrehajtására. Elemzők és ellenzéke másképpen gondolta, úgy vélték, a kormány viszonylagos népszerűségét és az ellenzék gyengeségét szeretné kihasználni hatalma meghosszabbítására. Számítása azonban nem jött be, az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) ugyan megnyerte a választást, de mandátumokat veszített annak következtében, hogy ezúttal hét párt jutott be a törvényhozásba és a visszaosztás már nem kedvezett annyira a nagyoknak, mint az előző voksolásnál.

A haladóknak és Vucicnak ugyanis nagyon kedvezőtlenül alakultak az erőviszonyok, az SNS 27 mandátumot veszített annak ellenére, hogy csupán 0,1 százalékkal kapott kevesebb voksot, mint két évvel korábban. Ugyanakkor megerősödött a parlamenti szélsőjobb, nemcsak a háborús bűnökért elítélt, de Hágából egészségügyi okokból hazaengedett egykori csetnikvajda, Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártja szerzett újra mandátumot és ért el jó eredményt (több mint 8 százalékot), hanem egy másik, kisebb euroszkeptikus, NATO-ellenes, populista, szélsőséges formáció is átlépte az 5 százalékos küszöböt – a Dveri-DSS és egy a centrista-liberális hárompárti koalíció, a SDS-LDP-LSV is parlamenti párt lett. A voksolást néhány körzetben megismételték, de az erőviszonyokat ez nem befolyásolta.

Mindezek fényében érthetetlen, miért késik a belgrádi kormányalakítás. Az SNS 48,24 százalékot ért el, ami abszolút többséget jelent, a 250 fős parlamentben 138 mandátumot tudhat magáénak. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) támogatja, technikai akadálya nincs annak, hogy megalakuljon az új kabinet. Vucic panaszkodott ugyan nyomásgyakorlásról, de azt nem pontosította, hogy az honnan jött. Nemrég a szerb sajtónak azt mondta:„Nem alakíthatok meg egy olyan kormányt, amelyet nem támogatnék. Amennyiben meg tudom alakítani, megteszem, de ha nem, megteszi valaki más, akit én javasolok majd”.

Azt azonban egyelőre senki sem gondolja komolyan, hogy Vucic mást jelöl, hacsak nem azért teszi, hogy jövőben ő legyen a köztársasági elnök. 2017-ben lejár Nikolic mandátuma, Vucic a legnépszerűbb szerb politikus, nagy eséllyel indulhatna a tisztségért, de ő azt nyilatkozta, nem érdekli az államelnökség. A kormányalakítás időpontjáról nemrég azt közölte csak, hogy a korábban ígért időpontban, augusztus 5-én biztosan nem alakul majd meg az új szerbiai kormány, mert az a horvátországi szerbek szülőföldjükről való elűzésének napja.

Sajtónyilatkozatok szerint azonban augusztus folyamán erre biztosan sor kerül. Kovács Elvira parlamenti képviselő, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke szerint augusztus folyamán megalakul az új szerbiai kormány. A vajdasag.com portálnak nyilatkozva a magyar politikus nem kommentálta Vucicnak a kormányalakítással kapcsolatos nyomásgyakorlásra vonatkozó kijelentését.

Aleksandar Vulin, az ügyvivő kormány munkaügyi, foglalkoztatási és szociálisügyi tárcavezetője, a Szocialista Mozgalom párt vezetője azonban megerősítette a miniszterelnök szavait, kívülről érkező nyomásgyakorlásra utalt. „Szerbia nem olyan ország, amelyben meghatározhatják, milyen kormány alakuljon, és milyen legyen a politikája” – fogalmazott. Hozzátette, „Van nyomásgyakorlás, de a kormányfő hozza meg a végső döntést, és meggyőződésem, hogy ő nem fog engedni a nyomásnak” – hangoztatta.

Politológusok és elemzők is találgatják, mi húzódhat a halasztás hátterében. Dragomir Andelkovic a Politika belgrádi napilapnak nyilatkozva kifejtette, nem hinné, hogy Vucic valóban képtelen lesz megalakítani az új kormányt, azonban – mutatott rá – az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetének megnyitását követően Szerbia nagyobb mértékben függ az EU-tól. Éppen ezért Vucic megelőzésként azt az üzenetet közvetíti a nyilvánosságnak, hogy nem hajlandó eltűrni a túl nagy nyomásgyakorlást, az EU és az Egyesült Államok is tartózkodjon ettől, ha partnert kíván látni egy stabil szerbiai kormányban, idézte Andelkovic szavait a vajdasag.com.

A belgrádi Blic úgy tudja, valóban külső nyomásgyakorlásról van szó, a Nyugat azt követeli a kormányalakítótól, biztosítson helyet a kormányban Kori Udovicki jelenlegi államigazgatási miniszternek és Ivan Tasovac eddigi művelődési és tájékoztatási tárcavezetőnek, más közeli munkatársait pedig mellőzze. Másfelől Oroszország azt szeretné, hogy az energetikai szektor maradjon a szocialisták kezében, tudta meg a Blic.

Ugyancsak sajtóhírek szerint, amennyiben mégsem Vucic alakítana kormányt, akkor az a személy, akit ő jelölne a miniszterelnökségre, Dusan Vujovic jelenlegi pénzügyminiszter lehetne.

Vucic a legnépszerűbb

A kormányalakítással küszködő miniszterelnök változatlanul Szerbia legnépszerűbb politikusa. Amennyiben most tartanának államelnöki választásokat Szerbiában, Aleksandar Vucicra mintegy 2 millióan szavaznának, ami 30 százalékos támogatottságot jelent. Az Ipsos szerdán nyilvánosságra hozott legfrissebb felmérése szerint óriási a leszakadás a népszerűségi rangsorban, második helyre Ivica Dacic volt kormányfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke, külügyminiszter futna be, alig 3-4 százalékos támogatottsággal. Tomislav Nikolic jelenlegi államfőt a választópolgárok 1-2 százaléka támogatná.