Egyesült Államok;Donald Trump;mexikói bevándorlás;falépítés;meghökkentő beszéd;Phoenix;

2016-09-02 07:32:00

Donald Trump nem tágít

Donald Trump nem riad vissza a meghökkentő húzásoktól. Az amerikai milliárdos tegnap Mexikóba utazott, az Egyesült Államok déli szomszédjához, amelyet talán a világ összes országánál jobban magára haragított. Trump a mexikói udvariassági vizitet követőn az arizonai Phoenixben dörgedelmes beszédben tudatta, esze ágában sincs enyhíteni álláspontját az illegális bevándorlás kérdésében. Enrique Pena Nieto mexikói elnökkel tartott közös sajtóértekezletén is megerősítette, ha elnökké választják, falat építtet a mexikói határon.

Hatalmas vihart kavart Mexikóban, hogy a kevéssé népszerű államfő, Pena Nieto meghívta az országukat sértegető New York-i milliárdost. Pena Nieto valójában a demokrata és a republikánus elnökjelöltet egyaránt meginvitálta, ám Hillary Clinton nem fogadta el a hirtelenjében jött meghívást.

A volt külügyminiszternek nem kell bizonygatni, hogy hatalmas a nemzetközi tapasztalata, a State Department vezetőjeként utazási rekordokat döntött, a világ legtöbb vezető politikusát jól ismeri, s a nemzetközi problémákban is járatos. Clinton ugyanakkor megígérte, hogy megfelelő időpontban sort kerít a találkozásra a mexikói elnökkel.

Trump viszont kapva kapott a furcsa mexikói javaslaton, s – alighanem Pena Nieto legnagyobb meglepetésére – elfogadta az invitálást. A látogatást kapkodva szervezték meg, két kampányrendezvény közé beékelődve repült át a republikánus elnökjelölt Mexikóvárosba, egy váratlan villámlátogatásra.

Amerikai elnökjelöltek a legutóbbi kampányok során Irakban, Afganisztánban látogatták meg az ott szolgáló amerikai csapatokat, Izrael melletti kiállásukat erősítették meg, vagy Londonban bizonygatták, hogy fenntartják a különleges partneri viszonyt. Barack Obama Kennedy és Reagan nyomdokaiban járva Berlinben mondott nagy külpolitikai beszédet 2008-as kampányában.

Mexikóváros tehát szokatlan kampánycélpont, de Trump számára nagyon is kapóra jött, hogy bizonyítsa, tud diplomatikus lenni, ha akar, s Pena Nieto mexikói államfő mellett tekintélyes politikusként tüntethette fel magát. A New York Times úgy értesült, Trump támogatói, Rudy Giuliani volt polgármester, Chris Christie, New Jersey kormányzója, s Trump fia, Eric is nagy híve volt az útnak, mivel úgy ítélték meg, ez még megmentheti Trump süllyedő kampányát.

A sokkoló kijelentésekkel operáló ingatlanbefektető nagymértékben annak köszönhette, hogy mindenkit sikerült leköröznie a republikánus előválasztásokon, hogy híveinek azt ígérte: falat épít a mexikói határon, s Mexikóval fizetteti ki az árát. A milliárdos rögtön jelöltsége bejelentésekor, 2015 júniusában kilátásba helyezte azt is, hogy ha elnökké választják, kiutasíttatja az Egyesült Államokból a mintegy 11 millió illegális bevándorlót, akik között nagy számban vannak mexikóiak.

Trump megsértette a mexikóiakat, amikor azt mondta, a déli szomszédállam csak a leggyengébb embereit küldi át a határon, az erőszaktevőket, a drogosokat, a bűnözőket. „Feltételezem, vannak köztük jó emberek is” – ez volt a legpozitívabb mondata. Mexikó elnöke, Enrique Pena Nieto mindezek után Trumpot Hitlerhez és Mussolinihoz hasonlította, s egy CNN-interjúban közölte: Mexikó egy fillért sem fog fizetni.

A Trump által megcélzott választói rétegnek, a fehér, fizikai munkából élő, a globalizációval lépést tartani nem tudó embereknek, jórészt dühös, csalódott férfiaknak különösképpen tetszik, hogy a New York-i ingatlanbefektető az amerikai-kanadai-mexikói szabadkereskedelmi megállapodást, a NAFTÁ-t is bírálja.

A milliárdos Pena Nietóval tartott sajtóértekezletén is kifejtette véleményét, hogy a NAFTA több hasznot hajtott Mexikónak, mint az Egyesült Államoknak, s felül kell vizsgálni. A mexikói elnök Trumppal szemben ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény mindkét ország számára egyaránt előnyös.

Pena Nieto alighanem arra számított, hogy a nagy szenzációt kiváltó Trump-vizit eltereli a figyelmet a belső bajokról, s fellendíti mélypontra süllyedt népszerűségét, de épp az ellenkezője történhet. Elődje, Vicente Fox a CNN-nek nyilatkozva nagy hibának nevezte a republikánus elnökjelölt meghívását. Fox szerint Trumptól legalábbis azt kellett volna követelni, hogy kérjen bocsánatot bántó kijelentései miatt.

