Globális szamárbőr

Burkina Faso (a hajdani Felső-Volta) nyugat-afrikai parlamentáris köztársaság. Nevének jelentése moré és dioula nyelven: becsületes emberek országa. Legnagyobb részét silány alföld foglalja el. Folyóit, a Fehér-, Vörös- és Fekete-Voltát széles, néptelen síkságok kísérik, félsivatagos szavannák borítják. Úgy tízezer éve Nyugat-Afrika egészéhez hasonlóan ez a terület is benépesült. Az országban számos állatfaj él: antilop, bivaly, oroszlán, sakál, majom, víziló, krokodil, madarak. És vagy másfél millió szamár.

A BBC (és az MTI) szerint a becsületes emberek országa a héten úgy döntött: nem exportál több szamárbőrt, mivel akkora a termék iránti kereslet Ázsiában, hogy az már az ország szamárpopulációját fenyegeti.

Nem tudom, a világ legősibb folyamatos civilizációja, a Középső Birodalom lakói, mit tudnak Burkináról. Sovány ismereteink ellenére, aligha lehet elképzelni két, egymástól annyira különböző kultúrát, mint a kínai és a moré-dioulai. Aligha tudjuk elképzelni, hogy az 1884–85-ös Kongó-konferenciáig, ami után a franciák felfedezték, majd 1898-ban gyarmatosították „Felső-Voltát”, úgy általában a világnak fogalma lett volna az itt élő hatvan népcsoportról. Most meg itt vannak a szemünk előtt, a szamaraikkal együtt. A szamárbőr nagy felvevőpiaca mindenesetre Kína lett, ahol a hagyományos gyógyítás orvosságait készítik belőle. Frissítő tonikot, ami felfogásuk szerint általános immunrendszer-erősítő ital. Exkluzív csomagolásban, drága ajándékként is árulják, és mivel egyre erősödik a fizetőképes középosztály, alaposan megnőtt iránta a kereslet. Következésképp a Burkina Fasóban inkább szállításra, kevésbé a húsukért tartott szamarak ára a magasba szökött. A korábbi négy dollár helyett ötvenbe kerül egyetlen állat kültakarója. Túl sok ám ez egy olyan világban, ahol egy lakosra a magyar tizenhetede, 1400 dollár nemzeti jövedelem jut. Nem csoda: 2015 első negyedévében ezer szamárbőrt exportáltak, az idén az első félévben pedig a 65 ezret.

A szabad kereskedelemhez nem árt, de nem feltétlenül kell egyezmény, amely csiszolgatja a kölcsönös érdekek eltérő éleit. A lényeg, hogy legalább az egyik fél utazzon. A kínai meg már csak olyan, hogy eljutott Burkinába, és éles szemmel azonnal felfedezte, mekkora üzlet lehet a szamárbőr. Ha divatos igény támad rá otthon, mert a szamárbőr-tonik felettébb egészséges. Tett róla, hogy támadjon fizetőképes kereslet. Aztán már „csak” a feldolgozó-ipart, a kereskedelmi láncot kellett megszerveznie és utazhatott is vissza a négydolláros irháért. Azért gondolom, hogy a kínai utazott Burkinába és nem fordítva, mert akkor nem négy dollár lett volna a bőr ára. Hanem a burkinai moré és dioula becsületes ugyan, de nem esett a fejére. Miközben jól kiröhögte a bolond kínaiját, hogy szamárbőr-levet kortyolgat otthon, ráébredt, a négy dollárból akár ötvenet is tud csinálni, ha már "odaát" fontos az a szamár. Meg különben is: vigye, ha annyira akarja, legalább a másfél millió Equus asinusból nem lesz három. Azt persze csak sejtette a nyomorult, hogy a kínai, elegánsan becsomagolva nem ötvenért, de meglehet, ötszázért adja tovább gyógycseppként a szamárbőrt. De mit tehetett volna, a kockázat a kínaié, neki arra nincs pénze. Ötven dollár meg ötven dollár.

Így lett globálissá a szamárbőr. Amely globalitással jó ideig szinte mindenki jól járt. Kivéve a szamarat. De látjuk, a globalizáció kezelhető. Kissé egyszerűen: csak néhány becsületes ember kell hozzá. Olyan, aki a szamarak kihalásától nem a kínaiak gyógytonikját félti, hanem saját mindennapi szamáralapú kenyerét.

