Füstbe ment útfejlesztési tervek

Úgy tetszik Orbán Viktor tavaly tavaszi országjáró road-swhow-jának a közúthálózat fejlesztéséről tett bejelentései a múlt hét csütörtöki, csöndben megtartott kormányülése óta üres buborékoknak bizonyulnak. A Modern városok program számos beruházása és útépítések elmaradására eddig nem adott magyarázatot a kabinet. Vélhetően a kormányon belüli hatalmi küzdelem is szerepet játszott a döntésekben.

Erősödik az a vélemény, hogy a Modern Városok Program ígérethalmazának gerincét, az úthálózat fejlesztését a kabineten belüli érdekharcok, személyi ellentétek miatt törölték. A miniszterelnök nem régen hozta létre a hatékonyabb kormányzásra hivatkozva a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vezényletével a stratégiai és Varga Mihály gazdasági miniszter vezetésével a gazdasági kabinetet. A hatékonyabb kormányzás egyik első intézkedése a beígért fejlesztések jelentős részének - az MSZP megfogalmazása szerint - "sunyi" visszavonása.

Elmarad az M1-es és az M7-es újabb szakaszainak 2x3 sávosra bővítése éppen úgy, mint a megyei jogú városoknak ígért 2x2 sávos autóút kapcsolat kiépítése az országos autópálya hálózathoz - néhány kivételtől eltekintve. A kormány a megyei jogú városoknak 10-40 milliárd forintos fejlesztéseket ígért, ám ezek többségét a múlt pénteki kormányhatározattal visszavonta. A kabinet határozata 126 oldalon keresztül sorolja, mely beruházások maradhatnak el - mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy ezek közül több is jelentősen befolyásolja a vidéki életminőséget, hiszen autópálya-építések mellett kórházak és iskolák felújítása is elmaradhat. Belátható időn belül csak azok a beruházások valósulhatnak meg, amelyekhez uniós forrásokat lehet fölhasználni, számos esetben pedig a 2018-as dátumot 2022-re cserélték. A kormány azóta sem adott magyarázatot a miniszterelnökre és a kabinetre egyaránt szégyent hozó hirtelen döntésre. Különösen meghökkentő, hogy számos projekt, például az M1-M7 bővítése alig több mint egy hetet élt, ami rossz előkészítésre, vagy súlyosabb esetben kormányon belüli hatalmi harcra utal.

Orbán Viktor csak azzal van elfoglalva, hogy megpróbálja megnyerni "a pártján és kormányán belüli bandaháborút" - vélte Szakács László, az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese. A kormányfő elvette "Lázár két kincsét a csúcsminisztertől, a Magyar Postát és a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), és az ezekkel a területekkel korábban megbízott Németh Lászlóné államtitkárságának még a helyét is sóval hintették föl - fogalmazott az ellenzéki politikus. A két stratégiailag is fontos terület, a posta és a fejlesztési bank pedig Seszták Miklós fejlesztési miniszter fennhatósága alá került. A szintén a múlt hét péntekén nyilvánosságra került döntésben a nol.hu szerint közrejátszhatott az is, hogy Lázárnak nem tetszett a fejlesztési tárca energiaügyekért felelős új helyettes államtitkárának kiválasztása. Most mégis a Miniszterelnökséget vezető Lázár János kapta azt a feladatot, hogy elmondja a megyei jogú városok vezetőinek, "mi miért nem fog megépülni" - tette hozzá Szakács. A szocialista képviselő szerint a történtek miatt a miniszterelnöknek csak azon ígéretei valósulhatnak meg, amelyeket "az általuk sokszor szidott Európai Unió" támogat.

Azt nem lehet biztosan tudni, hogy ezekkel a lépésekkel erősödött-e Rogán Antal, vagy Seszták Miklós pozíciója, de az egyértelműnek látszik, hogy Lázár Jánosé gyengült - említette a Népszava kérdésére Szakács László.

A Szolnokot elkerülő M4-es út torzói az átgondolatlan útfejlesztésekre figyelmeztetnek FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

A főváros és a vidék tudatos szembeállítását szolgálja az a cinizmus is, hogy a Modern Városok Programtól elvett pénzt használják majd fel az M3-as metró felújításához. A kormányhatározat pedig arról szól, hogy kizárólag uniós pénzekből kell megvalósítani az úgynevezett integrált közlekedési fejlesztési programnak a keretében az M3-as korszerűsítését - közölte Szakács László. Ezek után nehéz lesz nyomon követni annak a 440 milliárd forintnak a sorsát, amelyet éppen hazai fejlesztésekre csoportosított át a kormány két hónappal ezelőtt a 2016-os költségvetés módosítása során.

Az MSZP már a költségvetési módosítás vitája során arra figyelmeztetett, hogy a road-show ígéretei, a közúthálózat fejlesztését célzó határozatok előkészítetlenek voltak, nem gondolták át azokat, nem számolták végig a költségeket. Hiába jelezték, az egyszeri kedvező hatások, elsősorban az egyik multi 500 milliárdos adóbefizetése, nem teremt még közép távon sem alapot ilyen mértékű beruházásoknak. A presztizs beruházásokat tovább folytatódnak, miközben a városokat, a vidéket fejlesztő programok el sem kezdődnek, s ez óriási cinizmus - mondta lapunknak Szakács László.

A megyei jogú városokban élő emberekkel kötött szerződések érvényesek, és természetesen meg fognak valósulni - tudatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedden Szakács László szavaira reagálva. Ennek némileg ellent mond, hogy például a Veszprémnek ígért nagyobb fejlesztésekből semmi sem valósul meg, sem az úthálózatot nem bővítik, sem az új viadukt, és az új uszoda sem épül meg, de a szintén fideszes vezetésű Győr és Kecskemét sem járt jobban.

Csak a népszerűség fontos

Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor arra használta fel a Modern Városok Programot, hogy az országot járva kampányoljon, helyben erősítse a Fidesz támogatottságát - mondta a Népszavának Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint ezt az előnyt a miniszterelnök már megszerezte. A Fidesz kampányában, hatalomgyakorlásában az egy nagyon fontos elem, hogy mindig az egyidejűségből indulnak ki, vagyis itt és most hogyan szerezhetnek népszerűséget.

A szakértő szerint a Fidesz számára fontos helyeken lesznek látványos, közérzetjavító beruházások. A fejlesztésekről szóló kampány egy tervezett és hangos eseménysorozat volt, ahol a kormányfő a beruházásokat bejelentette, a visszavonás a Magyar Közlönyben megjelent határozatra korlátozódott, amit a Fidesz a saját médiájában nyilván nem fog terjeszteni, vagyis ettől önmagában nem fog zuhanni a párt népszerűsége - summázta Ceglédi Zoltán.