Előfizetés

Dörner vagy nem Dörner?

Bóta Gábor
Publikálás dátuma
2016.08.31. 07:45
Sokan tüntettek Dörner igazgatói kinevezése ellen
Az Újszínház igazgatói pályázatairól ma dönthet a fővárosi önkormányzat közgyűlése. Igencsak sok, tizenkét dolgozat érkezett, ezekből négyet javasolt a szakmai bizottság. Meglepő, vagy éppen nem meglepő, hogy közöttük van a szélsőséges nézeteiről elhíresült eddigi direktor, Dörner György is, akit botránysorozat és élénk tiltakozás dacára neveztek ki annak idején, és igazán nem állítható, hogy igazgatása szakmai diadalút volt, állandó zsúfolt házak mellett. Sajtóinformációk szerint a Thália Színház élére is pályázott Dörner. Kálomista Gáborral, a mostani menedzser igazgatóval van versenyben. A Madách Színház élére egyedüli pályázóként, már több ciklusban igazgatóként, Szirtes Tamás biztos befutónak tűnik.

A hatalom arroganciájának egyik jelképe lett, amikor élénk tiltakozások ellenére, a szélsőséges nézeteiről elhíresült Dörner Györgyöt kinevezte az Új Színház élére. Aztán ő átkeresztelte Újszínházzá, jelezve, hogy nem vállal elődeivel közösséget. Ez volt az az eset, amikor nem az oly jellemző általános kussolás, szégyenkező fejlehajtás volt, hanem hosszúra nyúlt, konkrétumokkal, érvekkel, véleményekkel, érzelmi megnyilvánulásokkal, jeles emberek beszédével, nagyszabású tüntetést is rendeztek.

Jól megfogalmazott petíció is született, vita is keveredett, és tetőfokára hágott a felháborodás. Nem csupán itthon, hanem külföldön szintén. Jeles hírességek emeltek szót. Vártak érdemi választ. Nem kaptak. Hányták tovább a falra a borsót, ami szaporán visszapergett onnan. Szakemberek és szakmán kívüliek igyekeztek gátat vetni annak, amiről úgy gondolták, hogy nem szabad megtörténnie, de bizony sejtették, hogy megtörténhet. Többen már egyenesen újnyilas színházat kiáltottak. És persze folyt a találgatás, hogy megerősödött a szélsőjobb, sarzsit kell neki adni, nyilván az szolgáltatja Dörnernek az erős hátszelet.

Dörner pályázata egyébként kínos volt. Néhány hevenyészett ötlethalmaz, meglehetősen csekély terjedelemben, állt szemben az addigi direktor, Márta István alapos dolgozatával, és, ha nem is szárnyaló, de tökéletesen megbízható működésével. Dörner előtérbe helyezésével tehát feketén-fehéren kimondatott, hogy a pályázat nem számít, ahogy az igazgatói gyakorlat sem. Többen szóvá is tették, hogy akkor legalább ne játszanának pályázatosdit, demokráciát, a főpolgármester nevezze ki, akit akar, vagy netán akit más akar a háttérből, és punktum.

A mai napig hivatalosan hétpecsétes titok, hogy kik csücsülnek a szakmai bizottságban, az meg aztán végképp, hogyan is szavaztak. Az más kérdés, hogy sok minden kiszivárog. Hogy, hogy nem, senki nem állt ki a nyílt plénum elé, nem kezdett érvelni azzal, hogy igenis, Dörner pályázata remek, társadalmi nézetei patyolat tiszták, és minden bizonnyal kiválóan vezeti majd a teátrumot. A sundámbundámság, a hátmögöttiség gördülékenyen, és sajnos meglehetősen bevett módon működik mifelénk.

És persze lehet olyan módon úgynevezett szakmai bizottságot összeállítani, hogy annak tagjai most is javasolják Dörnert, mint továbbra is lehetséges igazgatót. Naná, hogy most sem nyílt mellénnyel teszik. Nem értem, ha közszínházról, és így közpénzekről döntenek, miért titok, hogy minek alapján és kik szavaznak. Ráadásul az elmúlt években az Újszínház még plusztámogatáshoz is jutott, hogy ugyan milyen alapon, azt szintén nem kötötték az orrunkra, így feltételezhetjük, hogy azért, mert oly nagyon meg voltak elégedve a működésével. Vagy esetleg, feltéve, de meg nem engedve, netán amiatt, mert hosszú ideig erősen foghíjas volt a nézőtér, és nem akarták, hogy csődbe menjen ez az általuk annyira preferált teátrum.