Szerző
Friss Róbert

Rihanna jött, késett, majd lelépett

Publikálás dátuma
2016.08.13. 07:45
Rihanna koncertje hatalmas csalódás volt: rövid, egyszínű műsoráért nem lelkesedett a közönség FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Rövid, de stresszes előadást nyújtott a Sziget Fesztivál idei legnagyobb neveként beharangozott Rihanna, aki furcsa mód csupán félórás késésével botránkoztatta meg csaknem százezres közönségét, az őt ünneplő tinédzserek többségének az ennél nagyobb bakik és sértésként felfogható félrecsúszott gesztusok fel sem tűntek. Rihanna jött, látott, persze magából is mutatott ezt-azt, aztán bezsebelte a sztárgázsit, és a fesztivál hősként tűrő stábjára bízta a kielégítetlen tömeg kezelését. Az estét számunkra előzenekara, az osztrák Parov Stelar mentette meg.

Köszi, viszlát - mondta Rihanna, mielőtt elhagyta az idei Sziget nulladik napjának nagyszínpadát. Én ekkorra már csaknem fél órája vártam ezt a pillanatot kissé hátrébb húzódva a koncerttértől, egy távolabbi bárnál, hiszen a tömeg fojtogató és agresszív volt az amerikainak nevezett barbadosi világsztár egyórás koncertjén. Rihanna ugyanis a tervezetthez képest fél órával később kezdte a koncertet, de csak 10 percet pakolt rá a végén. Röviden elköszönt és ment is, én pedig még egy, "mint aki jól végezte dolgát" típusú közhelyt sem akaszthatok a mondat végére, hiszen az nem lenne igaz.

A nulladik nap és az egész idei Sziget legnagyobb húzónevének előadására már jó előre elfogytak a jegyek, pedig nem most járt először Magyarországon az énekesnő. Rihanna már több mint tíz éve a szakma egyik állócsillaga, szinte mindegy, milyen kislemezzel rukkol elő, garantált a toplistás helyezése, a tinédzserek pedig bomlanak érte. Még csak 28 éves, de tizennégyszer volt a Billboard zenei toplista első helyén, nyolc Grammy-díj birtokosa, és számos egyéb rangos szakmai díjat is besöpört már. Mindemellett igazi bulvár-, pontosabban botrányhős. A Sziget programfüzetében ugyan amerikaiként szerepel, de Robyn Rihanna Fenty néven valójában a háromszázezernél is kevesebb lakosú Barbadoson látott napvilágot. Tizenöt éves korában költözött az Egyesült Államokba, miután egyik barátja bemutatta Evan Rogers amerikai zenei producernek, aki éppen a karibi szigeten nyaralt. Rogers annyira beleszeretett a hangjába, hogy magával vitte Amerikába, ahol a híres rapper és zenei producer, Jay-Z csapott le rá. Így aztán Rihanna tizenegy éve, mindössze 17 évesen bemutatkozott Pon de Replay című számával, azóta pedig rendszeresen szállítja az általában r&b-gyökerű, de sokféle zenei hatást beépítő popslágereit. Az énekesnő idei nagy dobása a februárban kijött Work című szám volt, amelyben Rihannához a szintén tinédzserbálvány kanadai rapper, Drake csatlakozott, s a dal már a félmilliárdos letöltésen is túl van a legnagyobb internetes zenei megosztón, a YouTube-on. Ez a szám az énekesnő új, Anti című új albumáról van, amely januárban az eladási listák élén debütált.

Mivel az életrajzából is egyértelműen látszik, az énekesnő még kiforratlan személyiséggel világsztárrá avanzsált, s a közfigyelem központjában élte le eddigi életének felét, ez némileg elnézővé tehetne minket a magatartásával kapcsolatban. Ám az mégis meglehetősen félresikerült antré egy állítólag 280 millió forintért, azaz egymillió dolláros sztárgázsiért meghívott, profi előadótól, hogy noha tisztában van a Szigetet szabályozó hangrendeleti utasításokkal, így hogy a leghangosabb szabadtéri koncerteknek véget kell érnie este 11 óráig, mégsem lép időben színpadra. Ráadásul Vető Viktória, a Sziget sajtósa az Indexnek azt mondta: "bár Rihanna tudta, hogy így csak egy órája marad, maga döntött úgy, hogy fél órával később kezd".