Ám semmiféle bocsánatkérésre nem került sor. Pena Nieto a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, Trump pedig igyekezett diplomatikusnak látszani. Újságírói kérdésre ugyanakkor megerősítette, hogy ragaszkodik a fal megépítéséhez, de a mexikói elnökkel a pénzről nem beszéltek, „az majd később következik”. Pena Nieto utóbb Twitteren cáfolt: a megbeszélés során közölte Trumppal, hogy Mexikó nem fizet a falépítésért.

Bár új kampánycsapata nyilván azt tanácsolta Trumpnak, hogy nyisson a spanyol ajkú amerikai választók felé, a milliárdos Phoenixben még az eddigieknél is keményebben fogalmazott. Az amerikai kommentátorok szerint feltehetően azért, mert a felmérések azt mutatták, hogy ha mérsékelt álláspontot foglal el az illegális bevándorlás kérdésében, elbizonytalanítja saját szélsőséges szavazótáborát.

Noha az elmúlt néhány hétben úgy tűnt, hogy Trump kész enyhíteni szélsőséges álláspontján, s Mexikóvárosban is visszafogta magát, phoenixi beszédéből kiderült, hogy nem tágít, ragaszkodik eddigi álláspontjához, s mint mondta, „elnöksége első napjától” fellép az illegális bevándorlók ellen, s ha ő nyer, megépül a fal is, és „100 százalékban” Mexikó fizeti majd az árát.

Tízpontos bevándorlási tervében megismételte, hogy gyorsított eljárással kiutasítanak mindenkit, akit őrizetbe vesznek és kiderül, hogy nincsenek papírjai, függetlenül attól, hogy indokolt volt-e az őrizetbe vétele. „Különleges bevándorlási kommandók” felállításáról is beszélt, amelyek a bűnözőket, a bandatagokat, a drogcsempészeket céloznák meg.

Sor kerülne azokra is, akik illegális bevándorlóként amerikai szociális juttatásokat élveznek, akik lejárt vízummal tartózkodnak az országban. A Washington Post számításai szerint Trump terve alapján 5-6,5 millió illegális bevándorlót deportálnának azonnal az Egyesült Államokból!

A muszlim bevándorlók beutazásának teljes tilalmáról nem beszélt, de arról igen, hogy rendkívül megszigorítják azok ellenőrzését, akik olyan országokból érkeznek, például Szíriából vagy Líbiából, amelyek „biztonsági kockázatot” jelenthetnek. Azokat a menekülteket, akik nem mennek át a szigorú teszten, otthonukhoz közel „biztonsági zónákban” helyezné el, s azok fenntartásának költségeit az öbölállamokkal fizettetné meg.

Hillary Clinton bevándorlási reformja
A demokrata elnökjelölt azt ígéri, ha ő győz az elnökválasztáson, a hivatalba lépése utáni első száz napban bevándorlási reformot vezet be, amely végső soron lehetővé teszi, hogy az illegális bevándorlók állampolgársághoz jussanak.
A volt First Lady segíteni akarja a legális bevándorlók állampolgárrá válását is. Átfogó bevándorlási reformot ígért 2008-ban Barack Obama is, ám utóbb az egészségügyi reform megvalósítását ítélte fontosabbnak, s az illegális bevándorlók helyzetének rendezésében csak kis lépéseket tett. Elnöki rendeletet hozott például a gyerekként az Egyesült Államokba került illegális bevándorlók, illetve amerikai állampolgárok illegális bevándorló szülei kitoloncolásának megakadályozására.
A DAPA és DACA programhoz nem kellett a kongresszus jóváhagyását kérnie. (A legfelsőbb bíróság idén nyári döntése miatt mindkét programot parkolópályára tették, Clinton támogatja e lépéseket, de Trump egy tollvonással eltörölhetné.)
Obama hivatali idejében volt ugyan néhány próbálkozás a kongresszusban, de nem mentek egyről a kettőre. Így például 2013-ban a „nyolcak bandája” – négy republikánus és négy demokrata szenátor – kétpárti reformtervet dolgozott ki, de míg a szenátus 68-32 arányban elfogadta (14 republikánus szenátor is mellé állt), a képviselőházban már nem tűzték szavazásra a tervezetet.
Ha a demokraták idén novemberben visszaveszik a többséget a szenátusban, netán a képviselőházban (ez kevéssé valószínű), akkor Clinton jobb eséllyel kísérelheti meg az illegális bevándorlók helyzetének rendezését.
A spanyol ajkú amerikaiak várhatóan idén is nagy számban a demokrata elnökjelöltre voksolnak majd. 2012-ben Barack Obama a latino szavazatok 71, republikánus ellenfele, Mitt Romney 27 százalékát nyerte el. Felmérések szerint Hillary Clinton a latino szavazatok 66 százalékára számíthat, Trumpra alig 20 százalék voksolna.