EU-szintű nukleáris elrettentő erő alakulhat Franciaország vezetésével

Németország nincs elragadtatva a lehetőségtől.

Az orosz propagandista atombombát robbantana Szibéria felett, a Kreml szólt, hogy nem kellene

Nukleáris fegyverek tesztelésébe foghatnak az atomhatalmak, minden előkészületet megtettek

Mintha csak arra várnának, hogy ki lép elsőként. 

Atombombával borotválná meg Alaszkát egy orosz parlamenti képviselő

Szünet  nélkül hergelik a népet. 

Lukasenkót Putyin és a háború tartja hatalmon, ugyanúgy érvel, mint Orbán Viktor

Kisebb dózisokban adagolja a Moszkva-Minszk duó a híreket a Belaruszba telepítendő vagy más esetleg ott lévő atomfegyverekről. Új elem ez a kelet-európai helyzetben – elsősorban a pszichológiai hadviselésben.

Donald Trump 2017-ben atombombát akart dobni Észak-Koreára, hogy aztán másra kenje az egészet

Az sem izgatta különösebben, hogy rengeteg ember életébe került volna a konfliktusa távol-keleti kommunista atomhatalommal.

És robban a szovjet atombomba...

Hogyan sikerült ennek a humanizmust, egyenlőséget lobogtató, de kegyetlen valóságú, gazdaságilag-iparilag középszinten lihegő országnak néhány év alatt előállítania saját atomfegyverét? Ezt mutatja be egy új, nyolcrészes orosz fikciós sorozat, A bomba, ami a YouTube-n elérhető.

Az út Hirosimáig

A Szerkentyű 75 éve új korszakot nyitott a hadviselésben

1945. július 16-án hajtották végre a világ első nukleáris fegyvertesztjét az atomfegyver kifejlesztésére szolgáló Manhattan-terv keretein belül. Robert Oppenheimer, a Manhattan-terv igazgatója John Donne költeménye után a Szentháromság (Trinity) nevet adta az első kísérleti implóziós-szerkezetű plutóniumbombának, amit korábban a kémek miatt csak Szerkentyűnek (Gadget) hívtak, majd a Jornada del Muerto sivatagban található White Sands kísérleti bázison felrobbantották. A Trinity igazolta a bomba működőképességét, ezért Truman elnök döntött az új fegyver éles bevetéséről Japán ellen, amire 1945. augusztus 6-án Hirosima és 9-én Nagaszaki felett került sor.

Eszelős terv: a Holdon akarta megnyerni az atomversenyt Amerika

Teller Ede dolgozta ki a projektet a hidegháború hevében, melynek lényege az volt: az Egyesült Államok atombombát robbant a Holdon.

Amit szabad Jupiternek: kinek lehet atomfegyvere?

Bár csak korlátozott a nukleáris elrettentő erővel rendelkező államok száma, a veszély így is igen nagy.

A kiközösített zseni

Népszava anno: Ledobták a második atombombát!

Magyar tudós is dolgozott az atombombán. Hevesy György is részvett az atombomba előállításában. Hevesy Dániából szökött Svédországba a németek elől

Egy percre megállt az élet Hirosimában

Japánban egy perces néma csenddel emlékeztek arra, hogy 73 évvel ezelőtt dobott le atombombát az Egyesült Államok a városra. Egy nukleáris fegyvermentes világ továbbra is elérhetetlennek tűnik.

Német tudósok – akikre a hosszú árnyék rávetül

Régóta foglalkoztatja a történészeket, politológusokat a kérdés: tudta-e Hitler, hogy az Egyesült Államok és Anglia atomfegyvert fejleszt ki, amit be is vethetnek? Németország miért nem próbálkozott meg ugyanezzel? Ez a kérdés izgatta már 1945-ben is a győztes hatalmak hírszerzőit és diplomatáit.

Hirosima, Nagaszaki: miért kellett ledobni?

Rendre elhangzik, „soha többé”, miközben az atomklub tagjai és a tömegpusztító fegyverekre ácsingózók megállás nélkül bővítik, tökéletesítik arzenáljukat.

Kiszámolták: 2 millió embert ölhetne meg a kis vezér

Elképesztő pusztításra lehet képes Észak-Korea, egy most publikált előrejelzés szerint, ha Japánra vagy Dél-Koreára lőnek ki atomrakétát, akkor 2 millió embert ölhetnek meg - írja az mfor.hu.

Phenjan fél évszázada az atom bűvöletében

Észak-Korea a világ egyik legizoláltabb országa. Olyan nukleáris programot fejlesztett ki, amellyel sakkban tartja a világot. Hogy mi ezzel a célja, arra Csoma Mózes, a régió szakértője adott magyarázatot.

Atombombát robbanthatott Észak-Korea

A kínaiak két földrengést is észleltek. A dél-koreai hadseregben riadót rendeltek el, az elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot - írja a hvg.hu az MTI nyomán.

Az atomtámadásokra emlékeztek a japán püspökök

„A béke építése tőlünk függ” – e szavakkal kezdődik a japán katolikus püspöki konferencia üzenete, amelyben a 71 évvel ezelőtti tragédiára emlékeznek. 1945. augusztus 6-án Hirosimára, három nappal később Nagaszakira hullott atombomba, összesen megközelítőleg 200 ezer ember halálát okozva – közölte a Vatikáni Rádió.

Ferenc pápa: Hirosima és Nagaszaki örökös figyelmeztetés

Az első atombomba ledobásának hetvenedik évfordulójáról emlékezett meg Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter téren mondott beszédében.

Atombomba

A rettegés időszámításának kezdete

1945. augusztus 6. Hirosima japán város felett felrobban az amerikai Enola Gay B-29 bombázóról  ledobott „Little Boy” nevű, minden eddiginél szörnyűbb tömegpusztító fegyver. Ez az „atomkor” kezdete, amelynek első napjától fogva az emberiség nem tud szabadulni az atomháború rémétől.

Ismeretlen fotók az atomcsapás utáni Nagaszakiról

Az Egyesült Államok nemzeti archívumában mintegy 30 eddig ismeretlen, színes fotót fedeztek fel Nagaszaki japán városról. A felvételek a második világháború végén, 1945 augusztusában végrehajtott atomtámadást követő időszakban készültek.

Mindjárt atomot villant Irán

Irán egy-másfél hónap alatt legyárthatja az első atombombájához elegendő mennyiségű, megfelelően magas szintre dúsított uránt - írják a pénteki izraeli lapok.