Olcsóbb lesz a távfűtés, de nem a lakosságnak

Árkedvezményekkel kívánják bevonni a távhőszolgáltatásba a Budapesten működő állami és önkormányzati intézményeket - döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Módosították a hajléktalanrendeletet és közlekedési kérdésekben is határoztak.

Kedvezménnyel kapják a távhőt egyes intézmények

A főváros területén végzett távhőszolgáltatásról szóló rendelet módosításával lehetővé válik az úgynevezett külön kezelt intézményeknek nyújtott távhőszolgáltatás kedvezményes ármegállapítása. Külön kezelt intézmény: a központi költségvetési szerv, aannak költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, és költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.

Mivel a Budapesten lévő külön kezelt intézmények többsége nagy fogyasztási igénnyel rendelkező költségvetési szerv, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV Zrt.) indokoltnak tartja ezen ügyfélcsoport hosszú távú bevonását a távhőszolgáltatásba, amely a városnak is megfelelő környezetkímélő fűtési technológián túl további nagy hőigénnyel bíró ügyfelet vonz és köt le a távhőszolgáltatásba - olvasható az elfogadott javaslatban.

A rendelet módosítása segíti a környezetkímélő fűtési technológia elterjedését és kiszélesítését, vagyis a rendeletmódosítás eredményeképpen pozitív környezeti és egészségi következmények várhatók - áll a dokumentumban. A módosítás szerint az alapdíj kedvezmény mértéke bizonyos feltételek - például a lekötött hőteljesítmény és a szerződéses futamidő figyelembevétele - mellett elérheti a legmagasabb 60-75 százalékot is.

Módosították a hajléktalanrendeletet

Módosította a fővárosi hajléktalanrendeletet a Fővárosi Közgyűlés szerdán, mivel a XI. kerületi önkormányzat az eddigieken túl még több olyan közterület kijelölését kérte, ahol tilos a közterületen élni. A kerület szerint az elmúlt két évben olyan közterületi helyszínek alakultak ki, amelyeken rendszeresen életvitelszerűen tartózkodnak a hajléktalanok, és azokat közbiztonsági, településképi vagy kulturális szempontok miatt indokolt a rendelet hatálya alá vonni.

Az eddigiek túl tehát tilos az életvitelszerű közterületi tartózkodás a Bikás park, az Etele út melletti park, a Költők parkja, a Nagyszeben tér, a Nevegy utca - Rétkerülő utca találkozásánál lévő park, a Bartók Béla út Sárbogárdi út és Vasút utca közötti szakasza és ezeknek a határvonalától számított 100 méteres távolságon belüli kerületi tulajdonú közterületen. Továbbá az Alsóhegy utca - Karolina út - Villányi út találkozási pontjától számított 100 méteres körtávolságon belüli kerületi tulajdonú közterületen.

Szétválik a BKV és a HÉV

Döntött a BKV Zrt. és a HÉV-ágazat szétválásáról szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, így kiválás útján november elsejével létrejön a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV).

A vagyonmegosztás során a BHÉV működéséhez szükséges eszközök és azok elválaszthatatlan részei, valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó vagyontárgyak kerülnek a BHÉV tulajdonába. E szerint a vagyonmegosztási arány: BHÉV 3,1, BKV 96,9 százalék. A kiválás után a BHÉV saját tőkéje több mint 18 milliárd forint lesz. A szétválás időpontja november elseje, és az előzetes tervek szerint mintegy 135-145 millió forintba kerül.

Gy. Németh Erzsébet (DK) azon kérdésére válaszolva, hogy az utasokat mennyire érinti majd a szétválás, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes azt mondta: az a cél, hogy az utasokat ne érje hátrány az új struktúra kialakítása miatt. Az elszámolási kérdésekről még folynak a tárgyalások, azok várhatóan november végén lezárulnak - közölte.

Horváth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy szerinte "számítási" problémák vannak a szétválásról szóló előterjesztésben, különösnek nevezte, hogy a több mint 100 kilométeres HÉV-hálózatot infrastruktúrával együtt csupán mintegy 19 milliárd forintra értékelik. Mint mondta, ennek ma az előállítási költsége meghaladná az ezermilliárd forintot.

Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója azt mondta, az amortizáció miatt szerepel az előterjesztésben az említett érték.
Tarlós István főpolgármester Horváth Csaba szavai reagálva azt mondta: ne keltse azt a látszatot, hogy "mi mindenféle odafigyelés nélkül magunktól löknénk oda bármit".

