Az utóbbi 15 évben az ökológiai túllövés napja 2 hónappal került korábbra, idén már augusztus 8-án, 2015-höz képest 5 nappal előbb átlépjük azt a küszöböt, ami után a természet már nem képes a saját megújuló képessége alapján újból előállítani, amit elhasználunk. Az emberiség mai fogyasztását figyelembe véve így már 1,8 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy ne legyünk deficitesek.
Ehhez mi, magyarok is hozzájárulunk, mivel egy átlagos magyar ökológiai lábnyoma 2,8 globális hektár, amely jócskán túllépi a rendelkezésre álló biokapacitást (1,72 gha). Ökológiai lábnyomunknak nagyságrendileg 60 százalékát teszi ki a karbon lábnyom, azaz a fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága.
Az egyén karbonlábnyomának jelentős részéért a háztartási energia felelős, amely Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32 százalékát teszi ki. A magyar lakosság az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként.
A MAVIR adatai alapján az utóbbi két évben minden korábbinál magasabbak voltak a nyári rendszerterhelés csúcsai. Tapasztalatuk szerint 24 °C napi átlaghőmérséklet felett minden további egy fokos emelkedés 90-100 MW-tal növeli az ország villamosenergia-fogyasztását.
A Knauf Insulation korábbi felméréséből kiderült, hogy Magyarországon minden 4. ember otthon is használ légkondicionálót. A klímaberendezések áramfogyasztása növeli az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás mértékét, vagyis minél inkább hűtjük vele a lakást, annál inkább növeljük a külső meleget, ami ellen védekezünk, és annál jobban növeljük a Föld erőforrásainak fogyasztását. Ha a belső hőmérsékletet 2°C-kal alacsonyabbra állítanánk télen és ugyanennyivel magasabbra nyáron, nagyságrendileg 1 tonnával kevesebb CO2-t bocsátanánk ki évente.
A természetes anyagokból készült hőszigetelés ezzel szemben árnyékolással együtt nyáron 5-7 °C fokkal is csökkenti a lakások belső hőmérsékletét, hatékony és környezetbarát megoldást nyújt az időjárás elleni védekezésben, a magasabb villany- és fűtésszámlák ellen és csökkenti az ebből eredő CO2 kibocsátást.
Egy átlagos magyar háztartásban a rezsi 75 százalékát a fűtés- és hűtés költsége teszi ki. Az energetikai felújítások, mint a hőszigetelés, a háztartások költségvetésére is pozitívan hatnak. Annak ellenére, hogy Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a földgáz, és negyedik legalacsonyabb az áram végfogyasztói ára, jövedelmünknek mégis még mindig csaknem százalékát költjük háztartási energiára, míg hőszigeteléssel fűtési költségünk és a fűtésből adódó CO2 kibocsátásunk közel felét megspórolhatjuk.