Megtetszhetett neki az ötcsillagos hotelszoba komfortját nyújtó pihenőhelyisége. Rihanna stábja ugyanis - meg nem erősített hírek szerint - különleges igényekkel állt elő: tágas öltözőterületet kért, mondván az énekesnő többször is ruházatot fog váltani az eredetileg két-, majd másfél órásnak ígért show alatt. Egyszer sem öltözött át, sőt, ami tőle még ennél is szokatlanabb: le sem vetkőzött. Ennek oka vélhetően a szokatlanul hűvös idő volt, amitől Rihannát a mediterrán stílusú luxuskonténer-komplexum védte meg, bőrkanapékkal, asztalkákkal, csendes üzemű por- és pollenszűrős légkondicionálókkal, továbbá világos színű szőnyegpadlóval. De persze ezt ő megteheti. Főként, mert például a félórás késést azzal honorálja az öt perccel korábban még huhogó, pfujoló tömeg, hogy sikítozásba és üdvrivalgásba kezd attól, hogy Rihanna első száma végén köszönti Budapestet.

Természetesen én is nagy örömmel fogadtam, hogy a korábban nem mindig "beszámíthatóságáról" híres világsztár képben van azzal, hol is van, egészen addig, amíg az európai, elsősorban magyar közönségének kedveskedni kívánó Rihanna és stábja nem keverte be a román (!) O-Zone zenekar Ma ya hi című slágerét az egyik saját dala elé. Nyilván sokat elárulhat az énekesnő közönségéről, hogy mindez többségüknek fel sem tűnt, bár rajongóit talán nem is érdekelték ilyen körítések, ők Rihanna dalaiért mentek. Olyan sokat azért nem kaptak a gyakorta playbackről bejátszott, ám az énekesnő valóban fantasztikus hangját bizonyos szólóelemekkel meg-megmutató előadásból. Egyébként a Szigetet megelőző európai koncertjeinek setlistjei alapján már előre lehetett tudni, hogy nagy slágerekre és az Anti című album dalaira számíthatunk, s noha nekem azok az igazán nagy világsikerek sem tűntek teljesen ismerősnek, a százezres közönség el-el tudott ismételni bizonyos részleteket.

A leginkább "letudott" érzetűre sikerült koncertet megelőzően azoknak a szerencséseknek, akiknek vendég, szakmai vagy sajtójegye volt, már át kellett élniük némi beléptetési káoszt, így jómagam is várakoztam egy darabig a minden korábbi szigetes tapasztalatomnál nagyobb tömeget vonzó nulladik napra való bejutáshoz. Arra azonban még a tonhalkonzervszerű, fullasztó színpad előtti tér után is lehetetlen volt felkészülni, hogy a Sziget példátlan módon minden irányban járhatatlanná, így lényegében élvezhetetlenné válik. Egy jó órán át se mozogni, se inni, se enni nem lehetett a tömegtől, sőt a "szabadság szigetéről" való kijutás is sokáig lehetetlennek hatott. A néhol - egy néhány évvel korábbi, általam szintén átélt esethez hasonlóan - hisztérikussá váló emberáradat koordinációját ugyanakkor a Sziget stábja igazi profizmussal kezelte, a végig udvarias és kedves dolgozók előtt le a kalappal.

A buli megmentői
Rihannát megelőzően, a világsztár énekesnő miatt összegyűlt, soha nem látott tömeg előtt lépett színpadra, s csinálta meg a hangulatot az osztrák Parov Stelar. A zseniális koncerten láb nem maradhatott mozdulatlan, a csapat énekesnője pedig nemcsak fantasztikusan tiszta, élő énekléssel, de igazi kommunikációs készségekről is tanúbizonyságot téve nemcsak az osztrák-magyar barátságot erősítette, de a nézőket is lázba hozta. Az electro swing feltalálói, akikről - a Sziget-ajánló előre állította, de csütörtök este óta valóban - mindenki tudja, a nagy fesztiválok legbulizósabb kedvű bandái közé tartoznak. A nulladik napon kifejezetten ellopták a showt, hiszen minden faksznitól mentesen - így is csodás színpadi látványt biztosítva - egyszerűen csak zenéltek.