Dörner György pártszínekben szónokol FOTÓK: NÉPSZAVA

Dörner György pártszínekben szónokol FOTÓK: NÉPSZAVA

Mert azért arról hallani lehetett, hogy a szélsőjobb nem tódul a színházba. Valahogy nem ez a kedvenc szórakozása, és ezt a láthatatlan falat még Dörnernek sem sikerült áttörnie. Pedig igazán nagy csalit vett maga mellé intendánsnak, magát Csurka Istvánt jelölte meg az intendánsaként, aki antiszemita kijelentésekért nem feltétlenül szaladt át a szomszédba. És még a friss darabjának, a Hatodik koporsónak a bemutatásával is elhúzták a többek számára nyilván mézesmadzagot. Ez végképp kiverte a biztosítékot, annyira, hogy ezt a premiert sikerült megakadályozni, már Tarlós István főpolgármester is jelezte, hogy ez számára sem kívánatos, bár ő ugye nem szólhat bele egy színház műsorpolitikájába.

Nézzünk meg például a darabból egy részletet, ami jellemzően tükrözi a szemléletét, könyv alakban azért megjelent. A hatodik koporsó apródjának nevezett figura mondja benne, akinek nézetei és az író nézetei között, nem oly nehéz hasonlóságot felfedezni. "Most azonban a jólét forrásai kiapadtak, ezért antiterrorista világháborúval kell fegyelmezni a népeket, és nekünk ez a legkiválóbb alkalom arra, hogy leleplezzük a történelemhamisítást. (legyint) Nem érdekel! Az én nagyapámról van szó, akit kivégeztek, elföldeltek. Fütyülök én a holokauszt mítoszra - ebben a koporsóban. (belefekszik) Menjen arrébb, fater! (recsegés)"

Azon túl, hogy nem egészen érthető, mit is értett Csurka akkoriban antiterrorista világháborún, ebből a részből az eszelős indulat érződik, és az a szemlélet tükröződik, hogy a zsidó áldozatok nem fontosak a magyar emberek sérelmeihez képest. Az persze végképp föl sem merül, hogy zsidó magyar áldozatokról legyen szó. Hogy aztán a darab végén egyenesen Hitler revansáról ejt szót, az már igazán önmagáért beszél.

És az is önmagáért beszél, hogy Dörnerrel együtt, aki ugyan a kezdeti lesújtó helyzet után javított a nézőszámon, ha nem is döntöget csúcsokat, tizenketten pályáztak a színház élére. Nem emlékszem, hogy a rendszerváltás óta volt valaha is ilyen tumultus. Persze álpályázatok tömegével igencsak hathatósan sikerült csökkenteni az érdeklődést. De ebben az esetben szinte mindenki azt gondolhatta, ha egy széknek inognia kell, akkor ez most az, tehát esetleg, netalántán, valamennyire szabad a vásár. És bizony jelentkeztek olyanok, akik esetében érdekes eltöprengeni azon, hogy egyenesen a közjót szolgálná, ha színházhoz jutnának.

A szakmai bizottság, információink szerint, négy pályázatot támogatott. Az egyik Bodó Viktoré, akinek van egy összeszokott, és már bizonyítottan ütőképes csapata, a Szputnyik, amit kellő támogatás híján, kénytelen volt feloszlatni. De nyilván újjáéleszthető, Bodó pedig külföldön is kelendő, elismert rendező, aki a függetleneknek biztosítana bázist. Ő a több jeles produkció létrehozásában oroszlánrészt vállaló Kultúrbrigáddal pályázik.

A másik támogatott pályázat pikantériája, hogy Hargitai Iván és a hozzá társuló Novák Eszter, már voltak az Új Színház rendezői, Székely Gábor igazgatása alatt, hiszen az ő kedves tanítványai. A nagy jelentőségű Székely egyébként azóta sem rendez, hogy az Új Színház élére egykor, különös körülmények között, szintén nem kimondottan szakmai döntés eredményeként, nem hosszabbították meg a mandátumát.

Egy harmadik pályázó Radó Denise, a szolnoki színház színésze, rendezője, ő Pozsgai Zsolt íróval, rendezővel karöltve indul, aki volt már a Dörner vezette Újszínház művészeti vezetője, majd viharos körülmények között távozott. Társuk még Kautzky Armand, akinek politikai elkötelezettségéről nem sok kétségünk lehet. És, hát ugye, negyedik pályázóként maga Dörner vívta ki a nagyhatalmú szakmai bizottság kegyeit.

