Varga: átmeneti volt az első negyedévi visszaesés

A második negyedévi növekedési adatok igazolják, hogy az első negyedévi visszaesés átmeneti volt, a gazdaság növekedési lendülete továbbra is tart, és ha nem történik váratlan esemény, a tervezett 2,5 százalékos növekedési ütem tartható - kommentálta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a KSH által pénteken nyilvánosságra hozott GDP-adatokat.

A KSH adatai szerint a magyar GDP a második negyedévben 2,6 százalékkal, az első fél évben pedig 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A miniszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, jó remény van arra, hogy a második fél évben a dinamika erősebb legyen. Kifejtette, a 2,6 százalékos második negyedévi ütem jóval meghaladja a várakozásokat, a szaktárca ugyanis 1,9-2 százalékkal, a piaci elemzők pedig 2,1 százalékkal számoltak. A miniszter kiemelte, a magyar gazdaság úgy is képes volt magasabb szintű növekedésre, hogy az uniós átutalások nem érték el a tervezett szintet.

A második negyedévben az építőipart kivéve valamennyi ágazat jól teljesített. Az ipar termelése az első negyedévi visszaesés után visszaállt a normális kerékvágásba. Az ipari konjunktúra indexek, a rendelésállomány azt vetítik előre, hogy ez a tendencia a következő hónapokban is fennmarad -tette hozzá Varga Mihály.

A mezőgazdaságban a belvíz, vihar- és fagykárok ellenére jók a terméskilátások, számítani lehet arra, hogy a mezőgazdaság a második negyedévben akár fél százalékponttal is hozzájárulhatott a növekedéshez. A szolgáltatások terén a növekedés igen kedvező volt, ami mögött a magasabb bérkiáramlás áll, az első félévben ugyanis 6-6,5 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Az építőipar ugyanakkor csalódást hozott, de a miniszter szerint a második fél évben ebben az ágazatban is változásra lehet számítani.

A növekedéshez a keresleti oldalon jelentősen hozzájárult a kiskereskedelmi forgalom első fél évi mintegy 6 százalékos bővülése, amiben szerepe volt a foglalkoztatás növekedésének. A külkereskedelmi többlet az első félévben 5,3 milliárd euró volt, mintegy 1 milliárddal nagyobb a tavalyi első félévinél. A nettó exportot az ipar fellendülése is élénkítette.

Kitért arra is, hogy a 28 uniós tagállam negyedéves alapon 0,4, éves alapon 1,8 százalékkal növekedett, amit a magyar növekedés jócskán meghalad. A közép-európai régióban is kedvező tendencia érvényesül, a régió egésze növekedést tudott felmutatni. Ehhez hozzáfűzte, hogy az uniós források áramlása mindenhol befolyásolja a növekedést, és az építőipar a többi visegrádi országban sem tudott jól teljesíteni.

A miniszter kifejtette: a második fél évben tovább gyorsulhat a gazdasági növekedés. Arra számítanak, hogy a visszahúzó hatások gyengülnek, a 2,5 százalékos növekedési ütemet nem kell módosítani.

Az építőiparnak lökést adhat a csok és az áfa 5 százalékra csökkentése. Az első fél évben egyharmaddal több építési engedélyt adtak ki, a csokot pedig 12 ezren igényelték már eddig - ismertette a miniszter. A bérkiáramlás számottevő mértékben élénkítheti a keresletet, és van remény arra, hogy az uniós támogatások felhasználása még kedvezőbbé válik. A mezőgazdaság, ha nem következik be előre nem látható katasztrófa, jelentős mértékben hozzájárul majd a GDP növekedéséhez.

Kérdésekre válaszolva a miniszter beszélt arról is, hogy a közösségi fogyasztás területén nem terveznek jelentős változásokat. A kormány a parlament által elfogadott 2016-os költségvetés alapján dolgozik, ennek módosítását egyelőre nem látják szükségesnek. A határszakaszok védelmével kapcsolatos kiadások kis mértékben emelkednek, de ez nem lesz érdemi hatással a gazdasági növekedésre.

A strukturális munkanélküliségen a munkaerő mobilitásának növelésével lehet segíteni, ezt támogatják a tavasszal elfogadott adószabályok - mondta Varga Mihály. Hozzátette, bízik abban, a következő hónapokban további intézkedésekkel tudnak előállni, amelyek jelentősen javíthatják a munkaerő mobilitását. Azon is el kell gondolkodni, hogy a közfoglalkoztatásban milyen további ösztönző elemeket lehet bevezetni, amelyek visszaaintegrálják az elsődleges piacra a munkavállalókat - tette hozzá.
Magyarországon erőteljes bérfelzárkóztatás valósul meg, ez pedig a kormány számára azt a kihívást jelenti, hogyan lehet a munkaerő átstrukturálását átképzéssel felgyorsítani. A reálkeresetek utoljára 2012-ben csökkentek, 2013 óta gyorsuló ütemben növekednek, idén január-május között 7,5 - a közfoglalkoztatás nélkül 8,2 - százalékkal emelkedtek. Amíg nem történik meg a munkaerő átképzéssel történő átstrukturálása, a bérek a korábban vártnál jobban emelkednek, ez a tendencia a következő 1-1,5 évben erős lesz. A kormány a munkaadók és munkavállalók bölcsességére hagyatkozik. "Jó megállapodásokat kívánunk, amelyek reális mértékben, úgy növelik a béreket, hogy ezzel nem veszélyeztetik az ország versenyképességét" - mondta Varga Mihály.

A fogyasztói árakban nem számítanak lényeges változásra.

A harmadik országból történő munkaerőbehozatalra vonatkozó kérdésre Varga Mihály kifejtette: amíg vannak Magyarországon olyan emberek, akik munkát keresnek, elsősorban őket kell segíteni, jelenleg 250 ezer ember keres munkát. A betöltetlen munkahelyek száma meghaladja az 50 ezret. A munkáltatókat abban tudják segíteni, hogy felgyorsítják az átképzéseket, azonban a mérnökképzésben például két-három évre van szükség ahhoz, hogy a hiányt pótolják. Várják a munkaadók javaslatait.

MSZP: Varga Mihály számai semmit nem érnek

Az MSZP értékelése szerint a nemzetgazdasági miniszter által frissen közölt számok semmit nem érnek, az embereknek kézzelfogható fizetésemelésre van szükségük.

Gúr Nándor, az ellenzéki párt alelnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy Varga Mihály a második negyedévi növekedési adatokat elemezve tarthatónak ítélte a tervezett 2,5 százalékos növekedési ütemet. A szocialista politikus azt mondta: ezekből a számokból nem lehet jóllakni vagy az iskolakezdéshez szükséges tanszereket megvásárolni. Az emberek a valóságban azt tapasztalják, hogy az árcédulákon magasabb összegek szerepelnek, a fizetésük pedig kevesebbet ér - tette hozzá. Megjegyezte: ha igaz lenne a növekedés, akkor az elmúlt hat évben nem 600 ezer ember hagyta volna el az országot, hanem több 100 ezer más európai akart volna idejönni dolgozni.

Gúr Nándor ismét egy mértékadó, kézzelfogható fizetésemelés mellett foglalt állást. Ennek forrásaként jelölte meg a 2 százalékos GDP-növekedés 6-700 milliárd forintos többletét, valamint azt mondta, ugyanennyit lehetne előteremteni a fekete, illetve szürkegazdaság arányának 2 százalékos csökkentésével. Az adó- ás vámhátralékok felének behajtása ezer milliárd forintot tenne ki és a pénzpazarlást is vissza lehetne fogni - sorolta az MSZP alelnöke.