Több százezer romát semmisítettek meg a holokausztban

A roma holokauszt emléknapja augusztus 2-a, 1944-ben ezen a napon egyszerre több ezer romát öltek meg az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Porrajmos emléknapján is a menekültekkel volt elfoglalva, míg Colleen Bell amerikai nagykövet szerint a szegregált oktatás megtagadja a roma gyermekektől a jobb jövő lehetőségét.

A Porrajmos nemcsak egy gonosz rendszer műve volt, amely pár év leforgása alatt több millió embert pusztított el, hanem több száz évnyi hátrányos megkülönböztetésnek és üldöztetésnek a következménye is - fogalmazott Colleen Bell a roma holokauszt nemzetközi emléknapján, a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központban tartott budapesti megemlékezésen. Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szerint ez a megkülönböztetés napjainkban is folytatódik világszerte. "Személyesen tapasztaltam meg ezt olyan közösségekben, amelyeket feldúlnak a roma emberek otthonaikból való kilakoltatására irányuló, diszkriminatív gyakorlatok. Jelen van a megkülönböztetés azokban az iskolákban is, ahol a szegregált oktatás megtagadja a roma gyermekektől a jobb jövő lehetőségét" - szögezte le a diplomata. Bell szerint nem feledkezhetünk meg közös felelősségünkről, azaz nemet kell mondanunk a bigottságra és az igazságtalanságra. Az Egyesült Államok büszkén kiáll roma fivéreink és nővéreink mellett Magyarországon és világszerte - közölte a nagykövet, hozzátéve: együtt tántoríthatatlanul haladunk az egyenlőség és szabadság kiteljesedése felé, azért, hogy a Porrajmos soha többé ne következhessen be".

Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk egy olyan emlékezetkultúra kialakítására, amely egyaránt törekszik a méltó megemlékezésre a XX. századi diktatúrák valamennyi áldozatára, ugyanakkor a jövő nemzedékei elé a mártírok bátorságát és az áldozatokkal szolidáris segítők, embermentők cselekvő szeretetét állítja példaként – ezt már Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára mondta. Szerinte csak ez segít abban, hogy a vészkorszak és a második világháború okozta “látható sebeket” közös akarattal gyógyítsuk.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány nevében elítélt minden erőszakot és gyűlöletet, amely faji alapon tesz kollektívan felelőssé bármely népet, de kétségkívül megindító emlékező sorai közé becsempészett egy kis migránsozást is. Európában azért küzdünk, hogy ne tudják háttérbe szorítani az európai szegények és leszakadók ügyét a migráció kívülről érkező kihívásai - jelezte Balog. A humánminiszter, amikor éppen nem a menekültekkel volt elfoglalva, kifejtette: emlékezni és emlékeztetni kell, hogy a borzalmak ne ismétlődhessenek meg. A tragédia legyőzhető emlékezéssel, szembenézéssel, őszinteséggel, megismeréssel, tudással és a tisztelet kultúrájával, és úgy, ha a felzárkózás feladatát munkával és tanulással minden érintett komolyan veszi - állt a miniszter közleményében.

Nemcsak Budapesten, hanem Auschwitz-Birkenauban is tartottak megemlékezéseket.

Hetvenkét év távlatából is látnunk kell: a népirtásokba torkolló tragédiák nem a tettekkel, hanem a gondolatokkal kezdődtek - jelentette ki Teleki László. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint ma sem csak baráti találkozókon és sörházi fórumokon hirdetik a nyílt kirekesztést, hanem egyes európai politikusok ezt sulykolják emberek millióinak fejébe. Az ellenzéki politikus szerint nem a tetteket kell megállítani, hiszen ha erre kerül sor, már késő lesz. Üzenjük meg a világ gazdasági és politikai döntéshozóinak, köztük a gyűlöletet szítóknak: Európa és a világ összes nemzeti kormányának közös felelőssége, hogy ne legyen újabb világégés - fogalmazott Teleki.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer romát gyilkoltak meg. A kétmilliós európai cigányság 10-30 százaléka veszett oda a második világháború idején, a holokausztban - mondta Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója a közmédia keddi műsorában. Arról is beszélt, hogy az elhurcolásnak nem mindig a megsemmisítés volt a célja, részben kényszermunkára kényszerítették a cigányokat, részben embertelen orvosi kísérleteknek vetették alá őket.

Emlékeztek

- Civil szervezetek hagyományosan a budapesti Nehru parton, a roma holokauszt emlékműnél koszorúztak tegnap. Emellett több tucat vidéki településen is tartottak megemlékezéseket.

- A történelem számos esetben megmutatta – ahogy az a roma holokauszt esetében is történt -, hogy a gyűlölet elburjánzása egy idő után nem kontrollálható, és csak az értelmetlen pusztulás marad utána örökségül. Felelős közéleti szereplőknek pontosan fel kell mérniük, hogy szavaiknak mekkora súlyuk van és azokkal milyen társadalmi folyamatokat generálhatnak – közölte Szél Bernadett. Az LMP társelnöke szerint mindenki árt hazánknak, aki gyűlöletet szít egyes társadalmi és etnikai csoportok között.

- Az Együtt fejet hajt az öncélú és értelmetlen, az akkori magyar állam cinkosságával végrehajtott gyilkolás ártatlan áldozatai előtt; több mint 72 év elteltével is érthetetlen és felfoghatatlan mindaz, ami történt, s nincs semmiféle mentség vagy magyarázat arra, amit Auschwitzban és a többi haláltáborban tettek embertársainkkal.