Ezúttal sem lesz ez másképp, noha Gary Johnson, a Libertariánus Párt jelöltje nagyon szeretne bekerülni, ami érthető is, hiszen a tévévitákat sokmilliós hallgatóság nézi, s kevés szélesebb fórum adódik, ahol egy-egy jelölt kifejtheti a véleményét. Az elmúlt évtizedekben egyszer fordult csupán elő, hogy hárman vitáztak: 1992-ben George H. W. Bush és Bill Clinton mellett a texasi milliárdos, Ross Perot is kifejthette a véleményét. Perot látványosan szerepelt, táblázatokat is hozott magával, ám hiába szerezte meg a voksok 19 százalékát, egyetlen állam elektori szavazatait sem sikerült elnyernie, így esélye sem volt a győzelemre.
A tévéviták ügyében döntő független bizottság tegnap tette közzé feltétellistáját. Eszerint harmadik párti jelöltet csak akkor hívnának meg az elnökjelölti vitákra, ha:
1. szeptember közepéig az országos felmérésekben legalább 15 százalékos támogatottságot élvez (a Washington Post/ABC News, a CBS/New York Times, a Fox News, a CNN/ORC és az NBC/Wall Street Journal felmérését tartják mérvadónak)
2. elegendő államban kerül fel a neve a szavazócédulára ahhoz, hogy esélye legyen a 270 elektori szavazat összegyűjtésére.
Gary Johnson támogatottsága az elmúlt időben ugyan növekedni kezdett, de így sem haladta meg a 10 százalékot, s várhatóan szeptember közepéig sem éri el ezt a határt, azaz az első feltételnek várhatóan nem felel meg – mutatott rá elemzésében a Washington Post. A másodiknak azonban igen, elvileg a libertariánus elnökjelölt páros – Gary Johnson és JimWeld – elegendő államban indul ahhoz, hogy összegyűjtse a kellő számú elektori voksot. A többi harmadik párti elnökaspiráns még öt százalékos támogatottságot sem tud felmutatni az öt nagy közvélemény-kutatás szerint.
Jelen állás szerint Hillary Clinton és Donald Trump három vitát tart, míg a demokrata és a republikánus alelnökjelölt, Tim Kaine és Mike Pence egy alkalommal vív meg egymással. Ugyanakkor akadnak szakértők, akik szerint még nem lehet kizárni azt sem, hogy Trump végül bojkottálni fogja a tévévitákat.
