Varga Mihály arról is beszélt, hogy a második negyedéves gazdasági növekedés 1,5-2 százalék körül alakul majd, ami az előző negyedévinek a duplája. Előrevetítette továbbá egy őszi jogszabály-csomagnak az érkezését, amelyben a munkahelyteremtés mellett immár a azok megtartását is támogatni fogják. Ennek nyomán kevesebb közmunkás lehet és ösztönöznék a lakóhelytől távol eső munkavégzést. A külföldi vendégmunkások Magyarországra érkezéséről kijelentette: a lehetőséget továbbra is csak vizsgálják. A munkaerőhiány már így is gond, hiszen emiatt egy autóipari beruházástól is elesett Magyarország - állította a miniszter. Ugyanakkor a problémát szerinte nem kell állami minimálbér-emeléssel megoldani, mert a bérfelzárkóztatás automatikusan végbe fog menni. Az ország egyoldalú autóipari függését fel kell oldani – ez egybevág Varga Mihály korábbi nyilatkozataival, ám a Fidesz éppen kedden állt ki közleményében a gépjárműipar fejlesztése mellett - fejtette ki a tárcavezető.
Az euró hazai bevezetéséről úgy nyilatkozott, hogy Magyarország jövőre nem lép be a közös fizetőeszköz előszobájának számító ERM-II rendszerbe, így a bevezetés is csak 2020 után lehetséges. Varga Mihály ezt azzal indokolta, hogy meg kell várni a hazai versenyképesség javulását és az euróövezet stabilizálódását is, ugyanakkor felvetette, hogy a visegrádi országok (az eurót használó Szlovákia kivételével) közösen vezethetnék be az európai fizetőeszközt. A bejelentés azért is meglepő, mert a miniszter két héttel korábban még úgy nyilatkozott: az évtized végére már lecserélhetjük a forintot.
Az MSZP közleményben reagált az interjúra, amelyben a havi minimálbér 150 ezer forintra történő felemelését és az ország unióban maradását követeli a kormánytól.
