Nulla kompromisszumkészség - Ezt is "üzenjük Brüsszelnek"

Amennyiben a nemek győznek, az Országgyűlés olyan törvényt hoz, amely megakadályozza, hogy az Európai Unió menekülteket telepítsen Magyarországra - jelentette ki Völner Pál államtitkár. Valki László szerint azonban Uniónak jelenleg nincsenek ilyen szándékai, ez a nyilatkozat is csak a népszavazási kampány része. A nemzetközi jogász kifejtette: a törvény csupán azt üzenné Brüsszelnek, hogy Magyarország nem hajlandó kompromisszumra, valódi jogi hatása azonban nem lenne. Eközben eredménytelenül zárult a hiányos ötpárti egyeztetés a levélszavazásról. A Fidesz szerint ugyanis nem kell módosítani a választójogi törvényt, mert az veszélybe sodorná a kvótareferendumot.

A magyar Országgyűlés olyan törvényt hoz, amilyet akar, ám ez esetben teljesen fölöslegesen, hiszen az Európai Unió nem tervez kvóta alapú kényszerbetelepítéseket. Ehelyett euróban kifejezett kompenzációt kér azoktól a tagállamoktól, amelyek elzárkóznak a menekültek befogadásától. Semmilyen konkrét veszélye nincs tehát annak, hogy Brüsszel felszólítsa Magyarországot meghatározott számú menekült befogadására. Így ez a nyilatkozat sem más, mint a kormány népszavazási kampányának része - mondta lapunknak Valki László, miután Völner Pál államtitkár kijelentette, ha a kvótareferendum érvényes lesz és a nemek győznek, törvény akadályozza majd meg, hogy az Unió "olyan személyeket erőszakoljon Magyarországra, akiket hazánk nem akar befogadni".

Szeptembertől kampányol az MSZP

Szeptember 1-jén kezdi meg a kvótareferendummal kapcsolatos kampányát az MSZP - jelentette be Molnár Gyula. A pártelnök elmondta, a szocialisták továbbra is arra buzdítják a választókat és a híveiket, hogy ne vegyenek részt a voksoláson. "Szándékosan nem használjuk a bojkott szót; a népszavazás intézményét elfogadjuk, tudomásul vesszük, hogy ez a demokrácia egyik fontos eszköze" - erősítette meg álláspontjukat, s hozzátette: részt akarnak venni a voksolás szabályszerűségének ellenőrzésében, így a szavazatszámláló és a választási bizottságok munkájában is.

A nemzetközi jogász szerint a másik probléma az, hogy a kvótareferendum és a Völner által emlegetett törvénytervezet eleve azt jelzi Brüsszelnek, hogy Magyarország semmilyen kompromisszumra nem hajlandó, s ez igencsak rosszat tesz hazánk - amúgy sem túl fényes - nemzetközi megítélésének. "Az EU éppen azért nem fogja megszavazni a kvótarendszert, mert Magyarország mellett más tagállamok is ellenzik azt" - mondta a szakértő, aki azt is hangsúlyozta, hogy az őszi népszavazás változatlanul alkotmányellenes, hiszen nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséggel kapcsolatos.

Eközben eredménytelen volt a Jobbik által kezdeményezett, az MSZP és a KDNP távolmaradása miatt "hárompártivá" zsugorodott ötpárti egyeztetés arról, hogy ne csak a határon túli kettős állampolgárok, hanem a külföldön élő magyarok is leadhassák levélben voksukat az októberi referendumon. Kósa Lajos ugyanis közölte: a Fidesz tartalmi és eljárási okok miatt nem támogatja a választójogi törvény módosítását. A Fidesz-frakcióvezető szerint a jelenlegi szabályozás koherens, az esetleges módosítás miatt pedig nem lehetne lebonyolítani az október 2-ára kitűzött referendumot, ami alkotmányellenes lenne. A politikus azt kérte a külföldön élőktől: aki voksolni akar, az jöjjön haza vagy menjen el az adott külképviseletre.

Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese erre reagálva: kitartanak amellett, hogy az Országgyűlés augusztusban rendkívüli ülésen tárgyalja a kérdést. Emellett helytelenítette a Fidesz és az MSZP hozzáállását, hiszen míg a szocialisták távol maradtak, a kormánypárt teljesen elutasító volt felvetéseikkel szemben. Dúró megjegyezte azt is, ha augusztus 18-ra sikerül összehívni a rendkívüli ülést, a házszabálytól történő eltéréssel akár néhány óra alatt kibővíthetik a levélben szavazás lehetőségét. Hadházy Ákos is a levélben szavazás kiterjesztése mellett foglalt állást. Ugyanakkor az LMP-társelnök érdektelennek nevezte a kvótareferendumot, mivel az szerinte nem oldja meg a bevándorlás problémáit. Hadházy szerint ennek hátterében az áll, hogy a kormány meg akarja akadályozni azoknak a voksolását, akik a "mesterségesen alacsonyan tartott bérek", valamint a kormányzati korrupció miatt kényszerültek elhagyni hazájukat.

Egységre intett Juncker

A menekültek elosztását szolgáló kvótarendszer révén kevesebb menekültet befogadó államok tegyenek többet az uniós külső határok védelméért, vagy fogadjanak be több szíriai menekültet Törökországból - mondta Jean-Claude Juncker a Der Tagesspiegelnek, hozzátéve: a szlovák uniós soros elnökség koordinálhatja az ügyet. Az Európai Bizottság (EB) elnöke kifejtette, a kvótaszabályozás a szolidaritás elvén alapul, azt szolgálja, hogy a Földközi-tengernél fekvő európai tagállamok ne maradjanak magukra a menekültdrámával, és a bizottság a szerződések őreként köteles gondoskodni a hatályos uniós jogszabályok érvényesítéséről. Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy a Brexit nyomán fölerősödnek az Orbán Viktor által képviselt, a tagállamok hatásköreinek újbóli megerősítését célzó tendenciák, azt mondta: a józan észre hagyatkozva hamar felismerhető, hogy a "gyorsan összenövő világban" értelmetlen volna, ha Európa felaprózódna nemzeti alkotóelemeire. Szerinte közösen fellépve sokkal jobb lapjaink vannak, mint minden egyes országnak külön-külön, "csak közösen nyerünk igazi szuverenitást". Szerinte erről el kellene gondolkodniuk azoknak, akik "oly hangosan követelnek szuverenitást".