Szerző

Rihanna jött, késett, majd lelépett

Publikálás dátuma
2016.08.13. 07:45
Rihanna koncertje hatalmas csalódás volt: rövid, egyszínű műsoráért nem lelkesedett a közönség FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Rövid, de stresszes előadást nyújtott a Sziget Fesztivál idei legnagyobb neveként beharangozott Rihanna, aki furcsa mód csupán félórás késésével botránkoztatta meg csaknem százezres közönségét, az őt ünneplő tinédzserek többségének az ennél nagyobb bakik és sértésként felfogható félrecsúszott gesztusok fel sem tűntek. Rihanna jött, látott, persze magából is mutatott ezt-azt, aztán bezsebelte a sztárgázsit, és a fesztivál hősként tűrő stábjára bízta a kielégítetlen tömeg kezelését. Az estét számunkra előzenekara, az osztrák Parov Stelar mentette meg.

Köszi, viszlát - mondta Rihanna, mielőtt elhagyta az idei Sziget nulladik napjának nagyszínpadát. Én ekkorra már csaknem fél órája vártam ezt a pillanatot kissé hátrébb húzódva a koncerttértől, egy távolabbi bárnál, hiszen a tömeg fojtogató és agresszív volt az amerikainak nevezett barbadosi világsztár egyórás koncertjén. Rihanna ugyanis a tervezetthez képest fél órával később kezdte a koncertet, de csak 10 percet pakolt rá a végén. Röviden elköszönt és ment is, én pedig még egy, "mint aki jól végezte dolgát" típusú közhelyt sem akaszthatok a mondat végére, hiszen az nem lenne igaz.

A nulladik nap és az egész idei Sziget legnagyobb húzónevének előadására már jó előre elfogytak a jegyek, pedig nem most járt először Magyarországon az énekesnő. Rihanna már több mint tíz éve a szakma egyik állócsillaga, szinte mindegy, milyen kislemezzel rukkol elő, garantált a toplistás helyezése, a tinédzserek pedig bomlanak érte. Még csak 28 éves, de tizennégyszer volt a Billboard zenei toplista első helyén, nyolc Grammy-díj birtokosa, és számos egyéb rangos szakmai díjat is besöpört már. Mindemellett igazi bulvár-, pontosabban botrányhős. A Sziget programfüzetében ugyan amerikaiként szerepel, de Robyn Rihanna Fenty néven valójában a háromszázezernél is kevesebb lakosú Barbadoson látott napvilágot. Tizenöt éves korában költözött az Egyesült Államokba, miután egyik barátja bemutatta Evan Rogers amerikai zenei producernek, aki éppen a karibi szigeten nyaralt. Rogers annyira beleszeretett a hangjába, hogy magával vitte Amerikába, ahol a híres rapper és zenei producer, Jay-Z csapott le rá. Így aztán Rihanna tizenegy éve, mindössze 17 évesen bemutatkozott Pon de Replay című számával, azóta pedig rendszeresen szállítja az általában r&b-gyökerű, de sokféle zenei hatást beépítő popslágereit. Az énekesnő idei nagy dobása a februárban kijött Work című szám volt, amelyben Rihannához a szintén tinédzserbálvány kanadai rapper, Drake csatlakozott, s a dal már a félmilliárdos letöltésen is túl van a legnagyobb internetes zenei megosztón, a YouTube-on. Ez a szám az énekesnő új, Anti című új albumáról van, amely januárban az eladási listák élén debütált.

Mivel az életrajzából is egyértelműen látszik, az énekesnő még kiforratlan személyiséggel világsztárrá avanzsált, s a közfigyelem központjában élte le eddigi életének felét, ez némileg elnézővé tehetne minket a magatartásával kapcsolatban. Ám az mégis meglehetősen félresikerült antré egy állítólag 280 millió forintért, azaz egymillió dolláros sztárgázsiért meghívott, profi előadótól, hogy noha tisztában van a Szigetet szabályozó hangrendeleti utasításokkal, így hogy a leghangosabb szabadtéri koncerteknek véget kell érnie este 11 óráig, mégsem lép időben színpadra. Ráadásul Vető Viktória, a Sziget sajtósa az Indexnek azt mondta: "bár Rihanna tudta, hogy így csak egy órája marad, maga döntött úgy, hogy fél órával később kezd".

