Oroszország új hadviselési módszereket tesztel Ukrajnában?

Oroszország a Nyugat elleni új hadviselés módszereit teszteli az ukrajnai válságban egy szerdán kiszivárgott brit katonai jelentés szerint.

A The Times című lap által ismertetett dokumentumban az áll, hogy Oroszország fejleszti a harckocsikat, tüzérséget és más nehézfegyvereket az ellenség rádiójeleinek megzavarására és a drónok feleslegessé tételére alkalmazott kifinomult elektronikus hadviseléssel kombináló képességeit. A közösségi média, a rádiók és a tömeges sms-küldések révén Vlagyimir Putyin elnök propagandában való jártasságát is a lakosság véleményének befolyásolását célzó fegyverré alakították.

A belső elemzés szerint Nagy-Britanniának felkészültebbnek kell lennie abban, hogyan vívjon meg a jövőben egy lehetséges háborút, amelyben a hagyományos arzenáltól a drónokon át a Twitter- és a Facebook-bejegyzésekig mindent fegyverként alkalmaznak. Jelenleg ugyanis "csalódást keltően sérülékenyek" az orosz erőkkel szemben.

A jelentés szerint az, hogy Oroszország nem ismeri el, hogy katonái harcolnak Kelet-Ukrajnában, és az, hogy oroszbarát szakadárok is segítik őket, jól mutatja, milyen bonyolult és sokrétű az új orosz hadviselés. Embereket küldenek az ellenség vonalai mögé, hogy szabotázsakciókat hajtsanak végre, rombolják az infrastruktúrát, megfélemlítsék a helyi rendőröket, politikai gyilkosságokat és emberrablásokat hajtsanak végre, mindezzel pedig zavart keltsenek. Emellett Oroszország nagy energiát fordít a tájékoztatás és a közösségi média ellenőrzésére Kelet-Ukrajnában a lakosság befolyásolása érdekében. A propaganda a harci cselekményeknek is fontos része, a tüzérségi támadások előtt például drón segítségével oroszbarát propagandát hirdető sms-eket küldenek minden telefonra - beleértve az ukrán katonákét is.

Az alacsony intenzitású konfliktus azonban gyorsan komoly háborúvá válhat - figyelmeztet az elemzés, amelynek egyik ismerője a lapnak azt mondta, a világ paradigmaváltás tanúja a hadviselésben. "Olyan ez, mint amikor harckocsik váltották fel a lovakat vagy gépkarabély a puskát" - fogalmazott. Kitért arra, hogy a demokratikus párbeszéd aláásására alkalmazott félretájékoztatás, a kiberbűnözés, a gazdasági nyomásgyakorlás szintén része az arzenálnak.

A The Times a témában ismertette Richard Shirreff brit tábornok cikkét is. A NATO európai erőinek volt főparancsnok-helyettese szerint Oroszország nem egy hanyatló poszt-hidegháborús hatalom elavult vagy fogyatkozó katonai képességekkel. A közelmúlt legnagyratörőbb katonai modernizációs programját hajtja végre a haderő 2020-ra való megújítására. "Elsődleges céljai közé tartozik nukleáris fegyvereinek modernizálása, az új fegyverrendszerek bevezetése a légierőnél, a haditengerészetnél és a szárazföldi csapatoknál, ebben a sorrendben" - emelte ki. A nukleáris arzenálról szólva hozzátette, hogy Oroszországnak a deeszkaláció a célja vele: a NATO zsarolása vagy elrettentése a lehetséges válaszcsapástól.
Richard Shirreff emlékeztetett arra, hogy Oroszországban tavaly nyolc új dandár alakult, Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig januárban három további létesítését jelentette be a Balti-államokkal szomszédos nyugati katonai körzetben.

A tábornok szerint Oroszország a gyengélkedő gazdasága ellenére is "megdolgoztatja" a NATO-t. "A Szovjetunió bukása után remények voltak arra, hogy Oroszország demokratikus államként születik újjá. Putyin elnök, aki most már egyaránt kétszer szolgált kormányfőként és államfőként, azonban meghiúsította ezeket a reményeket" - írta, hozzátéve, hogy az Oroszország szuperhatalmi imázsának visszaállítására vágyakozó politikus az erőit Ukrajnában és Szíriában fitogtató hadseregbe öli forrásait.

