Bayer Zsolt, amint "nagy, szent fogadalomra" készül

Terjedelmes interjút készített Bayer Zsolttal, a Magyar Hírlap nemrég állami kitüntetéssel elismert publicistájával a Mandiner. A kisebbségeket nem kímélő újságíró kitüntetése miatt már csaknem száz korábbi kitüntetett mondott le saját elismeréséről, és küldte/küldi vissza Áder János köztársasági elnöknek a maga ilyen vagy olyan keresztjét. Az interjúban a riporter kérdésére – írásaiban miért támadja személyükben a másik oldal szereplőit, miért nem a tetteiket, szavaikat kritizálja – Bayer azt mondta, nem ír több trágár és durva politikai publicisztikát. Úgy fogalmazott, "nagy, szent fogadalmat is teszek itt most a kitüntetések és egyebek hatására, hogy tehát: megpróbálok felnőni a feladathoz."

Beszélt a zsidósághoz való viszonyáról is. Mint mondta, családja túlkompenzált, mert apai nagyapjának az egyik testvére Volksbund-tag volt ezért 14 éves koráig, a gimnáziumig ő nem is hallotta ezt a szót. Úgy fogalmazott, ő sosem „a zsidóval”, mindig emberekkel találkozik. (A Volksbund a Harmadik Birodalom érdekeinek képviselője volt Magyarországon, és jelentős szerepet játszott a Waffen-SS magyarországi toborzásaiban is – a szerk.) Sosem azért megyek neki valakinek, mert mondjuk az illető zsidó. Azt viszont tapasztaltam, hogy ha az illető éppen zsidó, rögtön belemenekül ebbe. Hogy azért támadják, mert antiszemitizmus van.

Bayer Zsolt most először beszélt családja múltjáról, anyai nagyapjáról, dr. Gimes (másik helyen Gyimes) Károlyról is, aki előbb nyilas, később pedig III/III-as ügynök volt. Utóbbiról Bayer állítása szerint maga is csak 8-9 hónapja értesült. Azt mondta, a Nyilas Pártban tag nagyapját Auschwitzból visszatért zsidók kérték ki az Andrássy út 60.-ból, mert korábban orvosként hamis igazolásokat állított ki, hogy megvédje őket a deportálástól. Azért tudott volt nyilasként tehetős főorvossá válni a kommunizmusban, mert beszervezték, haláláig jelentéseket írt – mondta Bayer. A publicista arról is beszélt, hogy 1988-ban nem ilyen Magyarországot képzelt, ő és generációja kudarcot vallott a polgári Magyarország felépítésében. Leszámítva a határon túli magyarok témáját "semmit nem tudok mondani, ami 1988-ban, amikor a Fideszt alapítottuk, a szemünk előtt lebegett és most megvan. Semmit".

Iványi lemond a kitüntetéseiről

Megválok én is azoktól a kitüntetéseimtől, amelyeket az elmúlt években kaptam. 1997-ben Göncz Árpád Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2003-ban Mádl Ferenc Magyar Köztársaság Elnökének Arany Érdemérmét, 2006-ban pedig Sólyom László Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét - tudatta lapunkhoz eljuttatott közleményében Iványi Gábor. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője döntésével kifejezésre akarta juttatni tiltakozását azzal szemben, hogy a gyűlöletkeltés, rasszizmus és szidalmazás a napi politika eszközévé vált, és elismerést érdemel a mai Magyarországon. Követve Haraszti Miklós példáját, díjaimat én is aukcióra bocsátom. A bevételt a kirekesztettek és megszomorítottak javára kínálom fel - fogalmazott a lelkész, hozzátéve: a hatalom adományozta címek nélkül is lehet valaki „lovag”.