Hogy mondjuk például Bodolay Géza, aki tíz évig igazgatta a kecskeméti teátrumot, és ráadásul a komoly nemzetközi sikereket is elért, színházi és filmrendező Hajdu Szabolccsal, meg tán az utóbbi időszakban a legeredetibb rendezésekkel jelentkező ifj. Vidnyánszky Attilával egy csapatban indult, nem volt elég a bizottság jóindulatához. Szűcs Katalin Ágnes kritikus a pályázatában két olyan rendezőt, Csizmadia Tibort és Tasnádi Csabát is megnevez, akik maguk is meglehetősen hosszú ideig voltak direktorok.

Kárpáti Péter, több kiváló darab szerzője, aki már rendezőként is jócskán bizonyított, pedig az egykori kaposvári színművészetisekből összeállt, izgalmas előadásokat létrehozó k2 csapatával karöltve dolgozna, de a bizottság ezt az Újszínházban nem javasolja.

Szóval, ahogy mondani szokták, bőven van felhozatal. Persze nem lenne Pest az Pest, ha nem lenne már előre hallható, kinek is áll leginkább a zászló. Korábban elterjedt, hogy a Játékszín igazgatásáról lemondott Németh Kristóf lesz a győztes, de ő végül nem is pályázott. Most legtöbben tán a Radó Denise, Pozsgai Zsolt, Kautzky Armand triászra tippelnének, azzal a felkiáltással, hogy akkor azért nem valószínű az eddigitől homlokegyenest elütő műsorpolitika.

De vannak, akik Dörnert se írják le. Ha ő marad, ennyi potenciális lehetőség ellenében, abból persze megint botrány lesz, ha nem is akkora, mint évekkel ezelőtt. Persze kérdés, hogy akik a háta mögött álltak, esetleg nem erősödtek-e meg? És akkor most is mindegy a botrány, ahogy egykor az volt. De az is lehet, hogy már az egykor hátszélet szolgáltatóknak is blamát jelent. Bármi is történik, nem csupán az Újszínházra vonatkozik majd. Lakmuszpapírszerűen jelezni fogja, hol tart a mi kis minden elemében megrendült demokráciánk.

Örkény színház - Hat bemutató az évadban

Publikálás dátuma
2016.08.30. 21:57

Hat bemutatót tervez a most kezdődő évadban a fővárosi Örkény István Színház, amely új játszóhellyel és társulati tagokkal bővül.

Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere és Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója a keddi társulati ülésen bejelentette: a teátrum használatba veheti a Shure Stúdiót, a Budapesti Kamaraszínház egykori játszóhelyét, amelynek tulajdonosa a kerület és ahol már korábban elkezdett játszani az Örkény Színház. A stúdiót öt éves szerződés keretében használhatja a színház, amely a kerülettől támogatást kap a rossz állapotú teremben a színpadi világítás korszerűsítéséhez. 

Mint elhangzott, az Asbóth utcai másik teremről, az Ericsson Stúdióról - amely a terveik szerint az Örkény színházpedagógiai programjának, az IRAM-nak adna otthont - egyelőre folytatódnak a tárgyalások. A társulat új tagja Tenki Réka, Zsigmond Emőke, Kókai Tünde, Dóra Béla, Jéger Zsombor, Novkov Máté és Patkós Márton színművész. Debreczeny Csaba elszerződött a színháztól, de szerepeit tovább játssza - tájékoztatott az igazgató.

Mint mondta, Csákányi Eszter térdműtéte miatt az évad programját át kellett alakítani, Molnár Ferenc A hattyú című darabjának bemutatóját a következő szezonra halasztották. Az első bemutató így Bagossy László rendezésében Csehov Három nővér című műve lesz, amelynek bemutatóját október 14-én tartják. A stúdióban Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című művét Znamenák István szereplésével Polgár Csaba állítja színpadra október 23-i bemutatóval. A monodrámát az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál támogatásával mutatják be.

Ascher Tamás rendezésében 2017 februárjában Thomas Mann József és testvérei című művét tűzik műsorra. A regény színpadi adaptációját Gáspár Ildikó dramaturg készíti, aki tavasszal a stúdióban Ödön von Horváth Hit, szeretet, remény című darabját állítja színpadra. Az Anyám Tyúkja (2.) című produkciót január 22-én láthatja először a közönség Mácsai Pál rendezésében, aki elmondta: a hatodik bemutatóról egyelőre nem döntöttek.

Mácsai Pál kiemelte: a színház az idén is egész napos szabadtéri rendezvénnyel, az Örkény kerttel köszönti az új évadot a Madách téren szombaton. A programok közül kiemelte Kocsis Zoltán és Kelemen Barnabás fellépését, az Angelica Leánykar koncertjét, valamint Lukács Miklós és Balogh Kálmán cimbalomduóját. Elhangzik Ligeti György száz metronómra írt Poeme symphonique című műve, továbbá a Rájátszás című program és a Snétberger Zenei Tehetség Központ hallgatói is várják a közönséget a hagyományos esti Örkény Esztrád mellett.

