Mint emlékezetes hosszabb időre befagyasztotta az Európai Unió a hazai útépítések finanszírozását, mert kifogásolta, hogy csak az indulhatott útépítési pályázatokon, akinek 50 kilométeren belül volt aszfaltkeverő telepe. Ez több tízmilliárd forint elvonásával járt és az évekig tartó vitának csak áprilisban lett vége. Az alku része volt az is, hogy a kifogásolt részt kivették az útépítési pályázatokból.
A 444 kiszúrta, hogy a legújabb útépítési közbeszerzési pályázatokon a legfontosabb szempont az lett, hogy kinek van legközelebb aszfaltkeverő telepe az építkezéshez. Nevet is adtak az útépítéseket drágító fogalomnak, környezetterhelési értéknek hívják és a közbeszerzéseken elnyerhető pontok 20 százalékát is be lehet gyűjteni vele.
A környezetterhelési értéket úgy számolják ki, hogy az aszfaltkeverő telep és az építkezés közötti távolságot (km) felszorozzák a használni kívánt teherautók szén-dioxid kibocsájtásával (g/kWh), és a szükséges aszfalt mennyiségével (t). Mivel az utóbbi két szorzó minden pályázónál szinte ugyanakkora, itt tényleg csak a távolság (km) okoz eltérést az ajánlatokban.
Akár előremutató dolog is lehetne, hogy az új kiírások figyelembe veszik, hogy mekkora teherautó-forgalmat ígér egy-egy pályázó. Csakhogy útépítési szakemberek szerint a rendszer nagyon torzítja a versenyt, és lényegében olyan helyzetet eredményez, aminek nyomán az aszfaltkeverő telepek távolsága lesz a legfontosabb szempont a pályázatok megítélésében.