"Oroszország tettei magukért beszélnek: kegyetlen opportunizmus, gyors döntéshozatal és az ellenség gyengéinek kihasználása. Az eredmény gondolkodási szünetre kellene, hogy késztesse a NATO tagállamait" - vélekedett. Dicsérte a katonai szövetség arról szóló döntését, hogy négy zászlóaljat telepít a Balti-országokba és Lengyelországba, bár szerinte ez inkább politikai jelzés, semmint hiteles katonai erő.

Végül megjegyezte, Oroszország elrettentéséhez fontolóra kellene venni a hibrid és aszimmetrikus hadviselés eszközeinek a NATO védelmi doktrínájába való beépítését.

Szerző

Oroszországi légikatasztrófa - Szándékosan okozhatta a pilóta

Felmerült a lehetősége annak, hogy a repülőgép parancsnoka szándékosan okozhatta a FlyDubai légitársaság utasszállítójának márciusi tragédiáját a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban - jelentette szerdán az Interfax hírügynökség egy, a légikatasztrófa ügyében folytatott vizsgálat állásáról jól értesült forrásra hivatkozva.

A szakemberek a gép fekete dobozának vízelemzése nyomán kezdték mérlegelni ezt a verziót is. A hangfelvételekből kiderült, hogy a Boeing 373-as ciprusi pilótája nem reagált érdemben másodpilótájának a cselekedetei célszerűségét firtató kérdéseire, miközben a magassági kormányt 12 másodpercen át tartva bukórepülésbe manőverezte a repülőgépet. A gép parancsnoka higgadtan csak annyit válaszolt, hogy "minden rendben van". A feltételezés szerint a pilóta tisztában volt cselekedeteinek következményeivel, helyesen mérte fel a szituációt és az utasszállító helyzetét.

A vizsgálatot folytató szakemberek az Interfaxnak névtelenül nyilatkozó informátor szerint tovább mérlegelik azokat a lehetőségeket is, melyek szerint a pilóták hibát követtek el a nehéz időjárási viszonyok közepette, hogy a gép parancsnoka kimerült volt és a gép magassági kormánya meghibásodhatott.

A FlyDubai utasszállítója március 19-én zuhant le Rosztov-na-Donuban, kevéssel a leszállópálya elérése előtt. A fedélzeten tartózkodó 62 ember - 55 utas és hétfőnyi személyzet - közül senki sem élte túl a tragédiát.

Az orosz Államközi Légiközlekedési Hivatal a gép adatrögzítőinek vizsgálata alapján március végén azt a tájékoztatást adta, hogy a földbe csapódás pillanatáig nem mutatkozott meghibásodás a Boeing egyetlen berendezésében és alkatrészében sem.
A hivatal az Interfax jelentésére reagálva közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy nem rendelkezik olyan adattal, amely a pilóta szándékosságára utalna.

A gép pusztulását a hatóságok legelőször a repülőtér környékén tomboló viharral magyarázták. Az utasszállító két órán át körözött a város fölött és kétszer próbálkozott meg a leszállással. A Kommerszant című napilap március végén arról írt, hogy a pilóták között konfliktus robbant ki, és mire egyetértésre jutottak, túl késő volt már.

Az orosz sajtóban megjelent értesülések szerint a gép parancsnoka a katasztrófát megelőzően meg akart válni a légitársaságtól. Fáradtságra hivatkozott amiatt, hogy 11 nap alatt tíz járatot kellett vezetnie.

Szerző

Folytatódnak a törökországi tisztogatások

Az állami vallásügyi hatóság 2650 munkatársát bocsátotta el. Ez azt jelenti, hogy a hatóság már összesem 3672 eddigi munkatársától vált meg. 

A hatóság Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök közvetlen irányítása alatt áll. Azért alapították, hogy ellenőrize a törökországi szunnita vallási intézményeket. Egyesek szerint a hatóság rosszul bánik más vallási irányzatokkal, így az alavitákkal. A Diyanetnek több mint 100 ezer munkatársa van, költségvetése milliárd euró körüli.

Az elbocsátottakat azzal gyanúsítják, hogy közük lehet az Egyesült Államokban élő prédikátor, a puccskísérket agytrösztjének tartott Fethullah Gülen mozgalmához.

Szerző