Megtetszhetett neki az ötcsillagos hotelszoba komfortját nyújtó pihenőhelyisége. Rihanna stábja ugyanis - meg nem erősített hírek szerint - különleges igényekkel állt elő: tágas öltözőterületet kért, mondván az énekesnő többször is ruházatot fog váltani az eredetileg két-, majd másfél órásnak ígért show alatt. Egyszer sem öltözött át, sőt, ami tőle még ennél is szokatlanabb: le sem vetkőzött. Ennek oka vélhetően a szokatlanul hűvös idő volt, amitől Rihannát a mediterrán stílusú luxuskonténer-komplexum védte meg, bőrkanapékkal, asztalkákkal, csendes üzemű por- és pollenszűrős légkondicionálókkal, továbbá világos színű szőnyegpadlóval. De persze ezt ő megteheti. Főként, mert például a félórás késést azzal honorálja az öt perccel korábban még huhogó, pfujoló tömeg, hogy sikítozásba és üdvrivalgásba kezd attól, hogy Rihanna első száma végén köszönti Budapestet.

Természetesen én is nagy örömmel fogadtam, hogy a korábban nem mindig "beszámíthatóságáról" híres világsztár képben van azzal, hol is van, egészen addig, amíg az európai, elsősorban magyar közönségének kedveskedni kívánó Rihanna és stábja nem keverte be a román (!) O-Zone zenekar Ma ya hi című slágerét az egyik saját dala elé. Nyilván sokat elárulhat az énekesnő közönségéről, hogy mindez többségüknek fel sem tűnt, bár rajongóit talán nem is érdekelték ilyen körítések, ők Rihanna dalaiért mentek. Olyan sokat azért nem kaptak a gyakorta playbackről bejátszott, ám az énekesnő valóban fantasztikus hangját bizonyos szólóelemekkel meg-megmutató előadásból. Egyébként a Szigetet megelőző európai koncertjeinek setlistjei alapján már előre lehetett tudni, hogy nagy slágerekre és az Anti című album dalaira számíthatunk, s noha nekem azok az igazán nagy világsikerek sem tűntek teljesen ismerősnek, a százezres közönség el-el tudott ismételni bizonyos részleteket.

A leginkább "letudott" érzetűre sikerült koncertet megelőzően azoknak a szerencséseknek, akiknek vendég, szakmai vagy sajtójegye volt, már át kellett élniük némi beléptetési káoszt, így jómagam is várakoztam egy darabig a minden korábbi szigetes tapasztalatomnál nagyobb tömeget vonzó nulladik napra való bejutáshoz. Arra azonban még a tonhalkonzervszerű, fullasztó színpad előtti tér után is lehetetlen volt felkészülni, hogy a Sziget példátlan módon minden irányban járhatatlanná, így lényegében élvezhetetlenné válik. Egy jó órán át se mozogni, se inni, se enni nem lehetett a tömegtől, sőt a "szabadság szigetéről" való kijutás is sokáig lehetetlennek hatott. A néhol - egy néhány évvel korábbi, általam szintén átélt esethez hasonlóan - hisztérikussá váló emberáradat koordinációját ugyanakkor a Sziget stábja igazi profizmussal kezelte, a végig udvarias és kedves dolgozók előtt le a kalappal.

A buli megmentői
Rihannát megelőzően, a világsztár énekesnő miatt összegyűlt, soha nem látott tömeg előtt lépett színpadra, s csinálta meg a hangulatot az osztrák Parov Stelar. A zseniális koncerten láb nem maradhatott mozdulatlan, a csapat énekesnője pedig nemcsak fantasztikusan tiszta, élő énekléssel, de igazi kommunikációs készségekről is tanúbizonyságot téve nemcsak az osztrák-magyar barátságot erősítette, de a nézőket is lázba hozta. Az electro swing feltalálói, akikről - a Sziget-ajánló előre állította, de csütörtök este óta valóban - mindenki tudja, a nagy fesztiválok legbulizósabb kedvű bandái közé tartoznak. A nulladik napon kifejezetten ellopták a showt, hiszen minden faksznitól mentesen - így is csodás színpadi látványt biztosítva - egyszerűen csak zenéltek.

Szerző