Az atomtámadásokra emlékeztek a japán püspökök

„A béke építése tőlünk függ” – e szavakkal kezdődik a japán katolikus püspöki konferencia üzenete, amelyben a 71 évvel ezelőtti tragédiára emlékeznek. 1945. augusztus 6-án Hirosimára, három nappal később Nagaszakira hullott atombomba, összesen megközelítőleg 200 ezer ember halálát okozva – közölte a Vatikáni Rádió.

Az ázsiai ország főpásztorai olyan világot szeretnének, amelyben nincs erőszak és nincsenek atomfegyverek, sőt egyáltalán nincsenek pusztító fegyverek. Ferenc pápa 2016-os béke-világnapi üzenete nyomán a közjó védelmének fontosságára emlékeztetnek, és azoknak az oltalmazására, akik a legvédtelenebbek. A püspökök hangsúlyozzák: „Nem maradhatunk közömbösek a gyilkosságokkal, a nemzeti, kulturális vagy vallási jellegű megkülönböztetéssel, az erőszakos cselekményekkel és a szexuális visszaélésekkel szemben.”

Az országban ez év márciusa óta törvény rögzíti azt, hogy a II. világháború óta most először japán katonák ismét vállalhatnak nemzetközi missziós szolgálatot. Ennek kapcsán jegyzik meg a püspökök, hogy „tiszteletben kell tartani bárki emberi méltóságát, továbbá az Istennel és embertársaival fenntartott kapcsolatait”.

Szerző

Elégedett a magyar pártvezető

Bugár Béla elégedett azzal, hogy a Híd két minisztériumot szerzett a kormányban. Bugár a SITA hírügynökségnek elmondta: zsarolással szerezhettek volna többet is, de azt nem akarta. „Számunkra fontosabb volt, hogy mit tudunk bejuttatni a választási programunkból a kormányprogramba. A céljaink kilencven százaléka bekerült a Koalíciós Szerződésbe és a kormányprogramba. Mi voltunk ugyanis az egyetlen párt, aki világos elképzelésekkel érkezett a tárgyalásokra és tudta mit akar a kormány prioritásai közé juttatni a programjából.“ – mondta Bugár az Új Szó szerint Ezek a programpontok ugyanazok voltak a Richard Sulíkkal és a Robert Ficóval folytatott tárgyalások alatt is.

A Híd számára a minisztériumok számánál fontosabb volt, hogy Lucia Žitňanská kerüljön az igazságügy élére, a párt programjának ugyanis fontos pillére a korrupcióellenes harc. „A kitűzött célok lassan beteljesülnek“ – mondta Bugár, az offshore-cégek elleni törvényre, valamint a szélsőségek elleni harcra utalva.

A Híd elnöke azt is kiemelte, hogy a kisebbségi kérdésekben is sikerült előrelépést elérniük: megmentették a kisiskolákat, igaz, ezek finanszírozásáról ősszel még tárgyalni fognak.

Szerző

Száz lakosra 5,5 lőfegyver

Az Európai Bizottság (EB) a terrorizmus elleni harcra hivatkozva szigorítani akarja a fegyvertartás szabályait az Európai Unióban.

Tavaly év végén Szlovákiában 229 ezer legálisan tartott lőfegyver volt a polgári lakosság birtokában – írja az Új Szó. Az összehasonlítás kedvéért Magyarországon 128 ezer fegyver volt civileknél, így 100 lakosra csak 1,9 fegyver jutott, míg Szlovákiában 5,5. A legtöbb lőfegyver 100 lakosra Svájcban van (55,7), majd Finnország (45,3) és Szerbia (37,8) következik a sorban. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a fegyvertartás alapvető emberi jognak számít, több mint 88 fegyver jut száz lakosra.

Marián Majer biztonságpolitikai szakértő szerint Szlovákiában nem szokás önvédelmi célok miatt fegyvert venni, az emberek többsége továbbra is azon a véleményen van, hogy a közbiztonságot a rendőröknek kell védeniük. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy ha tovább romlik a biztonsági helyzet Európában, emelkedni fog azoknak a száma is, akik önmaguk vagy családjuk védelme miatt vesznek majd fegyvert.

Szerző
Témák
EU fegyvertartás