MTI Fotó: Illyés Tibor

Felújítják a Pók utcai gyalogos felüljárót

A felüljáró biztosítja a Szentendrei út és a Szentendrei HÉV feletti gyalogos közlekedést a Római parti lakótelepen élőknek.
A hídszerkezet műszaki állapota jelentősen leromlott, és a híd alatti vasúti és közúti közlekedési forgalom biztonságát veszélyezteti. A hídszerkezetről több esetben is vas-, illetve fémlemezdarabok hullottak. A vasszerkezeti elemek több helyen elkorrodálódtak, lógnak a HÉV felsővezeték-rendszer fölött, a betonrészek pedig megrepedeztek és válnak le, ami veszélyezteti a vezetékeket és a járműveket, valamint a vasútbiztonságot.

A felújítás során megújul a híd teljes szerkezete. Kijavítják a beton- és vasbeton szerkezetet, megtisztítják és korrózióvédelemmel látják el a fémelemeket, minderre 140 millió forintot szán a főváros.

Maradnak a vezetők a Thália, a Madách és az Újszínház élén

Az eddigi vezetőknek szavazott bizalmat szerdán a Fővárosi Közgyűlés három budapesti színház esetében: a Tháliát továbbra is Kálomista Gábor, a Madáchot Szirtes Tamás, az Újszínházat pedig Dörner György irányíthatja. A színházi vezetőkről zárt ülésen döntöttek a fővárosi képviselők.

A Madách Színház igazgatói posztjára Szirtes Tamás egyedül pályázott. A Thália Színház vezetői tisztségére kettő, az Újszínházéra pedig tizenkettő pályázat érkezett. Az Újszínház esetében az illetékes bizottság négy pályázót - Bodó Viktort, Dörner Györgyöt, Hargitai Ivánt és Radó Denise-t - terjesztett a közgyűlés elé, amely végül az eddigi vezetőnek szavazott bizalmat.

Mindhárom megbízatás öt évre szól: a Thália Színház igazgatója január 1-től, a Madách és az Újszínház vezetője pedig 2017. február 1-től töltheti be a posztot.

Költségvetési támogatás a metrópótló buszokra

Döntött a 3-as metróvonal felújítása miatt szükséges járműpótlás forrásait biztosító rendelkezésről is a közgyűlés. A testület a döntéssel felkéri Tarlós István főpolgrámestert, hogy figyelemmel a 3-as metró pótlását szolgáló autóbuszokról szóló kormányhatározatban foglaltakra, gondoskodjon az autóbuszos szolgáltatási szerződés kormányhatározatban meghatározott időszakára vonatkozó pénzügyi fedezetének a főváros mindenkori költségvetésében és a Budapesti Közlekedési Központ üzleti terveiben történő szerepeltetéséről. A kormányhatározat szerint a kormány költségvetési támogatást nyújt a fővárosi önkormányzatnak a 150 metrópótló busz szolgáltatása megrendelésével járó esetleges többletköltségek fedezetéül.

A BKK július 12-én indította el a pótlóbuszok megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást a részvételi felhívás elküldésével. A részvételi jelentkezések bírálatát a elvégezte, az érvényes jelentkezést benyújtóknak megküldte az ajánlattételi felhívást, ezzel megindította a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszát. A szerződés megkötésének várható időpontja szeptember vége, október eleje, az esetleges vitarendezéssel, jogorvoslati eljárással nem számolva

A hulladékgazdálkodásról még egyeztetni kell

A közgyűlés felkérte a főpolgármestert, hogy folytasson egyeztetést a nemzeti fejlesztési miniszterrel, valamint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezetőivel a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása feltételeinek tisztázására. Az FKF gazdálkodásában ugyanis csaknem évi 10 milliárd forint hiány keletkezhet.

Tarlós István a javaslat vitájában úgy fogalmazott, nincs kibékülve a hulladékgazdálkodásban kialakult helyzettel, de azt reméli, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel péntekre tervezett találkozóján ezt a kérdést is sikerül tisztázniuk. A főpolgármester problémaként említette, hogy a város eddigi nyereséges ágazata mindenképpen veszteségessé válik az új rendszerben, ráadásul az átalakítás már elnyert uniós támogatásokat is veszélyeztet.