Lőrinc napja

Lőrinc napja a népi hiedelem szerint az utolsó fürdőnap, mert már hideg a víz. A kígyó is már elbújik. Ha nem bújik el, akkor el akar pusztulni, a kerékvágásba fekszik, hogy ott lelje halálát, hiszik a muravidéki Göntérházán. Ezek a hiedelmek azonban a szeptember ötödikei Lőrinc-naphoz fűződő hiedelmek, naptári félreértés eredményei. Mint rámutatónap is a félreértés következményeképpen mutatja meg az ősz időjárását. A nap időjósló, termésjósló nap. Ha esik, és még a kerékvágásban is megáll a víz, lesz bőven szőlő, gyümölcs. A szép idő szép, hosszú őszt jelez. Topolyán azt mondják: „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép.” Ha Vasas Szent Péter és Lőrinc közt nagy a meleg, akkor tartós, hideg tél lesz. (...) Mivel augusztus a csillaghullás hava, Lőrinckor is lehet hulló csillagokat látni, amit a nép Lőrinc tüzes könnyeinek nevez.(...) Egyes vidékeken úgy tartották, ha Lőrinckor esik az eső, a sárgadinnye lucskos lesz, rothadásnak indul, ehetetlenné válik. Az Ipoly menti falvakban az uborkára is kiterjesztették a dinnyével kapcsolatos megfigyeléseket: "Ugorkát eltenni csak Lőrinc előtt érdemes - mondták -, utána már haszontalan (rossz ízű) lesz." Lőrincet itt-ott a hazai vincellérek is megtisztelték, napjának időjárásából, összevetvén az ilyenkor megtartott hegybéli szőlőmustrával, a várható szüretet jósolgatták. Göcsejben várták a Lőrinc napi esőt, mondván: az jó bortermést ígér. (...)