Esterházy Péterről emlékezett meg a Telegraph

Publikálás dátuma
2016.08.01. 15:26
FOTÓ: Népszava
Esterházy Péter "karneváli művei" a kommunizmus ideológiai bizonyosságait vonták kétségbe - írta a július 14-én, 66 éves korában elhunyt magyar íróról hétfői méltatásában a The Daily Telegraph.

A tekintélyes brit lap szerint Európa egyik legjelentősebb arisztokrata családjának tagja, Esterházy Péter - aki, ha nem a kommunizmusban születik, minden bizonnyal a művészetpártolók aranyéletét élte volna - nem volt könnyű író. Regényei tele voltak verbális tűzijátékokkal, gyakran a forrás feltüntetése nélküli idézetekkel és parafrázisokkal, amelyek a legtöbbször értelmezhetetlenek voltak azok számára, akik nem büszkélkedhettek olyan széles irodalmi horizonttal, mint ő.

Ennek ellenére Magyarország legnépszerűbb írója lett a lap szerint, részben azért, mert karneváli ellenpontot kínált a marxizmus lineáris narratíváival szemben. "Egy társadalomban, amelyben a proletariátusnak arany illemhelyeket kínáltak, de a polcok üresek voltak, ő az irónia és az abszurditás posztmodern formáit alkalmazva világított rá a kommunizmus orwelli kettős beszédére és ütött rést annak ideológiai bizonyosságain" - írta méltatásában a The Daily Telegraph.

A lap emlékeztetett arra, hogy Esterházy Péter a Termelési-regény című 1979-es művével tett szert nemzetközi ismertségre. A három évvel később megjelent Kis magyar pornográfia már nyíltabb támadás volt a kommunizmus ellen - írták, idézve az írót, aki e könyvével kapcsolatban azt mondta, "az igazság keresése mindig kaland, még szórakoztatóbb, mint Casanováé, még felemelőbb, mint Parsifalé, és még jobb, mint Timuré és csapatáé az örök szovjet kedvencben".

Az újság a Harmonia Caelestis című regényt nevezte Esterházy Péter leghíresebb művének, amellyel kapcsolatban kitért a Javított kiadásra, valamint az író édesapjának történetére is, arra, hogy Esterházy Mátyás vélhetően nyomás hatására, de együttműködött a kommunista titkosszolgálatokkal, amivel fia csak a halála után szembesült. Esterházy Péter művei közül A szív segédigéi, a Hrabal könyve, a Hahn-Hahn grófnő pillantása - lefelé a Dunán, a Fuharosok és az Egy nő jelent meg angolul. 

Szerző

Esterházyra emlékeztek Salzburgban

Publikálás dátuma
2016.08.01. 07:47
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Bemutatták szombaton az Esterházy Péter író emlékének szentelt, Eötvös Péter által jegyzett Halleluja című oratóriumot a Salzburgi Ünnepi Játékokon. A publikum tetszéssel fogadta a narrátor stílusát, a zenei betétek sokszínűségét az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint.

Néhányakat meglepett a darab gyors ütemben váltakozó hangneme, amely hol az egzisztencialista filozófia, hol a profán párbeszédek között ingázott. A Drehpunktkultur elnevezésű osztrák kulturális magazin szerint a mű a mindennapok szürrealizmusát mutatja be. A portál arról ír, hogy Esterházy "ledér, távolságtartó és reménytelenséget sugárzó iróniája" pontosan kiegészíti Eötvös "mesélő" zenei világát.

A mű szövegkönyvét Esterházy készítette. A darabot a Salzburgi Ünnepi Játékokon Daniel Harding brit karmester vezényletével a Bécsi Filharmonikusok adták elő. A német mezzoszoprán operaénekesnő Iris Vermillion az angyal szerepében volt látható, Topi Lehtipuu finn tenor a profétát játszotta. Peter Simonischek osztrák színész volt a narrátor az ősbemutatón. A darabban közreműködött a Magyar Rádió Kórusa is Pad Zoltán vezényletével.

Meghajlunk a nagy európai gondolkodó, Esterházy Péter előtt - hangsúlyozta Helga Rabl-Stadler a fesztivál igazgatója köszöntő szavaiban szombaton.

A magyar írónak számos kötődése van Salzburghoz, hiszen egyrészt a helyi illetőségű Residenz Kiadó több művét is megjelentette németül, másrészt 2001-ben Esterházy volt az ünnepi játékok irodalmi programjának főszereplője.

Szerző

Közelkép - Betelt a pohár

Tizenkét pályázó van az Újszínház élére, nem is emlékszem arra, mikor áhítoztak ennyien egy direktori székre. Vagy ha szerették is volna megkapni, akár többen is, akkor sem jutottak el a pályázat írásáig. Elvadították a pályázatoktól a szakmát. 

Annyi volt az előre levajazott, a még csak nem is olyan különösebben leplezett, durván politikailag befolyásolt, vagy az olyan, amelyikben esélytelen volt leváltani az addigi direktort, hogy alig akadt már fajsúlyos, tisztességes, felkészült pályázó.

A Madách Színházra és a Tháliára most sem pályázik más, mint Szirtes Tamás illetve Kálomista Gábor, akik eleve házon belül vannak. De az Újszínház esetében átszakadt a gát. Úgy látszik, jó néhányan érzik úgy, tarthatatlan, hogy a szélsőséges politikai nézeteiről elhíresült, botrányos körülmények között színházvezetővé váló, élénk tiltakozások dacára kinevezett Dörner György tovább maradjon a posztján.

Amikor állt a bál, Tarlós István főpolgármester azt ígérte, ha nem lesz megfelelő az Újszínház működése, felülvizsgálja a döntést. Amikor - finoman fogalmazva is - nem volt megfelelő a nézőszám, és valahogy a szakmai sikerekben sem tobzódott a teátrum, akkor sem vizsgált felül semmit, sőt, még plusz támogatáshoz is jutott a színház. De most tán többen megneszelték, hogy valószínűleg betelt a pohár. A főváros esetleg nem hajlandó tovább vállalni a - nemzetközi felháborodással is járt - blamát, ami mögött amúgy feltehetően ugyancsak politikai erők állhattak.

És lám-lám, ha legalább úgy néz ki, hogy viszonylag szabad a vásár, kapásból akad tucatnyi jelentkező. Az eddigi direktoron kívül például a mostanában leginkább külföldön rendező Bodó Viktor, a Kultúrbrigád csapatával együtt. Vagy a jeles író, rendező, Kárpáti Péter, a tehetséges ifjakat tömörítő K2-vel. De Radó Denise színész-rendező Szolnokról vágyik Pestre. A szinte moccanatlan állóvíz után némi mozgolódás, már-már tumultus van.

Szerző