A Színházak éjszakájáról elmondta: a színészeknek kérdéseket tehetnek fel a nézők, sok száz kérdést várnak, amelyeket a társulat művészei a szeptember 17-i rendezvényen válaszolnak meg. A másik programjuk az Örkény Szabadegyetem, amelyen a társulat tíz színésze tart előadást számára kedves témákról. Mácsai Pál például édesapjáról, Mácsai István festőművészről beszél.

Színházpedagógiai programjuk, az IRAM az előadások előtti Előszoba elnevezésű foglalkozással bővül. Három éve, a program indulása óta 6300 középiskolás vett részt a programban. Az igazgató arról is beszélt, hogy 25 kortárs költőt kértek fel arra: a társulat tagjainak írjanak verset. Az évadnyitó társulati ülésen sorsolták ki, mely költő melyik színésznek fog verset írni. A verseket december 29-től a január 22-i Magyar kultúra napjáig naponta osztják meg az interneten.

Áthallás lenne? Uralkodó, siralmas véggel - Alföldi rendez

Publikálás dátuma
2016.08.30. 17:14
Népszava fotó
Christopher Marlowe II. Edward című drámáját mutatja be a Zikkurat Színpadi Ügynökség Alföldi Róbert rendezésében; a darab premierje október 7-én lesz a Budapest Music Centerben (BMC), a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében - adja hírül az MTI.

A drámát, amelynek főszerepét Fekete Ernő alakítja, hat alkalommal tűzik műsorra a BMC-ben, majd novembertől az Átrium Film-Színházban játsszák - mondta Alföldi Róbert a produkció keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Beszélt arról is, hogy a darab pikáns témát dolgoz fel, ám ennél többről szól: a magánügy és a közügy összekeveredését vizsgálja, arról szól, hogy a hatalmon lévők magánélete hogyan határoz meg bizonyos társadalmi folyamatokat, határozza meg egy ország sorsát. A darabot, amelyet Forgách András fordításában játszanak, a melodráma műfajában szeretnék megvalósítani. Megjegyezte, hogy hosszú szövegről van szó csaknem 50 szereplővel, a darab bizonyos részeit zenével váltják ki, amelyet Gőz László válogatott. A zenei anyag átöleli a zenetörténetet, leginkább a 20-21. századi kortárs zenére koncentrálva. Mint mondta, a háromtagú zenekar által játszott zenének dramaturgiai szerepe lesz az előadásban.

Hatalom és mohóság
Marlowe drámája egyszerűen szólva a hatalmat és mohóságot példázza. A történet az 1307-től indul, amikor II. Edward király trónra lépésekor visszahívja udvarába kegyencét és barátját, Piers Gavestont. ( A fiú I. Edward udvarában nevelkedett, mint a trónörökös, Edward  fogadott fivére és pajtása. A határozott, tehetséges és nagyratörő Gaveston olyan erős hatással volt a fiatal korona-várományosra, hogy a király jobbnak látta száműzni Angliából. Ám amikor I. Edward néhány hónappal később meghalt, Gaveston hazatért, és II. Edward legfőbb tanácsadója lett, sőt megtette kegyencét Cornwall grófjának,  pénzt és földeket adományozott neki. ) Az ország nagyjai nem tűrik el a helyzetet, cselszövések árán elérik, hogy a felkapaszkodott franciát megöljék. A férjétől elhidegült Izabella királyné pedig nemcsak lemondatja trónjáról a királyt, de meg is öleti. 

 Gőz László zenész, a BMC alapítója elmondta: több ezer órányi zene meghallgatása után alakította ki a produkció zenei koncepcióját. Ének és szöveg nincs, a zene mintegy 30 percet tesz ki. Célja az volt, hogy a szöveghez simulva jelenjenek meg a zenedarabok, amelyeknek szerepét a filmzenékéhez hasonlította. Basszusklarinét, orgona és cselló lesz hallható. A  II. Edward próbái szeptember 1-jén kezdődnek.   A főszerepet játszó Fekete Ernő mellett további főbb szerepekben Patkós Márton és Medveczky Balázs látható. Emellett Szatory Dávid, Makranczi Zalán, Gyabronka József, Jordán Tamás, Radnay Csilla, Mihályfi Balázs, Fábián Szabolcs és Sztarenki Dóra játszik a darabban.