Kettészakadt ország - Jövő nélkül él a kétharmad

Publikálás dátuma
2016.08.12 07:00
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Foglalkoztatottságban, jövedelmi szintben, segélyekre való rászorultságban, iskoláztatásban és az eladhatatlan ingatlanok miatt is hátrányban van az ország kétharmada az észak-nyugati megyékkel és a fővárosi agglomerációval szemben. A keleti országrész és a Dél-Dunántúl leszakadása általános, de egyes zárványokban az átlagnál is riasztóbb.

Az utóbbi években nem született olyan foglalkoztatáspolitikai elemzés Magyarországon, amely nem fogalmazta meg, hogy kettészakadt az ország: míg Kelet felé haladva egyre magasabb a közmunka aránya, de piaci munkahelyek alig létesülnek, addig a nyugati megyékben mind nagyobb a munkaerőhiány. Legutóbb azért került szóba a kérdés, mert a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége már 250 ezer vendégmunkást alkalmazna, hogy ne kelljen három műszakról kettőre átállni a nagy gyárakban. A munkaerő-piaci helyzet mellett a társadalom jövedelmi viszonyok szerinti és egyben területi kettészakadását minden egyéb mutató is bizonyítja.

Elég belenézni az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) idősoros elemzéseibe és kirajzolódok az ország térképén, hogy a Zalaegerszegtől Székesfehérváron és Érden át a fővárosig meghúzható tengelytől Észak-Nyugatra összehasonlíthatatlanul jobban boldogulnak az emberek, mint ettől a vonaltól Délre és Keletre. Nem a Duna szakítja ketté az országot, hiszen a Dél-Dunántúlnak sem sikerült kitörnie. Az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem megyénkénti megoszlása is ezt a tengelyt rajzolja fel, de még pontosabb képet kapunk, ha a járások szintjén nézzük, mennyi bevétele van az ott élőknek. Ezek az adatok minden lakosra számított értékek, vagyis nem csak azt mutatják meg, mennyi az átlagkeresete az adott térségben hivatalos bérért dolgozóknak. (Országos szinten jelenleg már nettó 174 300 forint az átlagkereset.)

Ha a fővárost kivesszük, három olyan járás volt 2014-ben, ahol a lakosonként vett nettó jövedelem-mutató meghaladta az egymillió forintos éves szintet, ebből kettő Budapest agglomerációjában található. A budakeszi és a dunakeszi járás mellett csak Győr térsége tudta elérni a bűvös számot. Ebből a szempontból nem számít, hogy megyeszékhely a járás központja, vagy kisváros, hiszen Balatonalmádi környékén ugyanúgy 774 ezer forint az emberek éves jövedelme, mint Szegeden, Körmend 818 ezer forintja csak kevéssel több Kecskemét 806 ezer forintos átlagánál. A keleti országrész egyértelmű jövedelmi leszakadását mutatja ugyanakkor, hogy a megyeszékhelyek térsége sem éri el mindenütt ezt a 800 ezer forintos határt, több járásban pedig az 500 ezer is távoli álomnak látszik. A cigándi, kisteleki, csengeri, sarkadi, bácsalmási, vagy ózdi, netán kunhegyesi térség jövedelmi viszonyai alapján kimondható, hogy ezekben a zárványokban hétköznapi állapot a szegénység. A KSH az egy főre jutó jövedelmeket régiónkénti bontásban adja közre, ami annyiban árnyalja a képet, hogy az ő 2014-es adatsoruk az Észak-Alföldet mutatta a legszegényebbnek, ahol még kisebbek a jövedelmek, mint a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon vagy a Dél-Alföldön.

Népszava fotó/Vajda József

Népszava fotó/Vajda József

Ugyanez a kettészakadás látszik, ha azt keressük, hányan élnek segélyekből. Miközben 2014-ben a Nyugat-Dunántúlon 8 és fél ezren voltak összesen, addig az Észak-Alföldön több mint 55 ezren, Észak-Magyarországon pedig 44 ezren.

Ha figyelembe vesszük, hogy ugyanebben az évben a KSH azzal számolt, hogy egy egyedül élő felnőtt szegénységi küszöbe 843 941 forint, nem túlzás kijelenteni, hogy az ország kétharmada ez alatt a szint alatt élne, ha a háztartás minden kiadását egyedül fizetné. A szegénységi küszöbnél magasabb létminimum kiszámításakor hasonló arányokat mutattak ki a Policy Agenda kutatói, akik idén először készítették el a számítást szakszervezeti felkérésre. A 2015-ös létminimum havonta 88 016 forint volt, a becslések szerint tavaly ennél alacsonyabb jövedelemből élt a magyar lakosság 41,5 százaléka, többségük minden bizonnyal az előbb említett, bajban lévő térségekben.

Több keleti megyében esély sem látszik a lakosság helyzetének javulására, a felnőttek nem tudnak elhelyezkedni, olyan kevés piaci munkahely jön létre. Borsodban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tavaly az év első felében 90 százalékban közmunkát indítottak, de a Menedzsment Fórum online oldalán megjelent adatok szerint a közfoglalkoztatásban induló munkahelyek aránya 80 százalék fölött volt Nógrádban, Hajdú-Biharban és Békésben, sőt Somogyban, Tolnában és Baranyában is. A „gazdag” megyékben nagyságrendekkel kevesebb közmunkást foglalkoztatnak a települések.

Illusztráció/Thinkstock

Illusztráció/Thinkstock

Az egyébként is bajban lévő térségekben a jövő is kilátástalan. A nem dolgozó és a nem tanuló fiatalok aránya 13,6 százalékos volt tavaly a 15-24 éves korosztályban, majdnem felük legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Amióta a Fidesz-kormány 16 évre szállította le a kötelező iskoláztatás korhatárát, egyre többen maradnak ki az iskolából azokon a településeken, ahol nagyobb számban tudnak bekapcsolódni a közfoglalkoztatásba. Nekik sem most, sem később nem kínál semmit a nyílt munkaerőpiac és a kormány láthatóan lelkesen támogatja ennek a békés tudatlanságnak nemcsak a fennmaradását, hanem az újratermelődését is.

A KSH ezen a héten nyilvánosságra hozott felmérése az ország lakáshelyzetéről ráadásul azt igazolta, hogy a legszegényebb térségek falvaiban eladhatatlanok az ingatlanok, aki ott él, azt röghöz köti a fedél, ami még megmaradt a feje fölött.

2016.08.12 07:00

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02