Hétfőn helyi idő szerint 8 és 9 óra között terrorakciókat hajtottak végre több városban, Damaszkuszban, Homszban, Tartuszban és Hasszakehben. Nem bizonyított, hogy összehangolt terrortámadásokról volt szó.
A legvéresebb merényletet a Földközi-tenger partján fekvő Tartuszban hajtották végre. A hivatalos szíriai hírügynökség, a Sana szerint legalább harminc polgári személy vesztette életét és 45-en sérültek meg. Először egy autóba rejtett pokolgép robbant, majd amikor tömeg gyűlt össze a merénylet színhelyén, öngyilkos merénylő működésbe hozta a testére rögzített robbanóövet.
A város rendkívül fontos Bassár el-Aszad számára. Részben azért, mert Damaszkusz legfőbb szövetségese, Oroszország katonai támaszpontot tart itt fenn, részben pedig azért, mert az elnökhöz köthető alavita szekta fellegvára. A várost sokként érte a véres merénylet, mert Tartusz eddig azon kevés számú település közé tartozott Szíriában, ahol nem ropogtak a fegyverek.
Hasszakehben egy motorkerékpáron robbant bomba Marso nevű körzetben. Legalább öt személy halt meg, ketten pedig megsérültek. A helyi média közlése szerint a terrorakciót az Iszlám Állam (IS) hajtotta végre a kurd milícia ellen. A londoni székhelyű Szíria megfigyelő központ azt közölte, három halálos áldozat kurd fegyveres volt. Az IS ellen harcoló, az Egyesült Államok által is segített kurd Népvédelmi Egységek (YPG) augusztusban foglalták el az északkeleti várost több hétig tartó ostrom után.
Homszban négyen vesztették életüket és tíz személy megsérült, amikor autóba rejtett pokolgép robbant Bab Tadmur körzetében. A település kormányzójának közlése szerint a merényletet egy helyi katonai ellenőrzőpont ellen hajtották végre. Egy személy vesztette életét Damaszkusz nyugati külvárosában, Szaburában egy bombamerénylet során.
A merényleteket akkor követték el, amikor a kínai Hangcsouban megrendezett G20-as találkozó margóján Barack Obama amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel tárgyalt mintegy másfél órán át. Bár nem tudtak megállapodni ennek részleteiről, abban legalább egyezségre jutottak, hogy hamar folytatják az egyeztetéseket.
„A humanituárius helyzet miatt mielőbb egyezségre kellene jutni. De garantálni kell azt, hogy a tűzszünet tartós maradjon” – jelentette ki a BBC-nek a név nélkül nyilatkozó diplomata. Az Egyesült Államok különösen a rohamosan romló aleppói humanitárius helyzet miatt aggódik.
A két elnök találkozója előtt külügyminisztereik is a szíriai tűznyugvásról tárgyaltak, komolyabb eredmény nélkül. John Kerry amerikai külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélései alkalmával sem tudott megállapodásra jutni a kérdésben. Az amerikai, illetve az orosz diplomácia vezetője szintén a G20-as csúcs helyszínén folytatott megbeszéléseket. A két ország katonai vezetői már hetek óta egyeztetnek a tűzszünet lehetőségeiről.
Oroszország légicsapásokkal segíti Bassár el-Aszad elnök rezsimjét. Az Egyesült Államok által vezetett koalíció viszont a mérsékelt lázadókat támogatja az Iszlám Állam (IS) szembeni küzdelemben.
Vasárnap jelentették még be, hogy elűzték az Iszlám Államot a török határnál még meglévő utolsó állásaiból is, s ezeket a területeket immár a Szabad Szíriai Hadsereg egységei ellenőrzik. A felkelők már mintegy 90 kilométer hosszú területsávot tartanak ellenőrzés alatt Törökország határa mentén.
